Edvard Munch személy
Idézetek
– Azt mondta meg akarja nézni az Edvard Munch-kiállítást, ami már csak holnapig tart.
És Luba Luft is csak holnapig tart, tette hozzá magában Rick.
115. oldal
Edvard Munch egész élete megváltozott, amikor huszonkét évesen beleszeretett Milly Thaulowba, egy konzumhölgybe. Ahogy később megjegyezte: „Egyszer csak ott álltam a nő misztériuma előtt.” A nők egész életében a vágy és a szenvedés forrásai maradtak számára. 1893-94 között készült Madonna című festménye egyedülálló emléket állít a női lélek mérhetetlen mélységeinek.
A festményen egy nő látható, meztelen felsőtesttel. Egyik kezét felemeli feje mögé, fejét hátrahajtja. Ajkai vörösre vannak festve, haja lazán hullik vállaira. Testét lágyan hullámzó kontúrok veszik körül. Csukott szeme egyszerre utal a fogantatás közben érzett eksztázisra és a szülés fájdalmaira.
Munch eredetileg a Szerelmes nő címet adta a képnek. Ma jobban ismert Madonna címen, a feje körüli, glóriára emlékeztető keskeny színes sávnak köszönhetően. A vörös színhez a szerelem és a vér képzete társul. „A lánc, amely összeköti az elmúlt generációk ezreit az eljövendő generációk ezreivel, összeforrt” – írta Munch a festmény szélére.
153. oldal (Edvard Munch: Madonna c. festményéről)
Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legszebb nő a festészetben Ihletet adó nők
Érdekes volt látni az ellentéteket a különböző irodák között. Forbesé megkapóan egyszerű volt: sehol egy plüssbútor vagy fali dekoráció; mindenütt papírok, még a padlón is. Finch a cserepes növényeket kedvelte – most épp egy pompás, virágzó orchideát; a falakon páfrányok díszelegtek. Chandra Chesterfield stílusú bőrgarnitúrával, ólomüveges könyvszekrénnyel és néhány ízléses indiai dísztárggyal rendezte be az irodáját. Dr. Charles Ponsonby pedig takarosan elhelyezett, hátborzongató műremekek között élt, mint például Beethoven és Wagner zsugorított koponyája, illetve halotti maszkja, továbbá a falakon négy híres festmény reprodukciója függött: egy Goya-kép, a Szaturnusz felfalja egyik fiát, két részlet Bosch Poklá-ból, és Munch Sikoly-a.
42. oldal (Európa, 2012)
A nulláról visszalépni
Érdekes kérdés, hogy visszafelé gyógyít
vagy betegít az idő? Ha visszanyúlok, erős
áramütés fogad-e, vagy jóleső simogatás?
Vajon kedvesem milyen képet festene
emlékezetből: színes-szürrealistát
vagy munchi fekete-fehéret?
Arra gondolok, nem véletlen, hogy
mostanában kulcslyukat fest;
amin ha keresztül- és nyilván visszanézek,
nem működik hírhedt iróniám.
Csak látom magam talicskát tolni a falu
hátsó útján: így fuvaroztam régen
naponként a tűzifát, amit az erdőből loptam.
Közben fejben írtam egy verset
a spontán félelemről.
Egy csomó rögzítésre méltó dolog
kimaradt. Például a rózsaszínű,
gyékénnyel bevont konyhaszekrény,
amire olyan jó volt ránézni szorongásos
rosszulléteim közepette; mikor, mondhatnám
azt is, tanultam a nulláról visszalépni.
65. oldal
Az évszázad végére az impresszionizmust az avantgárd részeként tartották számon. Barcelonában például a tizenkilenc éves Pablo Ruiz Picasso erős impresszionista hatást tükröző képeket festett. A huszadik század első fele európai festészetének kiemelkedő alakjai között keresve sem találni olyat, aki nem az impresszionizmus védőernyője alatt kezdte a pályáját. Edvard Munch-öt, az expresszionizmus leendő alapítóatyját, teljesen felvillanyozták Caillebotte munkái, és ekkoriban „Norvégia első és egyetlen impresszionistájaként” emlegették. Öt éven át Malevics is impresszionista képeket festett.
386. oldal, 10. fejezet - Egy korszak vége (Officina Nova, 1993)
Rajzolás közben Munchra gondoltam, az elméletére, hogy a fájdalom, a szeretet és a kétségbeesés egy végtelen lánc egymásba kapcsolódó szemei.
Kratrene på Merkur er oppkalt etter kjente forfattere, kunstnere og komponister. Det finner vi blant andre kratrene Bjørnson, Grieg, Ibsen, Munch og Wergeland.
49. oldal, Solsystemet: vårt kosmiske nabolag (Kagge, 2019)
1905 júniusában a drezdai műegyetem építészeti karának négy diákja: Ernst Ludwig Kirchner, Fritz Bleyl, Erich Heckel és Karl Schmidt-Rottluff közös elvei alapján új irányzatot alapított, amely szembefordult a materialista világnézettel, a realizmussal, az impresszionizmussal és az ún. Jugendstil modernizmusával. Ihletőjüknek részben Van Gogh és Munch elveit és minden „megcsontosodottság” ellen lázadó tendenciákat tekintették. Fokozatosan még néhány, igen különböző egyéniségű művész csatlakozott hozzájuk (Emil Nolde, a Hodlerhez közelálló svájci Max Pechstein, Cuno Amiet, a finn Akseli Gallen-Kallela, a fauve-isták csoportjából származó francia Kees van Dongen és a Gerhart Hauptmann köréhez tartozó eredeti művész, Otto Mueller).
Az új csoportosulás, amely „A Híd” ("Die Brücke") elnevezést kapta, valamiféle „barbár” intuitív közvetlenségre törekedett, s ez bizonyos mértékig meghatározta számára a művészi nyelv keresésének általános irányát.
22. oldal (Kossuth, 1975)
V. V. Vanszlov – J. D. Kolpinszkij (szerk.): A modernizmus A fő irányzatok elemzése és kritikája
