Dunkerque helyszín
Dunkerque (németül: Dünkirchen, angolul: Dunkirk, hollandul: Duinkerke, flamandul: Duynkercke vagy Duunkerke) város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Nord megyében.
A város közelében a flandriai tengerpart homokos, dűnés, csak néhány helyen alkalmas kikötőnek. Dunkerque, amelynek flamand neve a dűnék templomát jelenti, ma Franciaország harmadik legnagyobb tengeri kikötője.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunkerque
Idézetek
…annyi bizonyos, hogy Hitler nem értette eléggé a briteket. A dunkerque-i napok egyikén megjegyezte, hogy a vert sereg látványa gyakran az egész nép harci szellemét megtöri. Ez olykor igaz is lehet, csakhogy a britek valójában nem úgy néztek a hazatérőkre, mint holmi vert sereg katonáira. Hitler nem látta a képeket, amelyeken angol asszonyok integetve ünneplik a Dunkerque-ből és Doverből visszatérőket, és a kenti falvak napsütötte peronjain, véges-végig az egész vonalon teát és limonádét kínálnak csészében, pohárban a vasúti kocsik ablakain kihajló katonáknak.
161. oldal, harmadik fejezet
Június elejére Dunkirknél a britek százezer francia társukkal együtt csapdába estek, míg Párizs védtelenül állt a német hadoszlopok előtt.
[…]
Hitler megnyerte a háborút, épp csak nem tudta. Félt túlságosan hosszúra nyújtani a frontvonalat – pedig a szövetségesek nem rendelkeztek elegendő harckocsival, hogy áttörjék –, és alaptalanul bízott abban, hogy a Luftwaffe végez a Dunkirk tengerpartján rekedt brit haderővel, ezért nem lépett azonnal. Az isteni közbeavatkozásnak – avagy kolosszális stratégiai baklövésnek – köszönhetően a párizsiak három nappal később arról értesülhettek, hogy mintegy háromszázezer brit és francia katonát hajókon és kompokon sikerült átmenekíteni a Csatorna túlsó felének biztonságába.
643-644. oldal, Huszonhatodik fejezet - 1940
Edward Rutherfurd: Párizs 92% Egy város fényei és árnyai
Egy délután a kew-i Brit Országos Levéltárban üldögélve a kezembe akadt egy dosszié, benne Michael Ellwood korvettkapitány jelentésével. Ellwood korvettkapitány felelt a hírközlésért a dunkerque-i kiürítéskor, és futólag említést tett egy Marconi adóvevőről, amely csak egészen rövid ideig működött, mert „homok került a generátorba”.
Ezen meghökkentem. Hogy juthatott homok ebbe az értékes készülékbe? A Marconi TV5 akkora volt, mint egy láda, és átvillant az agyamon Stan és Pan, ahogy zongorát szállítanak emlékezetes rövidfilmjükben. Lehet, hogy két különösen kétbalkezes matróz elejtette a parton? És William Tennant sorhajókapitány, a dunkerque-i művelet tengerészparancsnoka a haját tépve üvöltözött velük, amikor jelentették neki, mit tettek egyetlen valamirevaló hírközlő berendezésükkel? Vagy csak lapítottak, és reménykedtek, hogy majd valaki mást fognak hibáztatni?
Nem sokkal később, 2016 májusában a dunkerque-i kikötőgát tövében álltam, többé-kevésbé azon a helyen, ahol Tennant sorhajókapitány felütötte főhadiszállását. Amerre csak néztem, katonákat láttam nyüzsögni a dunkerque-i partszakaszokon – vagy legalábbis katonáknak látszó embereket. Hadihajók úsztak odakinn a tengeren, és rikító vörös keresztekkel megjelölt fehér kórházhajó horgonyzott a móló végén. Fekete füst gomolygott a távolban, és a tengerpartról álcázással tüntettek el minden XXI. századra utaló nyomot. Dunkerque meglepően úgy nézett ki, mint 1940 májusának utolsó napjaiban.
De valami más is feltűnt. A szél felerősödött, és marokszám szórta a homokot. Telement homokkal a haj, égett tőle a szem. Sokan motorosszemüveget viseltek, és eltakarták az arcukat – és hirtelen rájöttem, hogy senki sem ejtette el az adóvevőt. Nem voltak kétbalkezes matrózok. A szél ugyanúgy homokot fújt a generátorba 1940 májusában, ahogy most mindenki szemébe és fülébe. Dunkerque-ben időzve olyanokat tudtam meg az egykori eseményekről, amilyeneket máskülönben sosem.
Joshua Levine: Dunkirk A mozifilm történelmi háttere
E győzelemnek azonban keserű az íze: Barére-nek a Konventben elhangzott szavai szerint a köztársaság valójában csak egy ostromlott nagy város. Valenciennes osztrák kézre került, Mainzot bevették a poroszok, Dunkerque-et körülzárták az angolok, ráadásul a spanyolok és a piemontiak is átkeltek a határon. Franciaországban pedig „katolikus és királyi hadsereg” jött létre a „huhogókból” (chouans), akik győzelmet arattak Angers-nél és Ancenis-nél, és csak nagy nehezen sikerült megállásra kényszeríteni őket Nantes előtt.
704 Dinasztiák és forradalmak 1348 és 1852 között 19. A forradalom