Elizabeth Black személy
Idézetek
– Szép volt a belépője.
– A törvény, amint azt már sejtheted, felerészt színház, felerészt értelem. Előfordulhat, hogy a legkiválóbb tudósok nem boldogulnak a bíróságon, a középszerű koponyák pedig tarolnak. Logika, érzék és befolyás, amikor szükséges, ezekről ismerszik meg a jó bírósági ügyvéd.
Elizabeth visszahúzta a kezét, és azon tűnődött, vajon hol húzódik a határ az elbűvölő és a tenyérbemászó között.
Tizenhét éves kora óta másra sem vágyott, mint hogy rendőr lehessen, mert a rendőrök nem félnek azoktól a dolgoktól, amiktől a normális emberek félnek. A rendőrök erősek. Tekintélyük és küldetésük van. Ők állnak a jó oldalon. Vajon hisz még mindebben?
Az öreg az égnek emelte a tekintetét, és vett egy mély lélegzetet. – Tudod, szinte már el is felejtettem, milyen érzés. Friss levegő. Égbolt. Azt hiszem, jobban kellene értékelnem az ilyesmit, főleg mivel életem nyolcvankilenc éve során ma először a saját szabadságomat is kockára tettem.
– Hogyhogy?
– Engedély nélkül tilos jogi tevékenységet folytatni, kedvesem. – Faircloth kacsintott, és öregemberesen csintalan mosolyt villantott Elizabethre. – Az enyém pedig ezer éve lejárt.
– Hamilton és Marsh – közölte Dyer. – Hallottál róluk?
– Kellett volna?
– Közvetlenül a főügyésznek számolnak be. Korrupt politikusok. Tisztességtelen zsaruk. Őket állítják rá a legrosszabbakra. Csak ezzel foglalkoznak. Bombaügyekkel. Kiemelt fontosságú esetekkel.
– Ezt vegyem bóknak?
– Ez egy büntetőosztag, Liz. Átpolitizált és hatékony. Ne vedd őket félvállról!