egyház fogalom

Legfőbb ideje, hogy állam és egyház időközben megszokottá vált szétválásához állam és tudomány szétválása is csatlakoznék. A tudomány csak egyike annak a számtalan eszköznek, amelyet az ember kiötlött, hogy bánni tudjon a környezetével. Nem az egyetlen eszköz, nem is tévedhetetlen, ellenben túl nagy hatalomra tett szert, túl tolakodó és túl veszélyes lett, hogysem szabadjára engedhetnénk.

365. oldal

[…] Bruno és más „haladó” kortárs világiassága csak az egyházzal lép ellentétbe, de nem a vallással. Bruno filozófiájában is találunk vallásos motívumokat, pedig a legtudatosabban szállt szembe az egyházi világnézettel.

6-7. oldal, Egy lételmélet ismeretelméleti forradalma (Kriterion, 1990)

    A kereskedelmi piac megteremtette az eszmék és hitek piacát is. A monopol pozícióhoz szokott, de most piaci helyzetbe szorult római katolikus egyház Európában nehezen engedett, és nem is engedett igazán, mert ahol csak lehetett, keresztény polgárrá tette a polgárt.

50. oldal (Ferenczy, 1995)

A kivégzésben csak annyi volt a különbség, hogy azt a boszorkányt, aki beismerő vallomást tett, előbb lefejezték vagy megfojtották, s azután égették el; a „magát megmakacsoltat” pedig egyszerűen élve elégették vagy előzőleg megcsonkították, tüzes fogóval húsdarabokat téptek ki a testéből stb. Mindezen kegyetlenségeket nyilvánosan, nagy tömeg előtt, gyermekek jelenlétében hajtották végre, s a nézők kötelesek voltak helyeslésüket nyilvánítani.
A boszorkánypereket kísérő leírhatatlan kegyetlenkedésekért és vadállatiasságokért az inkvizícióval együtt a pápák és az egyházi zsinatok is felelősek, amelyek mindezeket a szörnyű bűncselekményeket szentesítették.

Ferrer és elődei számára az egyház jelentette a nép felvilágosításának legnagyobb akadályát. Úgy tartották, hogy a gyermekeknek szabadgondolkodó, és nem vallásos légkörben, racionális képzésben kell részesülniük. „A képzésnek – írta Ferrer – vallásellenesnek kell lennie, mivel a tudomány bebizonyította, hogy a teremtéstörténet csupán mítosz és isteni legenda." (Ferrer 1913.51. o.) Ferrer célja – Emma Goldman szavaival élve – az volt, hogy „megszabadítsa a gyerekeket a babonaságtól és a bigottságtól, a dogmák és a tekintélyelv sötétségétől". (Ferrer 1913. 64. o.) Ferrer azonban az állami oktatást éppoly ártalmasnak látta, mint az egyházit, hiszen az állam és az egyház egyformán igyekeztek távol tartani az új eszméket, amelyek aláaknázhatták a fennálló rendet. „Az uralmon lévők mindig is vigyáztak arra, hogy kezükben tartsák az emberek tanítását – jelentette ki. – Mindenki másnál jobban tudják, hogy hatalmuk csaknem teljesen az iskolára épül, és ezért ragaszkodnak monopóliumuk megtartásához." (Ferrer 1913.44. o.)

144. oldal, Francisco Ferrer y Guardia - Pedagógiai koncepciójának formálódása (ELTE Eötvös, 2009)

A katolikus egyház az ifjú fejekben annyira áldatlan állapotokat okoz, hogy az szinte elképzelhetetlen, feltéve, hogy a szülők katolikusok, s többé-kevésbé automatikusan követik a katolikus egyház tanításait.

95. oldal (Kalligram, 2005)

Mert már rég odáig jutott a dolog, hogy mindenkit, akár keresztény, török, zsidó vagy pogány, csak külső testi megjelenéséről és öltözetéről lehet megismerni, vagy arról, hogy ennek vagy annak a felfogásnak a híve s valamelyik mester szavaira szokott esküdni. Egyébként valamennyinek egyforma az élete. E baj okát keresve tehát, ez szerintem kétségtelenül onnan eredt, hogy a népnek vallásává lett, hogy az egyház tisztségeit méltóságoknak, hivatalit kiváltságoknak tekintse s a lelkészeket a legnagyobb tiszteletben részesítse. Mihelyt ugyanis az egyházban lábrakapott ez a visszaélés, azonnal épp a legrosszabbak kedvet kaptak a vallási hivatalok igazgatásához.

13. oldal

Az egyházon belül vita folyt akörül, hány éves kortól lehet valakit eretnekség miatt felelősségre vonni. Egyesek szerint fiúknál 14, leányoknál 12 év az alsó korhatár. A középkorban általában ez volt a nagykorúság határa. A szigorúbb teológusok azonban még a 9, sőt a 7 éves gyermekek kihallgatását és megbüntetését is helyeselték.

[…] Nem is hiszek olyan kegyetlen Istent, aki nyomorult teremtéseit még az életen túl is szenvedni parancsolja. Az én Istenem kegyelmes úr, aki a halálban fűnek, fának, embernek pihenést ad.
– De nem az olyan megátalkodott gonosznak, aminő te vagy! Te a poklok tüzére jutsz, az ördög marcangoló fogai közé.
– Mutasd meg nekem a szentírásból, hogy az Isten mikor teremtett poklot és ördögöt, akkor elhiszem.
– Oh! te istenkáromló asszony! Tüzet a nyelvedre! Hát még az ördögöt is el akarod tagadni?
– El is tagadom. Soha nem teremtett az Isten ördögöt. Ti teremtettétek azt magatok, akik ijesztgettek vele. De az ördögöt is rosszul alkottátok meg. Két szarvval és hasított patákkal. Hisz az ilyen állat fűvel él; az embert nem eszik soha.

418-419. oldal

Az Egyház mindezek ellenére szilárdan hiszi, hogy az emberi élet, bármilyen törékeny és keserves, mindig az Isteni Jóság nagyszerű ajándéka. Az Egyház minden sötét jövendölés és földet elhomályosító vak önszeretet ellenében az élet pártján áll, […]

54. oldal (Szent István Társulat 1982)