ég, égbolt fogalom
Idézetek
Az emberek úgy képzelik, hogy a föld és a menny a tábla két távoli felén van, közöttük ott feszül az egész csillagos égbolt, miközben a világ körbeér, és a menny meg a föld egészen elképesztő módon érintkezik.
34. oldal Bábel tornya
41.
Csusz haszontalanul rút kigyó az réten,
Semmit nem törődik unalmas vénségén,
Ű megiffiadik, mikor jün kedvében,
Elveti vén bőrét s megifjul testében:
42.
Ember penig, az ki isteni formára
Meg van ékesitve, Isten-ábrázatra,
Hogyha elérkezik utolsó órára,
Nem tér s meg nem ujul, de mégyen halálra.
43.
Megvénheszik az föld, elveszti szépségét,
De ujul, ha éri kikelet idejét;
Az nap elvégezi estve ő menését,
De megujul reggel, kihozván szekerét:
44.
Csak maga egyedül az nyomorult ember,
Az ki gyors vénségérül soha meg nem tér;
Örök folyásában van az fris forrásu ér;
Emberben peniglen soha nem ujul vér.
45.
Viz, tüz, föld és nagy ég tartanak sokáig:
Ember, ezek ura, egy szempillantásig;
Kűfalok, nagy tornyok sok száz esztendeig:
Ember, ki csinálta ezeket, óráig.
46.
Csak egy van, ki megmarad koporsó után,
Az mely megmutatja magát világ fogytán:
Jószágos cselekedet, nagy öröksége van,
Ujul mindenkoron halhatatlan voltán.
– Imádkoztam a Végtelen Égbolthoz és mind a harminchat istenhez, hogy igent mondjon!
[…]
– Ahogyan én is – lehelte, majd a levegőbe röppentek.
358. oldal
Ha az Úristen unatkozik, kinyitja az ég ablakát, s lenéz Nápolyra – tartják a lazzaronék.
158. oldal, 2. kötet
Alexandre Dumas: Emma Lyonna 82% A testvériség ünnepe / A király parancsára
– Látta már egyáltalán a Galaxist, Janov? Megnézte már valaha is?
– Úgy érti, láttam-e az égboltot? – kérdezte vissza Pelorat.
– Persze. Mi mást?
– Láttam. Mint mindenki. Minden ember láthatja, ha fölnéz. […] Meglehetősen mindennapos látvány.
– Persze hogy mindennapos – mondta Trevize. – Azért nem nézi senki. Miért is néznénk, ha akármikor láthatjuk?
