!

Eddie Dean személy

Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Stephen King: A Setét Torony – Puszta földek
Stephen King: A Setét Torony – A hármak elhívatása
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Stephen King: A Setét Torony – A Setét Torony

Idézetek

>!
yendayi

Mikor fél a nyúl?
Ha kettévágják.

92. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean
>!
ppayter

– Van valamid a Z. Z. Toptól? – kérdezte savanyúan Eddie.
– DE MENNYIRE – felelte Blaine. – MIT SZÓLNÁL EGY KIS „CSŐKÍGYÓ BUGI”-HOZ, NEW YORK-I EDDIE?

Második könyv: Lud - VI. Találós kérdés és pusztaság - 9.

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean · Z. Z. Top: Tube Snake Boogie
7 hozzászólás
>!
fiszi

És minden csendes a halál termeiben, ahol pókok szövik hálóikat, és némán, egyenként hullanak le a nagy áramkörök.

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean
>!
Wilsonné

A kép az ajtón túl most olyan gyorsan fordult, amit a harcos mindig szédítőnek érzett, Eddie viszont különös módon megnyugtatónak találta a hirtelen váltást. Roland egy filmet sem látott, Eddie sok ezret, és a látószögnek ehhez a hirtelen változásához fogható képsorokat már látott a Halloween-ben vagy A ragyogás-ban. Még azt is tudta, hogy hívják a szerkentyűt, amivel ilyeneket csinálnak. SteadiCam. Ez az.
– Meg a Csillagok háborúja – motyogta. – A Halálcsillag.

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean · Stephen King: A ragyogás
>!
ppayter

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Bajtársias csönd telepedett rájuk, és Jake érezte, amint belélopakodik a fáradtság. Arra gondolt, hogy hamarosan elalszik, és ennek örült. Ekkor délkelet felől ütemes pufogással ismét megszólaltak a dobok, és a gyerek felült. Szótlanul hallgatóztak.
– Ez rock and roll-ütem – mondta hirtelen Eddie. – Ismerem is. Ha a gitárt elveszed, ennyi marad. Pontosan úgy hangzik, mint a Z. Z. Top.
– Z. Z. ki? – kérdezte Susannah.
Eddie elvigyorodott.
– A te idődben még nem léteztek – felelte. – Mármint léteztek, de ’63-ban még csak egy csomó iskolás gyerek voltak odalent Texasban. – Fülelt. – Egyen meg engem a fene, ha nem pont úgy hangzik, mint egy olyan szám háttérdobja, mint a „Sharp-Dressed Man” vagy a „Velcro Fly”!

Második könyv: Lud - IV. A város és a Ka-tet - 15.

1 hozzászólás
>!
eMeR

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Elmondom, mit gondolok a történtekről – törte meg a hallgatást Eddie. – Suze, Jake, nyugodtan szóljatok közbe, ha úgy gondoljátok, hogy tévedek. Ez a Cal Tower valamiféle őre a rózsának. Lehet, hogy ennek nincs tudatában,mégis ez a helyzet. Akkor is őr, és őrző volt minden felmenője. Ez magyarázza a nevet.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean · Jake Chambers · Susannah Dean
Hirdetés
>!
sztimi53 P

A harcos már akkor meglátta és meg is csodálta a bolt bal felső sarkába szerelt domború tükröt, amikor még csak útban volt a pult felé, ahol a valóban hatalmas patikaszereket tartják. Az ő világában mainapság nem tudtak ilyen domború tükröket készíteni a kézművesek, noha volt idő, amikor ilyesmire – meg számos másra is, amivel Eddie és Odetta világában találkozott – még képesek voltak. Látta néhánynak a maradványait a hegység alatti alagútban és másutt is… ősi és titokzatos ereklyék voltak, mint a Druitok kövei, amelyek néha ott álltak, ahová a démonok járnak.
A tükör célját is megértette. Kicsit későn vette észre, hogy az őr megmozdul – már fölfedezte, hogy a lencsék, amelyeket Mort visel, milyen katasztrofálisan korlátozzák a periferikus látását –, de még időben fordult meg és lőtte ki a pisztolyt a kezéből. Roland ezt nem tartotta többnek rutinlövésnél, bár kicsit kapkodnia kellett. Ralph Lennox élete végéig esküdözik majd, hogy ilyen lövés nincs is… ilyenre legfeljebb azok a mutatványosok képesek, akik az olyan régi westerncirkuszokban szerepeltek, mint az Annie Oakley. Hála a tükörnek, amelyet nyilvánvalóan azért helyeztek el, hogy leleplezzék a tolvajokat, Roland gyorsabban bánhatott el a másikkal. Látta, hogy az alkimista pillája megrebben, egy pillanatra elnéz a válla mellett, mire a szeme azonnal a tükörre villant. Abban meglátta a bőrzubbonyos férfit, aki a középső polcközben sompolygott az ő háta felé, kezében hosszú késsel, fejében, semmi kétség, a dicsfény látomásával.
A harcos megfordult és egyet lőtt a csípője mellé ejtett kézzel, ámbár tisztában volt vele, hogy elvétheti az első lövést, mivel nem ismeri a pisztolyt, de nem akarta megsebesíteni a jövőbeli hős mögött sóbálvánnyá meredt vevőket. Jobb kétszer lőni csípőből, amikor a fölfelé tartó lövedékek megkímélik az ácsorgókat, mint esetleg megölni egy hölgyet, akinek az az egyetlen bűne, hogy rossz napot választott parfümvásárlásra. A fegyvert jó karban tartották. Talált vele. Emlékezett rá, milyen testes, gyakorlatlan külsejű volt az a két harcos, akiktől ezt a két pisztolyt elvette. Úgy látszik, jobban törődtek a fegyvereik karbantartásával, mint a magukéval. Különös viselkedés, bár persze ez egy különös világ, Roland nem ítélkezhetett fölötte; nem volt ideje ítélkezni. Jó lövés volt, a penge tövénél haladt át a férfi késén, nem maradt más a kezében, mint a markolat.
Roland nyugodtan nézett a bőrzubbonyosra, de valami lehetett a pillantásában, mivel a hősjelöltnek eszébe jutott egy elmaradt találka, megpördült, eldobta késének maradványát, és csatlakozott az általános kivonuláshoz. Roland megfordult és kiadta parancsait az alkimistának. Még egy marháskodás, és vér fog folyni. Amikor az alkimista elfordult, Roland megkocogtatta csontos lapockáját a pisztoly csövével. A férfi fojtott „Jíííí” hangot hallatott, és azonnal visszafordult. – Nem maga. Maradjon. Küldje a famulusát. – K-kit? – Őt. – A harcos türelmetlenül intett a segéd felé. – Mit csináljak, Mr. Katz? – A segéd fehér arcán lángolt a kamaszkori pattanások utódvéd serege. – Csináld, amit mondott, te putz! Teljesítsd a parancsot! Keflex! A segéd odament az egyik pult mögötti polchoz, és kivett egy ballont. – Fordítsd meg, hogy el tudjam olvasni a ráírt szavakat – mondta a harcos.A segéd engedelmeskedett. Roland nem tudta elolvasni; túl sok olyan betű volt benne, ami hiányzott az ő ábécéjükből. Tanácskozott a Mortcipédiával. Az megerősítette, miszerint ez Keflex, és Roland rájött, hogy az ellenőrzés fölös időpocsékolás volt. Ő tudta, hogy nem képes mindent elolvasni ebben a világban, de ezek az emberek nem. – Mennyi pirula van abban az üvegben? – Hát tulajdonképpen kapszulák – felelte a segéd idegesen. – Ha tablettás formában érdekli a 'cillin… – Ne is törődj vele. Hány adag? – Ó. Ööö – A kivörösödött képű segéd az üvegre nézett, és majdnem elejtette. – Kétszáz.
Roland nagyon úgy érezte magát, mint mikor fölfedezte, milyen sok lőszert vásárolhat ebben a világban potom pénzért. Kilenc levél Keflex volt Enrico Balazar gyógyszerszekrényének titkos rekeszében, összesen harminchat adag, és attól ismét jól érezte magát. Ha kétszázzal nem tudja elfojtani a fertőzést, akkor semennyivel sem. – Add ide – mondta a kék öltönyös. A segéd engedelmeskedett. A harcos felhúzta a zakó ujját, előbukkant Jack Mort Rolexe. – Nincs pénzem, de talán ez megfelelő ellenszolgáltatás. Legalábbis remélem. Megfordult, az őr felé biccentett, aki még mindig a padlón csücsült felborult széke mellett, elkerekedett szemmel bámulta őt, azután kiment. Csak így. Öt másodpercig egy hang sem hallatszott a gyógyszertárban, csupán a riasztó jajongása, amely olyan hangos volt; hogy még az utcán karattyoló emberek zajongását is elfojtotta.
– Szentséges ég, Mr. Katz, mit csinálunk most? – suttogta a segéd. Katz fölvette az órát és megvizsgálta. Arany. Tömör arany. El sem tudta hinni. Muszáj volt elhinnie. Valami őrült besétált az utcáról, kilőtte a pisztolyt az őr kezéből, meg egy kést egy másik emberéből, és a létező legvalószínűtlenebb gyógyszert követelte, amit csak el lehet képzelni. Keflexet. Talán hatvan dollár értékűt. Amiért itt hagyott egy hatezer-ötszáz dollár értékű Rolex órát. – Csinálunk? – kérdezte Katz. – Csinálunk? Először is ezt a karórát a pult alá rakod. Sohasem láttad. – Ralphra nézett. – Maga sem. – Persze hogy nem, uram – helyeselt Ralph azonnal. – Amennyiben megkapom a részemet, amikor eladja, akkor egyáltalán semmilyen órát nem láttam.
– Le fogják lőni az utcán, mint egy kutyát – mondta Katz félreismerhetetlen elégedettséggel. – Keflex! És a pasas még csak náthás sem volt – csodálkozott a segéd.

422-424. oldal (Európa, 2004.)

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean · Enrico Balazar · famulus · Keflex · Roland Deschain
>!
amnaen

– Rögvest asztalon ez estebéd, gazda – mondja Eddie. – Választhat: csúszómászófilét vagy pedig csúszómászófilét kér? Mellik ízlene inkább, gazda?
– Nem értlek – mondta a harcos.
– Dehogynem – válaszolta Eddie. – Csak hiányzik belőled a humorérzék. Mi történt vele?
– Gondolom, ellőtték valamelyik csatában.

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Dean · Roland Deschain
>!
amnaen

Amióta az utolsó barátom is meghalt, akivel erre a kalandra indultam, most először ismét a ka-tet közepén találom magamat.
– Kvartett? – kérdezte kétkedve Eddie.
A harcos megrázta a fejét. – Ka annyit tesz, „sors”, Eddie, noha a tényleges jelentése ennél sokkal bonyolultabb. Nehéz meghatározni. Ez a helyzet a Nemes Nyelv csaknem minden szavával. A tet viszont egy csoport embert jelenti, akiknek azonosak az érdekeik és a céljaik. Mi hárman például egy tet vagyunk. A ka-tet az a hely, ahol sok olyan ember van, akiket a végzet kötött össze.
– Mint a Szent Lajos király hídjá-ban – mormolta Susannah.

>!
amnaen

Másnap déltájt felértek egy újabb hordalékdomb tetejére, és először pillantották meg a hidat. Azon a ponton ívelte át a Sendet, ahol a folyó elkeskenyedett, délnek fordult, és a város előtt haladt el.
– Szentséges Isten – mondta halkan Eddie. – Nem ismerős neked Suze?
– De igen.
– Hát neked, Jake?
– Igen. Úgy néz ki, mint a George Washington híd.
– Pontosan – helyeselt Eddie.
– De mit keres Missouriban? – kérdezte Jake.
– Eddie ránézett. – Mit mondtál, haver?
Jake zavartan nézett vissza. – Úgy értem, hogy a Belső-Világban. Tudod.