Eger helyszín
Idézetek
Aztán beült a Volkswagenbe és elhajtott.
Visszament Egerbe. Megkereste az érseki levéltárat, és sokáig olvasgatta Aknabocs történetét, s a Csathó család levelezését, a rájuk vonatkozó dokumentumokkal együtt. De csalódottan távozott, mert nem találta meg, amit keresett.
Elhatározta, hogy sétál egyet. Minden cél nélkül. Kirakatokat nézegetett, régi házakat vett szemügyre, időnként az órájára pillantgatott, aztán tovább sétált.
Késő délután felment a főiskola csillagvizsgáló tornyába, ahol a múzeumőr magára hagyta: hadd élvezze a látogató a panorámát.
73. oldal
Különös jelenség, hogy a törökök által bekebelezett területeken villámgyorsan megjelentek a dervisek, felépültek a rendházak. Budán 1551-ben, alig 10 évvel a hódítás után már több kolostor is állt, s számuk folyamatosan emelkedett. A XVII. században Egerben és Budán 7, Pécsen 6, Fehérváron 5 rendház állt a misztikus úton járók rendelkezésére.
40. oldal
Egerben a negyedik magyarországi beglerbég alakította ki – a győrinél sokkal tartósabb, egy évszázados – vilajetjét. Az egri vár felmentésére Miksa főherceg vezetésével hatalmas keresztény sereg érkezett, a Habsburg-hadvezetés szokása szerint jócskán megkésve. Ez a had azután Egertől nem messze, a Heves megyei Mezőkeresztesnél többnapos ütközetet vívott a törökökkel.
204
November elején mentem Egerbe, borzasztó utat szenvedve végig, különösen Gödöllő és Hatvan közt. A mély sarat, mely tetejét megfagyott, nehéz fuvaros kocsik átvagdalták, vagyis inkább táblákra tördelték, mely aztán megint keményre fagyott s majd kirázta az ember lelkét. A hatvani töltés végén egy kőből faragott szent állott. A kocsisom keservében így kiáltott föl: „Talán ezt a szentet azért állították ide, hogy akinek itt a sárban kell veszni, legyen kinek utolsót imádkozzék!”
241. oldal
Bár Eger és Kanizsa várának bevételével az oszmánok két új vilajettel bővítették a hódoltság területét, Isztambulban aligha gondolhatták, hogy ez az eredmény arányban állt a háborúban elszenvedett iszonyatos kiadásokkal és veszteségekkel.
Az Oszmán Birodalmat ázsiai felkelések gyengítették, a perzsa sah, I. Abbasz pedig 1603-ban felismerte a szultán lekötöttségéből fakadó lehetőséget, és újra hadat üzent a Portának.
A Habsburg-hadvezetés sem tudta azonban kihasználni azt, hogy a szultánnak egyszerre két, sok ezer kilométerre fekvő hadszíntéren kell hadakoznia, mert a kincstár kiürült, sőt hatalmas adósságokat halmozott fel, a keresztény sereg demoralizálódott, nagy hiány volt katonában, lőszerben, élelemben, a várak szinte mind újjáépítésre szorultak.
207
A 11. és 13. század közötti időszak egyik legszembetűnőbb jelensége a középkori európai város megszületése. Városok természetesen korábban is voltak, ám az a város, ami az ezredforduló után születik, teljesen új képződmény, egyetlen más kultúrában sincs hozzá hasonló, de nem hasonlít az antik vagy a modern városra sem. Lényegében a kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a környező területektől, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. Hogy mi tesz egy települést várossá, azt frappáns rövidséggel megfogalmazta már Szent Ágoston: nem a falak, hanem a mentalitás, lakóinak gondolkodásmódja (non muri sed mentes). […]
Melyek voltak az európai városok legfontosabb „szabadságai”? A városi charták eléggé változatosak ebből a szempontból, bár voltak sikeres városjogok, amelyek elég nagy területen elterjedtek, és városok tucatjai, sőt százai vették át őket. Ilyen volt például Kelet-Közép-Európában Magdeburg, Nürnberg és Eger városjoga, a Baltikumban pedig Lübecké. A kiváltságlevél mindenekelőtt békét biztosított a város számára. A pax urbana értelmében a város területén tilos volt a vérbosszú, a párbaj. A város mint közösség állt szemben földesurával vagy a királlyal. A közterheket a közösség osztotta fel a polgárok között. A városi jog legfontosabb eleme a városi polgár személyes szabadsága volt. Ha faluról egy jobbágy betelepült a városba, s ott egy évig és egy napig háborítatlanul élt, akkor már nem lehetett visszavinni arra a birtokra, ahonnan megszökött, hanem szabad polgárrá vált. „Die Stadtluft macht frei" – a város levegője szabaddá tesz, tartja a régi német szólásmondás. […]
„A középkori polgár – írja Pirenne – minőségileg különbözik mindazoktól, akik a városfalon kívül élnek. Amint valaki átlépi a kapukat, egy másik világba, pontosabban szólva egy másik jogterületre lép be. A polgárjog megszerzése a lovaggá ütéssel vagy a papi tonzúrafeladással azonos következményeket von maga után, olyan értelemben, hogy sajátos jogi státust ad. A polgár, akárcsak a pap vagy a nemes, mentesül az általános jog hatálya alól, s azokhoz hasonlóan egy sajátos rendhez (status) tartozik – ahhoz, amelyet később a »harmadik rend« kifejezéssel jelölnek.
– Szeretem én a nyulat – felelte Bornemissza János. – És ez remekül van megkészítve. Nálunk másképpen csinálják. Vajon az én bátyámról tud-e valamit, kapitány uram?
– Másképpen? – kérdezte Szalkay.
A nyúl iránt jobban érdeklődött.
– Másképpen – felelte Bornemissza János. – Nálunk borban mossák meg a nyulat, aztán egy kis vízzel teszik fel a tűzre. Kenyérszeletet is raknak belé, s azzal főzik. De vigyáznak rá, hogy a lé el ne sustorogjon. Mikor a lé forr, elveszik a tűzről, kiveszik a húst, és a levét megszűrik. Következik a megszűrt lébe a szegfű, a bors, a sáfrány meg a gyömbér. De vajon megtudjuk-e még ma, hogy a várban mi történt? Vajon az én szegény bátyám nem halt-e meg?
S a szeme könnybe lábadt.
– Hát ecetet nem tesztek hozzá? – kérdezte tovább Szalkay, anélkül hogy fölpillantana.
– Dehogynem, de csak a végén, mikor másodszor kerül a nyúl a lébe. Nekünk még ma Egerbe kell jutnunk.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 80% Bornemissza Gergely élete
Eger a „Magyar Athén”. Eger (170 m) megyei város (30.328 színmagyar lakossal), érsekségnek és Heves vármegyének székhelye. Híres bortermő dombok ölében fekszik, a Mátra- és a Bükkhegységet szétválasztó Eger folyó mindkét oldalán, a nagy Alföldre tekintő Egedhegy (555 m) alján. Kies fekvése, de különösen monumentális műemlékekben rendkívüli gazdagsága érdemesíti arra, hogy az idegenforgalomnak vonzó gócpontja legyen. Magasszínvonalú közoktatási intézeteiért „Magyar Athén”-nek is szokták nevezni. A vármegyei és főegyházmegyei, érseki hatóságokon kívül van itt: kir. törvényszék, járásbíróság, kir. tanfelügyelőség, pénzügyigazgatóság, államépítészeti hivatal stb. Állomása a m. kir. 14. honvédgyalogezrednek, az áll. rendőrségnek és csendőrségi osztályparancsnokságnak.
Előszó