Eduárd Delacroix személy
Idézetek
Delacroix olyan volt, mint néhány kutya: ha egyszer megrúgod, sohasem bízik meg többé benned, akármilyen rendesen bánsz is vele.
88. oldal
1932 John Coffey éve volt. A részleteket megírták az újságok, még most is megtalálhatóak, ha valaki veszi a fáradságot, hogy előkeresse őket – akinek több az ereje, mint egy vénséges vén embernek, aki egy georgiai öregotthonban szundikálja át élete hátralévő részét. Emlékszem, forró ősz volt, igazán forró. Október csaknem olyan volt, mint augusztus, és az igazgató felesége, Melinda az indianolai kórházban feküdt. Ezen az őszön kaptam meg életem legsúlyosabb húgyúti fertőzését, amely nem volt elég komoly ahhoz, hogy én is kórházba kerüljek, de ahhoz igen, hogy a halált kívánjam, valahányszor vizelnem kellett. Delacroix ősze volt, a félkopasz kis franciáé, akinek volt egy egere, mely nyáron bukkant fel, és megtanulta azt az ügyes trükköt a gurigával.
I. rész -- A két halott lány - 2.
– Maradj nyugton, Mr. Jingles – mondta Delacroix, és az egér megtorpant a bal vállán, mintha csak megértette volna. – Legyél csak ilyen szép nyugodt és csöndes. – A francia dallamos cajun [A XVIII. századi angol-francia háborúk elől Kanadából Louisianába menekült franciákat hívják cajunnek.] kiejtésével a csöndes olyan egzotikus idegenszerűséggel hangzott, hogy söndés.
I. rész -- A két halott lány - 2.
Mr. Jingles had most likely spent it on Delacroix's stomach, with his tail curled over his paws, eyes unblinking. It was as if God had decided Delacroix needed a guardian angel […]
63. oldal, 6.fejezet
Don't let nothing happen to Mr. Jingles, I could hear Delacroix saying in a voice that wouldn't stay steady. I could hear that, and I could feel the warmth of Mr. Jingles as the Frenchman handed it to me, just a mouse, smarter than most of the species, no doubt, but still just a mouse for a' that and a' that. Dont let that bad 'un hurt my mouse, he'd said, and I had promised, as I always promised them at the end, when walking the Green Mile was no longer a myth or a hypothesis but something they really had to do.
88. oldal, 8.fejezet
Delacroix was like some dogs: kick them once and they never trust you again, no matter how nice you are to them.
143. oldal
A smile shone out of his face, so sudden and so simple in its happiness that I felt my heart break for him a little, in spite of the terrible thing he had done. What a world we live in – what a world.
226. oldal