Eger helyszín

Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Örkény István: Tóték
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Keresztury Tibor (szerk.): Szép versek 2004
Dienes András: Farkasles
Márai Sándor: A négy évszak
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete
Hamvas Béla: A bor filozófiája
László Endre: Szíriusz és az emberke
Jaroslav Hašek: Švejk
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb
Száraz Miklós György: ¡Ó, Santo Domingo!
Esterházy Péter: Egy kék haris
Mattyasovszky Jenő – Trencsényi István: Hód és a szerelem hóhérai
Szüts László: A kormányzó úr medvéi
Nagy Katalin: Szív a kerítésen
Nagy Katalin: A világ legrosszabb gyereke
Márai Sándor: A kassai polgárok
Spiró György: Feleségverseny
Farkas Barbara – Kiss Péter: Bosznia-Hercegovina
Szép Ernő: Emberszag
Szombathy Viktor: A pénzhamisító
Dávid Csaba: Buda megvétele
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Mattyasovszky Jenő: Hód bemutatkozik
Miroslav Krleža: Ezeregy halál
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a rémült kísértet
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a sátáni vigyor
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és az elfuserált magánélet
Krzysztof Varga: Turulpörkölt
Féjja Sándor: Illés György
Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz
Jókai Mór: A barátfalvi lévita
Kácsor Zsolt: István király blogja
Tóth István György: Millenniumi magyar történet
Gulácsy Irén: A kállói kapitány
Geszty Péter (szerk.): Rádiókabaré – Válogatás (1984)
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Bródy Sándor: Az egri diákok
Bakó Jenő: Eger az úszó város
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek
Stróbl Mihály: A gránitoroszlán – Strobl Alajos
Pierrot – Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje
Horváth László: Gyöngyöspata
Zrínyi Miklós – Benedek Elek: Szigeti veszedelem
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949
Gárdonyi Géza: Magyarul így!
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A kis prímás
Tinódi Sebestyén: Krónika
Jakucs Pál: Mátra
Mercurius Veridicus 1705–1710
Száraz Miklós György: Mesés Magyarország
Szilágyi Rita: „Idegenbe szakadt” szentek
Pierrot – Gábor Endre: Az ördög köve
Vágner Lászlóné (szerk.): 750 éves Felnémet
Bori Imre: Ember, táj, történelem
Hoppe Pál – Szabó Ferenc: Csillagok angyalbőrben
Déry Tibor: Simon Menyhért születése
Solymár József: Vakulástól látásig
Örkény István: Tóték (színdarab)
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
Muhary Zalán: Egy tucat esztendő
Márai Sándor: Boros könyv
Tartally Ilona: Ékes virágszál
Lakos György: Emberek a Bükkfennsíkon
Tóth Krisztina: Akvárium
Kovács Béla: Noszvaj
Szentpétery Ildikó – Vatai József – Budinszky Júlia Anna – Kuti László (szerk.): Üdülési Csekkel a kőzetek világába
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története
Nyulász Péter: Ciprián
Gárdonyi Géza: A természet kalendáriuma
Szegedi Péter: Riválisok
Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
Katus László: Európa története a középkorban
Kovács András Ferenc – Tompa Gábor: Transsylván pótdepressziók
Balogh Tamás: Eger és a Bükk kalandkönyve
Oravecz Imre: Távozó fa
Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig
Szmrecsányi Miklós: Eger és környéke részletes kalauza
Szmrecsányi Miklós: Eger filléres kalauza
Polgárdy Géza: Harcok, munkák és küzdelmek
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Boros Péter: Az Eger-Putnok vasútvonal
Béres István: „Egri csillagok 50.”
Márkosfalvi Barabás Miklós: Önéletrajz
Bauer Barbara: Az aranyműves fia
Agyagási Dezső – Barna Béla – Geml József – Guszmanné Nagy Ágnes – Löffler Erzsébet: Eger
Kálnoky László: A szemtanú

Idézetek

Citrompor>!

– Itt Egerben minden jobb, mint otthon – csúszott ki Peti száján az őszinte gondolat. – Felnőttként ide fogok költözni. Még a kakaó is finomabb […]

166. oldal

Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok Egy kalandos egri nyár

Kapcsolódó szócikkek: Eger · kakaó
9 hozzászólás
sophie P>!

Számok

Minap Pétervásáráról jövet
az útszéli kilométerjelző táblácskák látványa
azt juttatta eszembe,
hogy mikor ismerkedett a számjegyekkel,
a 24-es főúton Egerbe menet sosem mulasztotta el
az elsuhanó zöld táblácskákról fennhangon olvasni a számokat,
és ugyanezt tette jövet is,
csak akkor ereszkedő sorrendben,

ez sem lesz még egyszer,
semmi se lesz még egyszer.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eger
Cicu>!

Isten megjelöl néha tájakat és embereket, s megértettem Gárdonyit, a megjelölt embert, hogy e megjelölt domb oldalában akart élni és halni. Aztán elindultam a város felé, mert közben este lett, s a város, a szőlők, élők és holtak fölött felragyogtak a csillagok. Milyen csillagok? Természetesen az egri csillagok.

Kapcsolódó szócikkek: Eger
2 hozzászólás
ekofalusi>!

Ezek az emberek úgy mennek Burmába, mint mi Egerbe. Csak kevesebb kíváncsisággal.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eger
2 hozzászólás
encus625 P>!

Természetesen a hétvége volt a téma. Szinte mindenkinek volt valami klassz terve, Andris és Robi Band Hero-maratonra készül, Jacques Egerbe megy a szüleivel kirándulni, Kinga a jövő heti díjugrató-versenyére edz (még nem hívott meg mindenkit, de mindegy), Cortezék próbálnak meg deszkáznak, Gábor meg még nem tudja.

193. oldal, Október 2., péntek (Ciceró, 2010)

pwz I>!

Mire Lillafüredre értek, besötétedett. A kastély ablakai fényárban úsztak.
– Milyen szép – áradozott a lány.
– Az út sokkal szebb Egerig, de így, este, semmit sem látsz. Legközelebb nappal jövünk erre.
– A Szépasszonyok völgyén megyünk át?
– Igen, majd Felnémetnél.

75. oldal (Táncsics, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Felnémet · Lillafüred
12 hozzászólás
Citrompor>!

1920-ban így nyilatkozott:
„Valamikor réges-régen sokat küszködtem, nyomorogtam ebben a városban. Aztán elkerülve innen sorsom jobbra fordult, s hogy pénzhez jutottam, elhatároztam, hogy eljövök ide – magyarán mondva – jóllakni. Elégtételt venni a szenvedéseimért. Ekkor történt, egy délutáni sétám alkalmával, hogy amint felfelé jöttem az úton, egy öreg anyókát pillantottam meg, akit azután meg is örökítettem fényképező masinámmal. Ez az anyóka talán Sors néne lehetett, mutatta meg számomra a kis házikót s a napsütéses őszi délutánon a fülembe súgta: Lásd, ezzel foglak kiengesztelni, ez lesz a te jövendőbeli otthonod, ahol megszületik majd lelkedben sok tarka mese, amit ezer éve gyűjtöttem.”

8. oldal, Előszó - Gárdonyi otthona (Helikon, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Gárdonyi Géza
pwz I>!

Ámde a nehéz egri bikavér, majd a borostyánsárga, sűrű tokaji borok mellett – egyik fajtája már a tizenhatodik század óta ismeretes nemcsak magyar földön, de világszerte is páratlan édes zamatáról, s XIII. Leó pápa, a szent helytartó, minden díszmiséjét ezzel az isteni nedűvel szolgáltatta a Szent Péter-bazilikában – a császári és kincstári Törley-féle pezsgők, a balatoni halak és terézvári fürj, nemkülönben a nehéz, sötét fényű dunántúli (a paraszti tűzhely illatára emlékeztető) és homéroszi jelzővel dicsekvő fekete, vérsűrűségű borok hatására a dragonyoslakoma lassan emelkedő hangulata egyik percről a másikra egyre szilajabb cigány-allegrettóba csapott át, úgyhogy a mikádóra és I. Ferenc József imperátorra ürített első poharak és köszöntők után már minden vendégnek a fejébe szállt a vér.

117. oldal, Temetés Terézvárott

Miroslav Krleža: Ezeregy halál Válogatott elbeszélések

kucséber>!

– Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe.

Komor szemmel pillantott körül, és folytatta:

– Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott, idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem hogy zsoldot kapjanak. Itt az öt pattantyús kivételével minden ember magyar. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet.

Eger

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Kassa · Miskolc · törökök
pwz I>!

Mátraszentanna eldugott hegyi fészek, ahová csak ritkán érkeznek őrnagyok. Egy szép júliusi reggelen azonban az Egerből érkező menetrendszerű buszról kivételesen kettő szállt le.

13. oldal (Diákkönyvtár, 1992)

Kapcsolódó szócikkek: Eger