Edvard Munch személy

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Sopotnik Zoltán: Az őszinteség közepe
Bernard Denvir: Impresszionizmus
Bán András – Beke László: Fotóelméleti szöveggyűjtemény
Colleen McCullough: Hiányzó holttestek
V. V. Vanszlov – J. D. Kolpinszkij (szerk.): A modernizmus
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legszebb nő a festészetben
Adrian Barnes: Álmatlanok
Elise Broach: Marvin, a bogár
Kim Leine: Kalak
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Karl Ove Knausgård: Szerelem
Maria Hammerstrøm: Den lille boka om universet
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Idézetek

Chöpp >!

Norvégok, ismétlem meg; érdekes népség. Úgy gondolja az ember, hogy többnyire körültekintőek, vallásosak, becsületesek és rendesek, egészségesek, hiszen folyton síelnek, ezenkívül pedig ők osztják ki a Nobel-békedíjat – mintha a béke valami sajátosan norvég dolog lenne. Norvégia valaha élt legismertebb művésze ugyanakkor egy félőrült festő, aki felejthetetlen képeket készített, ezekből sötétség, végtelen türelmetlenség, erotikus feszültség árad, csak úgy vibrálnak mindazon dolgoktól, amit az ember még csak véletlenül sem társít a norvégokhoz.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · norvég
7 hozzászólás
Oriente>!

Amikor nincs gyógyszerem raktáron, szabadidőmben hosszú túrára indulok a sima járdákon. Oslo egy Munch-festményre hasonlít. A sikoly azonban bennem van.

223. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · Oslo
Kkatja P>!

[…] a képzőművészeknek igaza volt, szó szerint végig igazuk volt. A mögött, amit régebben „valóság”-nak neveztünk, mindig ott bujkált egy escheri, egy boschi, egy munchi tény –, szörnyűségek nyüzsgő, absztrakt zűrzavara, amely csak arra várt, hogy végre felforduljon a civilizáció köve, és előbukkanhasson alóla.

12. oldal 18. nap: Szavak

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · Hieronymus Bosch · M. C. Escher
Chöpp >!

A lenyűgöző naplementéket az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése okozta. A rákövetkező években lángoló vörös naplementékben lehetett gyönyörködni többek között Európában, Oslo fölött is. Kézenfekvő feltételezni, hogy a vörös esti felhők, amelyeket Munch A sikoly festésekor felidézett, a Krakatau kitörésének következményei voltak.

221. oldal Vulkáni telek és halálos ködök

Kapcsolódó szócikkek: 1883 · Edvard Munch · Krakatau · Oslo · vulkánkitörés
Algernon P>!

Phil Resch megállt egy olajfestménynél, és feszültem meredt rá. Szőrtelen, nyomott lényt ábrázolt, a feje akár egy fordított körte, kezét iszonyodva szorította a fülére, szája hatalmas, néma sikolyra tárva. A lény kínjának, sikolyának visszhangja ott fodrozott körülötte a levegőben; a férfit vagy nőt bezárta saját üvöltése. Saját hangja ellen fogta be a fülét. A lény egy hídon állt. Senki nem volt a közelben, egymagában sikoltott. A sikoly ellenére – vagy éppen ezért – el volt vágva a világtól.
– Ebből fametszetet is csinált – olvasta Rick a festmény alatti táblán.
– Így érezhet egy android – követte ujjával Phil Resch a levegőben a lény sikolyának látható hullámait.

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · Phil Resch
Chöpp >!

Amikor Edvard Munch A sikolyát megtalálták, a múzeum éjszakára is kinyitott, és pezsgővel kínálták a vendégeket.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch
ddani>!

Ebben a pillanatban a mellettünk lakó szomszédasszony lépett be az udvarba. Néztem, ahogy némi nehézség árán becsukja maga mögött a kaput. Az ötvenes éveiben járt, méghozzá azzal a mesterségesen életben tartott fiatalsággal, ami manapság az ötvenes nők sajátja. Dús, szőkére festett haja volt, bőrdzsekit viselt, és egy kíváncsi kiskutyát vezetett rövidre fogott pórázon. Egyszer azt mondta, hogy művész, de nem sikerült megtudnom, mit is csinál pontosan. Mindenesetre nem tűnt kifejezetten Munch-típusnak.

364. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · szomszéd
Dora>!

1889-90-ben, amikor a Párizs melletti Saint-Cloud-ban lakott, a fiatal Edvard Munch radikálisan új művészeti programot tűzött ki maga elé. Kétségtelenül Gauguin és a szimbolista eszmék hatása alatt és annak tudatában, hogy valami olyat alkot, ami messze túlmegy a fényképezőgép lehetőségein, kijelentette: „Mindaddig nem félek a fotográfiától, amíg nem használható a mennyben és a pokolban. Előbb-utóbb véget kell vetni ennek – a kötögető nőket és olvasó férfiakat ábrázoló – festészetnek. Olyan embereket fogok festeni, akik lélegzenek, éreznek, szeretnek és szenvednek. Az emberek meg fogják érteni ennek szentségét, és leveszik majd előtte a kalapjukat, úgy, mint a templomban.”

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · Paul Gauguin · Saint-Cloud
MissWenut P>!

Az expresszionizmus előfutáraiként gyakran hivatkoznak az angol származású belga művészre, James Ensorra (1860-1949), a norvég Edvard Munchra (1863-1944), a svájci Ferdinand Hodlerre (1853-1918) és a holland Vincent Van Goghra, akinek művészete a francia iskola talaján bontakozott ki.

13. oldal (Kossuth, 1975)

V. V. Vanszlov – J. D. Kolpinszkij (szerk.): A modernizmus A fő irányzatok elemzése és kritikája

Cicu>!

Edvard Munch egész élete megváltozott, amikor huszonkét évesen beleszeretett Milly Thaulowba, egy konzumhölgybe. Ahogy később megjegyezte: „Egyszer csak ott álltam a nő misztériuma előtt.” A nők egész életében a vágy és a szenvedés forrásai maradtak számára. 1893-94 között készült Madonna című festménye egyedülálló emléket állít a női lélek mérhetetlen mélységeinek.
A festményen egy nő látható, meztelen felsőtesttel. Egyik kezét felemeli feje mögé, fejét hátrahajtja. Ajkai vörösre vannak festve, haja lazán hullik vállaira. Testét lágyan hullámzó kontúrok veszik körül. Csukott szeme egyszerre utal a fogantatás közben érzett eksztázisra és a szülés fájdalmaira.
Munch eredetileg a Szerelmes nő címet adta a képnek. Ma jobban ismert Madonna címen, a feje körüli, glóriára emlékeztető keskeny színes sávnak köszönhetően. A vörös színhez a szerelem és a vér képzete társul. „A lánc, amely összeköti az elmúlt generációk ezreit az eljövendő generációk ezreivel, összeforrt” – írta Munch a festmény szélére.

153. oldal (Edvard Munch: Madonna c. festményéről)

Kapcsolódó szócikkek: Edvard Munch · Milly Thaulow