!

Duna helyszín

Márai Sándor: Szabadulás
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Vámos Miklós: A New York–Budapest metró
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeménye
Bartis Attila: A nyugalom
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Szabó Magda: Katalin utca
Jókai Mór: Az arany ember
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Kós Károly: Varju-nemzetség
Csukás István: Nyár a szigeten
Szerb Antal: Budapesti kalauz
Fáy András: A Bélteky-ház
Garaczi László: Pompásan buszozunk!
Jules Verne: A dunai hajós
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Esterházy Péter: Termelési-regény
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz
Magyar költők – 20. század I-III.
Spiró György: Feleségverseny
Kiss Tibor: Ventilátor blues
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Vaszary Gábor: Ő
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Pablo Neruda: Válogatott versek
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Krúdy Gyula: Nagy kópé
Petőfi Sándor: Útirajzok
Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei
Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat
Gyurkó László: Családi regény
Finta József: Három város
Sütő András: Hargitai vadászkalandok
Herta Müller: Szívjószág
Földes Péter: Mókuli
Kelecsényi László: A múlt lépcsői
Moldova György: A tékozló koldus
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Erdős Virág: Ezt is el
Erlend Loe: Fvonk
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Berze Nagy János (szerk.): Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban
Horváth László Imre: A hajó, ami nőket szállított
Papp Dóra: Tükörlelkek
Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Clara Bensen: Poggyász nélkül
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Lakatos Levente: A pillangók ébredése
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Konrád György: Falevelek szélben
Dan Brown: Eredet

Idézetek

>!
MagyarIldikó

A Duna nem győzte nyelni mellékfolyóit, a Rába, a Rábca, a Répce és a Marcal medrében visszafelé, föl az Alpokba folyt a víz. S ami nem fért a töltések közé, kiáradt az árterekre, s a nyugati „vasfüggönynél”: szögesdrót, aknák, nyomsáv – kimosta a földbe telepített aknákat s magával úsztatta őket Ausztriába, sok szerencsétlenséget okozva a gyanútlan határ menti lakosság körében. A fölháborodás nyomán a magyar kormány kénytelen volt az egész nyugati műszaki zárat eltávolítani.

235. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alpok · Duna
>!
cseri P

A királyválasztás időpontja augusztus 20-a legyen, színhelye pedig a Duna jege.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna
>!
Dün SP

Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Duna
>!
volna

…és soha nem kávéztunk a másik nélkül. Tökéletes pár voltunk, a világ legtökéletesebb párja. Egy fülledt augusztusi délután a Duna-parton sétáltunk, kart karba fonva, boldogan. Verseket sikoltoztak a fiatal sirályok, és dinnyehéjak, csobbanások. Kék volt az ég, ártatlan. Nem készül az ember, csak tudja, hogy egyszer úgyis ránk köszön a pillanat. Mert egyszer csak megálltam a homlokom dörzsölgetve. És az égre mutattam.
– Emma, kedvesem, azt hiszem, föltaláltam az augusztusi hóhullást!
S valóban, néhány perc múlva pelyhezni, hullni kezdett a hó, és Emma Mimózia elengedte a kezemet, és boldogan beleindult a hóesésbe, ment bele a havazásba, igen, Emma Mimózia eltűnt az augusztusi hóhullásban.

Milyen gyár, mondd csak, miféle kombinát? (50.o.)

Kapcsolódó szócikkek: Duna
1 hozzászólás
>!
Cicu

A Ponte Vecchio életét vágynám egyszer elhelyezni a Duna fölé is – valahol az új egyetemi campus környékére, eleven diákközpontként, ráirányítva e víz felett lebegő kulturális centrum figyelmét a világ egyik legszebb látványára –, a dunai hidak, a Gellért-hegy, a Vár, a budai hegyek díszletére!

Finta József: Három város Velence – Firenze – Róma

Kapcsolódó szócikkek: Duna
2 hozzászólás
>!
Mafia I

A Lánchidat valószínűleg mind a négy évszakban építették, de azért mégis főképp téli híd. Téli és esti, fekete a jellegzetes színe, meg az a csokoládé-barna, ami a nagyvárosi aszfalt, ha vizes. És azért is téli híd, mert az elődje nem volt téli híd. Azelőtt hajóhíd kötötte össze Pestet Budával, azon sétált Virág Benedek, a szent öreg, lelkes társaival. Télen a hajóhidat szétszedték. De akkoriban a Duna még gyakran befagyott és az emberek átkorcsolyáztak Budára. Ha nem fagyott be, csak zajlott, egészen Bécsig kellett felkerülni annak, aki, mondjuk, a Krisztina-téren akart vacsorázni. Valószínűleg.

Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Lánchíd, Budapest · Virág Benedek
Hirdetés
>!
Pixelhiba

Balra van ma Pest,
jobbra meg a Buda,
ágyékába csúszik be,
ha olajos a Duna.
Én meg itt egy ladikon
integetek néked,
alattam a penészhold
sárba ragadt bélyeg

Integető, 37. oldal, Budapest: JAK - L'Harmattan Kiadó, 2006

Kapcsolódó szócikkek: Duna
>!
Niki_

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ne pityeregj, leányzó – mondja Laci. – Hiszen visszajövök.
– Küldjük Balambért repülni – mondom hirtelen. – Küldjük a jövőbe. Húsz év múlva, huszonöt év múlva…
– És mit akarsz látni ott? – kérdezte Laci.
– Egy szép házat, kertet… és béke van… és hat gyerekünk lesz. És lesz köztük egy tizenhat éves lányom is, és egyszer el akarom majd mondani neki ezt az estét, de akárhogy mondom is, nem figyel rám, csak bámul udvariasan, mintha moziban látná az egészet, vagy olvasná egy régi könyvben… És én mondjam majd tovább, hogy a járdákat fehérre meszelték, és a Dunán szomorúan, hosszan, reménytelenül búgott egy gőzhajó, és álltunk, álltunk az Erzsébet-híd íve alatt, egymás kezét szorítottuk, és úgy éreztük, hogy a szívünk meg fog szakadni… És a messzi jövőben, ezerkilencszázhatvanban vagy ezerkilencszázhetvenben, a kislányom csodálkozva hallgassa ezt a történetet, és ne értse meg… ne értse meg… ne értse meg.

226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Horváth Kati · Korsós Laci
3 hozzászólás
>!
Tüske

…Istvánt bizsergető fuvallat csapta meg az erdők felől. Az ég még szürke volt, a föld szennyesfehér, s a Dunán nagy jégtáblák úsztak lefelé. De eső esett, nem hó. S szaga volt már mindennek. Föld, fák kérge alatt moccant a tavasz. Névtelen vágy feszítette, amit a hosszú téli éjszakák zsúfoltak belé.

185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna
>!
Uzsonna 

Amikor így önfeledten nézelődött, egy kéz nehezedett vállára, s ismerős hang szólította meg:
– Talán csak nem érdekli ez, Jäger úr? Dragos hátrafordult és szemben találta magát Borus Demeterrel, aki mosolyogva nézett a szemébe.
– De bizony érdekes ez a forgalom a folyón. Napestig elnézném.
– Figyeljen rám, Jäger úr! Még érdekesebbnek fogja találni az Al-Dunán, ahol sokkal több hajó jár. Majd meglátja, amikor a Vaskapuhoz érkezünk. Járt már ott?
– Még nem – felelte Dragos.
– Azt pedig látnia kell, mert ha a Dunánál nincs szebb folyó a világon, a legszebb pontja az egész folyónak a Vaskapu!

Kapcsolódó szócikkek: Borus Demeter · Duna