Duna helyszín

Márai Sándor: Szabadulás
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Vámos Miklós: A New York–Budapest metró
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeménye
Földes Jolán: A halászó macska uccája
Andrássi György: Polgárháború
Déry Tibor: Niki
Bartis Attila: A nyugalom
József Attila: József Attila összes versei
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Tormay Cécile: A régi ház
Babits Mihály: Babits Mihály összegyűjtött versei
Szabó Magda: Katalin utca
Esterházy Péter: Semmi művészet
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Bram Stoker: Drakula
Jókai Mór: Az arany ember
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Kós Károly: Varju-nemzetség
Kertész Imre – Esterházy Péter: Egy történet
Csukás István: Nyár a szigeten
Charlotte Worgitzky: Meg nem született gyermekeim
Alekszandr Szergejevics Puskin: A bahcsiszeráji szökőkút
Jókai Mór: Az utolsó budai basa
Jules Verne: Grant kapitány gyermekei
Szerb Antal: Budapesti kalauz
Fáy András: A Bélteky-ház
Mándy Iván: Csutak és a szürke ló
Garaczi László: Pompásan buszozunk!
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Bächer Iván: Zónázó
Gergely Márta: Iskolatársak
Jules Verne: A dunai hajós
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Esterházy Péter: Termelési-regény
Kőrösi Zoltán: Budapest, nőváros
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Magyar költők – 20. század I–III.
Spiró György: Feleségverseny
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Kiss Tibor: Ventilátor blues
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Vaszary Gábor: Ő
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Iványi Ödön: A püspök atyafisága
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Pablo Neruda: Válogatott versek
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Makoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budapest
Révay József: Séták a római Magyarországon
Krúdy Gyula: Nagy kópé
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában
Petőfi Sándor: Útirajzok
Toldy László: Árpád – A magyarok letelepedése
E. Fehér Pál – Lator László (szerk.): Klasszikus orosz költők I-II.
Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása
Kormos István: Mesék Vackorról
Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat
Gyurkó László: Családi regény
Jókai Mór: A barátfalvi lévita
Finta József: Három város
József Attila: A Dunánál
Bács Gyula: Jugoszlávia
Benedek István: Beszélgetés ideges emberekről
Moldova György: Az utolsó töltény 3.
Elek Ignác: Szagok könyve
Sütő András: Hargitai vadászkalandok
Rubin Szilárd: Földobott kő
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye / Árvácska
Karczag György: Zúgó nyilak
Konrád György: Zsidókról
Schmidt Egon – Kalotás Zsolt: Hétköznapok a természetben
Lábass Endre: Szárnyasajtók
Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza
Tüskés Tibor: Szülőföldünk, a Dunántúl
Tim O'Brien: A katona legszebb álma
Claudio Magris: Duna
Herta Müller: Szívjószág
N. Varga György: Viccmagazin
Földes Péter: Mókuli
Mátyás Ferenc – Z. Szalai Sándor (szerk.): Szép versek 1971
Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferenc összes költeményei / Nemzeti hagyományok / Parainesis
Kelecsényi László: A múlt lépcsői
Moldova György: A tékozló koldus
Oláh Zsuzsa: Biológia I.
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Vas István: Válogatott versek
Dugonics András: Cserei
Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza a középiskolák számára
Nyíri János: Madárország
Igali Svetozár: Budapesttől Belgrádig veloczipéden
Magyarnak lenni
Bram Stoker – Tania Zamorsky: Drakula
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Erdős Virág: Ezt is el
Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?
Madas Edit (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – középkor
Pataki József: Tolna megyei kalauz
Erlend Loe: Fvonk
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Margittai Gábor: Szamár-sziget szellemkatonái
Katus László: Európa története a középkorban
Berze Nagy János (szerk.): Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka
Keresztury Tibor: Temetés az Ebihalban
Háy János: Hozott lélek
Horváth László Imre: A hajó, ami nőket szállított
Papp Dóra: Tükörlelkek
Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok
Edward Rutherfurd: Párizs
Rácz-Stefán Tibor: Túl szép
Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig
Clara Bensen: Poggyász nélkül
Tomsics Emőke: Budapest Atlantisza
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Bartos Erika: Budapest rajzban
Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik
Lakatos Levente: A pillangók ébredése
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók
Csendes Nóra: Zápor utca
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Péter Korniss: Szentendre
Fekete Judit: Az őrület határán
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Konrád György: Falevelek szélben
Dan Brown: Eredet
Vámos Miklós: Töredelmes vallomás
Mathias Énard: Iránytű
Sárfalvi Béla – Tóth Aurél: Földrajz I. osztály
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Benkő László: Isten választottja
Sebők Zsigmond: Bajcsányi de eadem és egyéb elbeszélések
Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom
Szolovics Krisztián: Krampusz cica meséi
Kodaj Bálint: Blues szól a másodikon
T. Konda Szilvia: A szinasztria
Kiss József: Kiss József háborús versei
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Benyó Judit: Az éjszaka mágusa
Tolnainé Kassai Margit: Óvoda az óvóhelyen
Bauer Barbara: A fényfestő
Vakulya Norbert: Trianon
Karen Swan: Titok Párizsban
Vámos Miklós: Dunapest
Szálinger Balázs: Al-dunai álom
Eperjessy Géza: Történelem a dolgozók középiskolái számára II.
Kácsor Zsolt: Cigány Mózes
Horváth Júlia Borbála: Dunai história
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!
Holakovszky László: Herminateleptől Halásztelekig
Győrffy Ákos: A távolodásban
László Lajos: Könyörgés a hontalanokért
Bartha Ákos: Véres város
Fábián Janka: Árvízi napló

Idézetek

Niki_>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ne pityeregj, leányzó – mondja Laci. – Hiszen visszajövök.
– Küldjük Balambért repülni – mondom hirtelen. – Küldjük a jövőbe. Húsz év múlva, huszonöt év múlva…
– És mit akarsz látni ott? – kérdezte Laci.
– Egy szép házat, kertet… és béke van… és hat gyerekünk lesz. És lesz köztük egy tizenhat éves lányom is, és egyszer el akarom majd mondani neki ezt az estét, de akárhogy mondom is, nem figyel rám, csak bámul udvariasan, mintha moziban látná az egészet, vagy olvasná egy régi könyvben… És én mondjam majd tovább, hogy a járdákat fehérre meszelték, és a Dunán szomorúan, hosszan, reménytelenül búgott egy gőzhajó, és álltunk, álltunk az Erzsébet-híd íve alatt, egymás kezét szorítottuk, és úgy éreztük, hogy a szívünk meg fog szakadni… És a messzi jövőben, ezerkilencszázhatvanban vagy ezerkilencszázhetvenben, a kislányom csodálkozva hallgassa ezt a történetet, és ne értse meg… ne értse meg… ne értse meg.

226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Horváth Kati · Korsós Laci
3 hozzászólás
giggs85>!

A távolodásban

Amikor utoljára látogattam meg őt az otthonban,
kitoltam a kertbe. Leültem egy padra, lábait az ölembe
vettem. Nem tudtam mit mondani, mégis beszélni
kezdtem a gyerekekről, a nemrég elkészült tetőtérről,
az otthoni kertjükről, a kutyájáról.

Akkor már nem beszélt, vagy ha néha mégis megszólalt,
csak annyit mondott: nem.
Egyszer mintha mondani akart volna valamit. Nem sikerült.
Feszült volt, indulatos, úgy tűnt, haragszik rám
valamiért.

Megfogtam a kezét, elhúzta. Visszavittem a társalgóba,
megcsókoltam a homlokát. Nem tudtam kimenni az ajtón,
elfelejtettem a kódot, amit az ápoló
érkezésemkor megadott.

Amikor a hamvait tartalmazó papírdobozzal a kezemben
térdeltem a komphajó legalsó lépcsőjén, hogy a Dunába
dobjam, eszembe jutott, hogy egyszer elmesélte,
milyen volt, amikor a befagyott Duna jegén ébredt
fiatal korában, egy átivott szilveszteri éjszaka után.

Ahogy a dobozt elragadta a sodrás, mintha abban
a távolodásban lett volna végre az apám.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna
1 hozzászólás
Algernon P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

viszem a régen
kihízott nacim
viszem a kelet-német
származású macim
ezernyi véglet
közül a köztest
viszem a Csokonai
Vitéz Mihály Összest
ott lesz az ágyam
ahova fekszem
elviszem alvókának
egy-két régi ex-em
viszem a barnát
viszem a szőkét
viszem a felhalmozott
kapcsolati tőkét
viszem a tutit
viszem a gagyit
viszem az otthonkában
utcára tett nagyit
megannyi némán
átbliccelt évet
elviszem magammal a
szentendrei HÉV-et
viszem a Marcsit
viszem a Karcsit
elviszem Kenesétől
Keszthelyig a Balcsit
kicsit a nyarat
kicsit a telet
viszem a mindörökké-Moszkva-
Moszkva teret

apuka titkát
anyuka aranyát
elviszem magammal a
Bácskát meg a Baranyát
viszem a bölcsit
viszem a temetőt
viszem a csokoládé-
barna bőrű szeretőm
viszek egy búval
bevetett földet
viszem a pirosat a
fehéret a zöldet
elviszem ezt is
elviszem azt is
viszem a jófiút de
elviszem a faszt is

viszem a bankot
viszem a pálmát
elviszem minden igaz
magyar ember álmát
viszek egy csontig
lelakott testet
viszont az nem kérdés hogy
Buda helyett: Pestet
viszek egy szívet
viszek egy májat
viszek egy kívül-belül
lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van
ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burján-
zásnak indul sejtet

viszek egy csúnyán
beszopott mesét
viszem a legesleges-
legutolsó esélyt
ki tudja, lesz-e
búcsúzni időm
viszem a Duna-parton
levetetett cipőm
mit bánom úgyis
elviszem lazán
elviszem gond nélkül a
hátamon a hazám
aki ma büntet
az holnap lövet
viszek egy mindig vissza-
visszahulló
követ…

Elviszem ezt is

Kapcsolódó szócikkek: Balaton · Baranya megye · Buda · Duna · HÉV · Keszthely · Moszkva tér
Heni_s_BookBar>!

A grófnő ekkor rám nézett és így szólt:
– Az engedélyt, amit az imént kért tőlem, megadom, de – kezét ismét a karomra tette – ha rám hallgat, Mili, olyan időkre halasztja a végrehajtást, mikor a fiam agyáról, szívéről és lelkéről már leolvadt a Duna jege. Most ugyanis, ezt tapasztalatból mondom, hiába pofozná őt napestig, csak a karja fáradna bele.

416. oldal, 20. fejezet - Dermesztő hírek

Cicu>!

Lenyűgöző a kivilágított Budapest, a fényekben szikrázó Duna pedig olyan, akár egy hosszú, kecses kar, melyet értékes karperecekként díszítenek a hídjai.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna · Liza
AniTiger P>!

    Kivették alóla az otthont, az egyetemet, a pizzériát, Budapestet, a körutat, a gyrosost (az összeset), a tévét, a Dunát, a romkocsmákat, a BKV-t, és, te jó éj, emelte a homlokához a kezét, és érezte, ahogy kiveri a veríték, itt tuti, hogy nincs wifi! Hogy fog így segítséget kérni? Mit fog itt csinálni? Mi lesz az életével?!

65. oldal, 4. fejezet

Tutajos>!

A Waikato Új-Zéland nemzeti folyója. A maorik olyan büszkék rá, mint a németek a Rajnára vagy a magyarok a Dunára. Kétszáz mérföldes útján a Wellington tartománytól az Auckland tartományig az északi sziget legszebb vidékeit öntözi.

3. rész, X. fejezet - A nemzeti folyó

Kapcsolódó szócikkek: Duna · maorik · Rajna · Új-Zéland · Waikato
robinson P>!

.., Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt bárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre, s egy asszony tudja, hogy a férfit a gyomránál kell megragadni, etetni kell a bestiát,…

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna · Margitsziget
3 hozzászólás
Alvarando P>!

Ekkor ért oda Eta néni. Akinek egyébként a férje ejtőernyősként szolgált, és az egyik augusztus 20-i ünnepségen a Dunába kellett ugrania – valamiért a magyar nép szereti, ha hős fiai az alkotmány ünnepén, amelyet Szent István tiszteletére tartunk, kit óvatosan I. Istvánnak mondunk, de mindenki tudja, hogy szent, a Dunába ugrással szereznek neki, a népnek örömet – de eltévesztette az ugrást vagy túlságosan fortélyosnak mutatkozott az északkeleti szél, mindenesetre a Parlament kupolájára zuttyant, egyenest a hatalmas vörös csillagba. Beleállt a seggébe a vörös csillag

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Duna
5 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

Először láthattam Budapestet. Csodálatosan szép város, különösen karácsonykor: az utcák feldíszítve, ünnepi ruhában öltöztetve. Egy nagy fehér hídon mentünk át, alatta egy hatalmas folyó látszott, a Duna.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna