éghajlat fogalom
Idézetek
A kilencvenes években két IPCC-jelentés is megjelent, benne részletes tudományos elemzésekkel és megállapításokkal az óceánok változó állapotáról.
Ez azért érdekes, mert az óceánokról ma is alig tudunk valamit – annak ellenére, hogy kutatók egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb éghajlatalakító szféra. Az éghajlatváltozás problémáját a légkör-óceán kölcsönhatás teszi pokolian szövevényessé.
Ahogy Bob Ballard óceánkutató (az elsüllyedt Titanic megtalálója) mondani szokta: előbb járt ember a Holdon, mint hogy alaposabban megvizsgálták volna az óceánközepi hátságokat (1973).
117. oldal, Az emberi tevékenység folytán növekszik a légköri szén-dioxid koncentrációja, ami fokozza az üvegházhatást, ami globális felmelegedést okoz, Óceánok (Typotex, 2019)
Kovács Róbert: Klímaváltozás 89% Pánik és tagadás között
A világ olyan komplikált és érzékeny, mint egy pókháló: ha megérinted valahol, az összes fonal megremeg. És mi nem egyszerűen megfogjuk a hálót: hatalmas lyukakat szakítunk rajta. Egyfajta biológiai hadviselést folytatunk a természet ellen. Fákat vágunk ki, teljesen feleslegesen, porkatlanokat kreálunk, megváltoztatjuk még az éghajlatot is.
179. oldal
A perm végi kihalást is láthatóan éghajlatváltozás okozta. De ebben az esetben a változás az ellenkező irányban hatott. Pont a kihalás idején, 252 millió évvel ezelőtt rengeteg szén-dioxid került a levegőbe, akkora mennyiség, hogy a geológusok elképzelni se nagyon tudják, hogy a temérdek szén-dioxid honnan származott. A hőmérséklet felszökött – a tengerek akár tíz fokkal melegebbek lettek –, és az óceánok vegyi összetétele megzápult, mint egy gondozatlan akváriumban. A víz annyira savas lett, és az oldott oxigén mennyisége annyira lecsökkent, hogy feltehetően sok élőlény gyakorlatilag megfulladt. A zátonyközösségek összeomlottak.
Üdv az antropocénban!, 134-135.o.
Az éghajlatváltozás, amely maga is kihalási mozgatórugó, úgyszintén hátrahagy geológiai nyomokat, ahogy a radioaktív csapadék, folyamelterelés, egyoldalú növénytermesztés ás óceánsavasodás is.
Mindezen okok miatt Zalasiewicz úgy véli, hogy új korba érkeztünk, amelynek nincs párhuzama a földtörténetben.
– Földtani tekintetben ez egy kivételes fejezet – jegyezte meg.
Üdv az antropocénban!, 139.o.
Semmi kétség sem lehet ugyanis afelől, hogy az etiópiaiak bőrének színe születésüknél fogva azért barna, szakálluk és hajuk azért göndör, mert a naphoz túl közel, égetően forró tájakon laknak. Ezzel szemben a világ ellentétes, jéggel borított tájékán élő népek bőre fehér színű, lecsüngő hajzatuk szőke, a hideg éghajlat miatt durvák, a forró égöviek pedig az éghajlat forrósága miatt tunyák.
99. oldal, II. könyv (Kriterion, 1973)
C. Plinius Secundus: A természet históriája Válogatott részek az I-VI. könyvekből – csillagászati és földrajzi ismeretek az ókorban
Ebben a könyvben arra vállalkozom, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzek, és az olvasóval együtt alámerüljek az éghajlattudomány részleteibe. Ehhez az IPCC 2014-es jelentésének 1550 oldalas tudományos összefoglalóját (The Physical Science Basis) használom. Bátran ki lehet jelentei, hogy itt megtalálható az éghajlatváltozásról és annak okairól eddig felhalmozódott összes tudományos ismeret. És azt is nyugodtan megelőlegezhetjük, hogy a médiából ismert baljós megállapítások sokkal árnyaltabbak nemegyszer igazságtartalmuk is megkérdőjeleződik (úgy, abban a leegyszerűsítő formában, ahogyan halljuk, olvassuk).
A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját „hite” szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat.
27. oldal, A szén-dioxid ahol tud, segít (Typotex, 2019)
Kovács Róbert: Klímaváltozás 89% Pánik és tagadás között
Reggeltől estig lírizáltam. Olaszország is az oka volt; szinte megkövetelte. Édes táj ez, csaknem isteni táj. A fenyők örökzöldek, az olajfák örökezüstösek, az ég örökkék, a nap ragyogva süt. Milyen jó itt! Mit fogok csinálni másutt, te jó Isten! Mit csinálnak távol, az alatt a baromi éghajlat alatt? Mi az ördögnek vonultak mindnyájan mint a birkák, arra a ramaty északi vidékre, ahol csak köd van és eső és szar?
140. oldal (Európa, 1981)
23. Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja.
17. oldal, Első fejezet - Ami közös otthonunkkal történik