Eger helyszín

Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Örkény István: Tóték
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Keresztury Tibor (szerk.): Szép versek 2004
Dienes András: Farkasles
Márai Sándor: A négy évszak
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete
Hamvas Béla: A bor filozófiája
László Endre: Szíriusz és az emberke
Jaroslav Hašek: Švejk
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb
Száraz Miklós György: ¡Ó, Santo Domingo!
Esterházy Péter: Egy kék haris
Mattyasovszky Jenő – Trencsényi István: Hód és a szerelem hóhérai
Szüts László: A kormányzó úr medvéi
Nagy Katalin: Szív a kerítésen
Nagy Katalin: A világ legrosszabb gyereke
Márai Sándor: A kassai polgárok
Spiró György: Feleségverseny
Farkas Barbara – Kiss Péter: Bosznia-Hercegovina
Szép Ernő: Emberszag
Szombathy Viktor: A pénzhamisító
Dávid Csaba: Buda megvétele
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Mattyasovszky Jenő: Hód bemutatkozik
Miroslav Krleža: Ezeregy halál
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a rémült kísértet
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a sátáni vigyor
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és az elfuserált magánélet
Krzysztof Varga: Turulpörkölt
Féjja Sándor: Illés György
Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz
Jókai Mór: A barátfalvi lévita
Kácsor Zsolt: István király blogja
Tóth István György: Millenniumi magyar történet
Gulácsy Irén: A kállói kapitány
Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré – Válogatás (1984)
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Bródy Sándor: Az egri diákok
Bakó Jenő: Eger az úszó város
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek
Stróbl Mihály: A gránitoroszlán – Strobl Alajos
Pierrot – Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje
Horváth László: Gyöngyöspata
Zrínyi Miklós – Benedek Elek: Szigeti veszedelem
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949
Gárdonyi Géza: Magyarul így!
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A kis prímás
Tinódi Sebestyén: Krónika
Jakucs Pál: Mátra
Mercurius Veridicus 1705–1710
Száraz Miklós György: Mesés Magyarország
Szilágyi Rita: „Idegenbe szakadt” szentek
Pierrot – Gábor Endre: Az ördög köve
Vágner Lászlóné (szerk.): 750 éves Felnémet
Bori Imre: Ember, táj, történelem
Hoppe Pál – Szabó Ferenc: Csillagok angyalbőrben
Déry Tibor: Simon Menyhért születése
Solymár József: Vakulástól látásig
Örkény István: Tóték (színdarab)
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
Muhary Zalán: Egy tucat esztendő
Márai Sándor: Boros könyv
Tartally Ilona: Ékes virágszál
Lakos György: Emberek a Bükkfennsíkon
Tóth Krisztina: Akvárium
Kovács Béla: Noszvaj
Szentpétery Ildikó – Vatai József – Budinszky Júlia Anna – Kuti László (szerk.): Üdülési Csekkel a kőzetek világába
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története
Nyulász Péter: Ciprián
Gárdonyi Géza: A természet kalendáriuma
Szegedi Péter: Riválisok
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
Katus László: Európa története a középkorban
Kovács András Ferenc – Tompa Gábor: Transsylván pótdepressziók
Balogh Tamás: Eger és a Bükk kalandkönyve
Oravecz Imre: Távozó fa
Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig
Szmrecsányi Miklós: Eger és környéke részletes kalauza
Szmrecsányi Miklós: Eger filléres kalauza
Polgárdy Géza: Harcok, munkák és küzdelmek
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Boros Péter: Az Eger-Putnok vasútvonal
Béres István: „Egri csillagok 50.”
Márkosfalvi Barabás Miklós: Önéletrajz
Bauer Barbara: Az aranyműves fia
Agyagási Dezső – Barna Béla – Geml József – Guszmanné Nagy Ágnes – Löffler Erzsébet: Eger
Kálnoky László: A szemtanú

Idézetek

csgabi P>!

Aztán beült a Volkswagenbe és elhajtott.
Visszament Egerbe. Megkereste az érseki levéltárat, és sokáig olvasgatta Aknabocs történetét, s a Csathó család levelezését, a rájuk vonatkozó dokumentumokkal együtt. De csalódottan távozott, mert nem találta meg, amit keresett.
Elhatározta, hogy sétál egyet. Minden cél nélkül. Kirakatokat nézegetett, régi házakat vett szemügyre, időnként az órájára pillantgatott, aztán tovább sétált.
Késő délután felment a főiskola csillagvizsgáló tornyába, ahol a múzeumőr magára hagyta: hadd élvezze a látogató a panorámát.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Volkswagen
Zizzer>!

Különös jelenség, hogy a törökök által bekebelezett területeken villámgyorsan megjelentek a dervisek, felépültek a rendházak. Budán 1551-ben, alig 10 évvel a hódítás után már több kolostor is állt, s számuk folyamatosan emelkedett. A XVII. században Egerben és Budán 7, Pécsen 6, Fehérváron 5 rendház állt a misztikus úton járók rendelkezésére.

40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1551 · Buda · Eger · Pécs
M_Milán>!

Egerben a negyedik magyarországi beglerbég alakította ki – a győrinél sokkal tartósabb, egy évszázados – vilajetjét. Az egri vár felmentésére Miksa főherceg vezetésével hatalmas keresztény sereg érkezett, a Habsburg-hadvezetés szokása szerint jócskán megkésve. Ez a had azután Egertől nem messze, a Heves megyei Mezőkeresztesnél többnapos ütközetet vívott a törökökkel.

204

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Mezőkeresztes
Amapola P>!

November elején mentem Egerbe, borzasztó utat szenvedve végig, különösen Gödöllő és Hatvan közt. A mély sarat, mely tetejét megfagyott, nehéz fuvaros kocsik átvagdalták, vagyis inkább táblákra tördelték, mely aztán megint keményre fagyott s majd kirázta az ember lelkét. A hatvani töltés végén egy kőből faragott szent állott. A kocsisom keservében így kiáltott föl: „Talán ezt a szentet azért állították ide, hogy akinek itt a sárban kell veszni, legyen kinek utolsót imádkozzék!”

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eger · sár
M_Milán>!

Bár Eger és Kanizsa várának bevételével az oszmánok két új vilajettel bővítették a hódoltság területét, Isztambulban aligha gondolhatták, hogy ez az eredmény arányban állt a háborúban elszenvedett iszonyatos kiadásokkal és veszteségekkel.

217

Kapcsolódó szócikkek: Eger
M_Milán>!

Bár Eger és Kanizsa várának bevételével az oszmánok két új vilajettel bővítették a hódoltság területét, Isztambulban aligha gondolhatták, hogy ez az eredmény arányban állt a háborúban elszenvedett iszonyatos kiadásokkal és veszteségekkel.
Az Oszmán Birodalmat ázsiai felkelések gyengítették, a perzsa sah, I. Abbasz pedig 1603-ban felismerte a szultán lekötöttségéből fakadó lehetőséget, és újra hadat üzent a Portának.
A Habsburg-hadvezetés sem tudta azonban kihasználni azt, hogy a szultánnak egyszerre két, sok ezer kilométerre fekvő hadszíntéren kell hadakoznia, mert a kincstár kiürült, sőt hatalmas adósságokat halmozott fel, a keresztény sereg demoralizálódott, nagy hiány volt katonában, lőszerben, élelemben, a várak szinte mind újjáépítésre szorultak.

207

Kapcsolódó szócikkek: 1603 · Eger
NB14>!

A 11. és 13. század közötti időszak egyik legszembetűnőbb jelensége a középkori európai város megszületése. Városok természetesen korábban is voltak, ám az a város, ami az ezredforduló után születik, teljesen új képződmény, egyetlen más kultúrában sincs hozzá hasonló, de nem hasonlít az antik vagy a modern városra sem. Lényegében a kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a környező területektől, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. Hogy mi tesz egy települést várossá, azt frappáns rövidséggel megfogalmazta már Szent Ágoston: nem a falak, hanem a mentalitás, lakóinak gondolkodásmódja (non muri sed mentes). […]
Melyek voltak az európai városok legfontosabb „szabadságai”? A városi charták eléggé változatosak ebből a szempontból, bár voltak sikeres városjogok, amelyek elég nagy területen elterjedtek, és városok tucatjai, sőt százai vették át őket. Ilyen volt például Kelet-Közép-Európában Magdeburg, Nürnberg és Eger városjoga, a Baltikumban pedig Lübecké. A kiváltságlevél mindenekelőtt békét biztosított a város számára. A pax urbana értelmében a város területén tilos volt a vérbosszú, a párbaj. A város mint közösség állt szemben földesurával vagy a királlyal. A közterheket a közösség osztotta fel a polgárok között. A városi jog legfontosabb eleme a városi polgár személyes szabadsága volt. Ha faluról egy jobbágy betelepült a városba, s ott egy évig és egy napig háborítatlanul élt, akkor már nem lehetett visszavinni arra a birtokra, ahonnan megszökött, hanem szabad polgárrá vált. „Die Stadtluft macht frei" – a város levegője szabaddá tesz, tartja a régi német szólásmondás. […]
„A középkori polgár – írja Pirenne – minőségileg különbözik mindazoktól, akik a városfalon kívül élnek. Amint valaki átlépi a kapukat, egy másik világba, pontosabban szólva egy másik jogterületre lép be. A polgárjog megszerzése a lovaggá ütéssel vagy a papi tonzúrafeladással azonos következményeket von maga után, olyan értelemben, hogy sajátos jogi státust ad. A polgár, akárcsak a pap vagy a nemes, mentesül az általános jog hatálya alól, s azokhoz hasonlóan egy sajátos rendhez (status) tartozik – ahhoz, amelyet később a »harmadik rend« kifejezéssel jelölnek.

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Magdeburg · Nürnberg
Reddragonfairy>!

– Szeretem én a nyulat – felelte Bornemissza János. – És ez remekül van megkészítve. Nálunk másképpen csinálják. Vajon az én bátyámról tud-e valamit, kapitány uram?
– Másképpen? – kérdezte Szalkay.
A nyúl iránt jobban érdeklődött.
– Másképpen – felelte Bornemissza János. – Nálunk borban mossák meg a nyulat, aztán egy kis vízzel teszik fel a tűzre. Kenyérszeletet is raknak belé, s azzal főzik. De vigyáznak rá, hogy a lé el ne sustorogjon. Mikor a lé forr, elveszik a tűzről, kiveszik a húst, és a levét megszűrik. Következik a megszűrt lébe a szegfű, a bors, a sáfrány meg a gyömbér. De vajon megtudjuk-e még ma, hogy a várban mi történt? Vajon az én szegény bátyám nem halt-e meg?
S a szeme könnybe lábadt.
– Hát ecetet nem tesztek hozzá? – kérdezte tovább Szalkay, anélkül hogy fölpillantana.
– Dehogynem, de csak a végén, mikor másodszor kerül a nyúl a lébe. Nekünk még ma Egerbe kell jutnunk.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

Kapcsolódó szócikkek: Bornemissza János · Eger
pwz I>!

Eger a „Magyar Athén”. Eger (170 m) megyei város (30.328 színmagyar lakossal), érsekségnek és Heves vármegyének székhelye. Híres bortermő dombok ölében fekszik, a Mátra- és a Bükkhegységet szétválasztó Eger folyó mindkét oldalán, a nagy Alföldre tekintő Egedhegy (555 m) alján. Kies fekvése, de különösen monumentális műemlékekben rendkívüli gazdagsága érdemesíti arra, hogy az idegenforgalomnak vonzó gócpontja legyen. Magasszínvonalú közoktatási intézeteiért „Magyar Athén”-nek is szokták nevezni. A vármegyei és főegyházmegyei, érseki hatóságokon kívül van itt: kir. törvényszék, járásbíróság, kir. tanfelügyelőség, pénzügyigazgatóság, államépítészeti hivatal stb. Állomása a m. kir. 14. honvédgyalogezrednek, az áll. rendőrségnek és csendőrségi osztályparancsnokságnak.

Előszó

Szmrecsányi Miklós: Eger filléres kalauza Kivonat Szmrecsányi Miklós: Eger és környéke részletes kalauzából

Kapcsolódó szócikkek: Eger · járásbíróság
pwz I>!

MARISKA
(észreveszi a vendég érdeklődését): A kartonokat az egri Sanitas Kötszergyárból kapjuk.

47. oldal

Örkény István: Tóték (színdarab) Tragikomédia 2 részben

Kapcsolódó szócikkek: Eger