Dzsajant Szingh Rathore személy
Idézetek
– Maga nem fürdik?
A herceg hangosan felnevetett. – Bárcsak annyi fontom lenne, ahányszor ezt a kérdést már feltették nekem az európaiak!
37. oldal
– […] Az élet nagyon kemény tud lenni ezen a vidéken. A sivatagot nem lehet meghódítani, csak a legjobb tudásunk szerint megóvni.
39. oldal
– A karmának van múltja és jövője, de az eseményeket mi magunk is befolyásolhatjuk. És most eljött az idő, hogy megváltozzanak a dolgok Indiában.
209. oldal
– Nekünk mind összetört a szívünk. Magának, nekem, Indinek. Ez köt össze bennünket.
108. oldal
– Ne álljon a tevék hátsójához! – figyelmeztette széles vigyorral a herceg, és egy határozott mozdulattal odébb húzta őt. – Szeles teremtmények. És zsémbesek is.
43. oldal
– Mi hisszük, hogy változtathatunk a sorsunkon, de vannak eleve elrendelt dolgok. Az ilyen dolgok mindenképpen megtörténnek, bármit teszünk is.
112. oldal
– És ha ezek az istenségek nem is léteznek?
– Valójában egyedül a mi megértésünk számít. Az istenek a szívünkben és a lelkünkben nagyon is valóságosak. És csak ez számít. Keretet és értelmet adnak az életünknek. Nem mindegyikük jó, de legalább tudjuk, hányadán állunk, tudjuk, hol a helyünk a világban. Ezt ön is elmondhatja magáról.
123. oldal
– Nagyon fontos, hogy megértse, a saját életéről egyedül maga dönt.
– És mi a helyzet a sorsszerűséggel?
– A sorsát is egyedül maga alakítja.
190. oldal
Amikor épp nem a vízről vagy az életükről beszélgettek, akkor olvastak vagy könyvekről társalogtak. Amikor Dzsaj bevallotta, hogy soha életében nem olvasta egyetlen orosz író könyvét sem, Eliza rábeszélte, hogy olvassa el a Háború és békét, illetve Turgenyevtől az Egy vadász feljegyzéseit. Elmesélte, régebben mennyire szerette Thomas Hardyt és Henry Jamest, és mennyire megszenvedett Dickens könyveivel. Dzsaj kedvenc költője John Donne volt, akit Eliza is nagyon kedvelt, Elizáé pedig Emily Dickinson, akiről Dzsaj még csak nem is hallott. Dzsaj megkérdezte, olvasott-e bármit is Tagorétól, és amikor Eliza a fejét ingatta, felajánlotta, hogy kölcsönadja az egyik könyvét.
213-214. oldal