Dráva helyszín

A. J. P. Taylor: A Habsburg Monarchia 1809–1918
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Tüskés Tibor: Siklós és vidéke
Somlyó Zoltán: Az átkozott költő

Idézetek

KingucK P>!

A két vezér elindult táborhelyet keresni. A választás Mohácsra esett. Előtte téres síkság, körül szabad látással. Kívánni se lehet jobbat lovas rohamokhoz! A Duna-Dráva torkolat s kelet felől a járhatatlan tundrás mocsarak biztos védelemnek ígérkeztek.
A kiszemelt helytől nem messze, délre, táboroztak Tomory csapatai. Imrének jutott a feladat, hogy a hadakat fölszedje és hátrébb a királyi sereggel egyesítse.

III. kötet - Mohács XVI.

Kapcsolódó szócikkek: Dráva · Duna · Mohács · Tomory Pál
KingucK P>!

A drávai hidat ezen a napon fejezték be. Ibrahim nagyvezir megkezdte az átvonulást.

III. kötet - Mohács XIII.

Kapcsolódó szócikkek: Dráva · Pargali Ibrahim
Fisu P>!

Az Átkozott költő szól :

Lent a falumban apró rozoga híd áll a Dráva egy vékony, beteges ere felett. Mindössze öt lépés hosszú. Az innenső hidfőn piros-fehér-zöld táblás jelzés van, túlról piros-fehér-kék : Horvátország – öt lépésnyire. Gyermekkoromban sokszor mentem át e kis hidon a lila rekettyés alján, és boldog voltam, hogy oly rövid idő alatt egyik országból a másikba lehet sétálni. Boldog voltam és megszerettem magamat nagyon, amikor észrevettem, hogy e rövid hidon legszívesebben vagyok, mert innen is, tul is nem volt hosszú maradásom: mindig megálltam a pallón és nagy biztonságban éreztem magamat a két ország közt.
Később aztán ez lett a legvégzetesebb szomorúságom. Megtudtam, hogy se magyar, se horvát nem vagyok, csak félszeg, furcsa keverék s a két országok egyike se tud megtartani s egyiket se tudom külön átérezni. Szerencsétlen vagyok: hazátlan vagyok és kitagadott s még ma is egy kurta hidon ragad a lábam – örökké viz fölött állván, idegenségemtől beteg szemeimmel egyre mosom a dolgokat, szeretnék szépen, tisztán látni mindent: eredetemet, utamat, megállásaimat, nekilendüléseimet – de nem lehet.

Somlyó Zoltán: Az átkozott költő megbeszélések az Istennel

Kapcsolódó szócikkek: Dráva
kaporszakall>!

KOSSUTH szinte új életre kelt 1848 szeptemberének sötét napjai óta. Egyszer csak Nagy-Magyarország került a felbomlás szélére: nemzeti felkelés tört ki a szlovákoknál északon és a szerbeknél Vojvodinában. Erdélyben a románok és a németek fogtak össze, a horvátok pedig már átkeltek a Dráván. Kossuthot még radikális támogatói is kompromisszumra biztatták. De ő nem hátrált. Ahelyett, hogy kiengesztelte volna Magyarország népeit, felkorbácsolta a magyar érzelmeket, és a nemzeti összetűzésekben a nem magyar nemzetiségek kiirtásának lehetőségét látta. Ő egy személyben megakadályozta, hogy elfogadják azokat a kompromisszumokat, melyeket a többi miniszter ajánlott a nemzetiségeknek, és olyan szólamokat vágott ezeknek az ébredező népeknek az arcába, melyek még egy évszázad múlva is égettek. A szerbeknek ezt mondta: „Döntsön közöttünk a kard!”, és terveket szőtt, hogy „egyszer és mindenkorra megsemmisítse őket”. Horvátországról úgy beszélt, mint ami „a fél fogára” sem lenne elég, és a románokat a „Magyarország elleni összeesküvés éltetőinek” tartotta.
A nemzeti érzelmek felkeltése sikerrel járt. A magyar honvédeket meggyőzték, hogy csak úgy menthetik meg az országot, ha megölnek mindenkit, aki nem beszéli a nyelvüket.

96. oldal (7. fejezet Neoabszolutizmus - Schwarzenberg és Bach rendszere)

Kapcsolódó szócikkek: Dráva · Kossuth Lajos · szerb, szerbek
1 hozzászólás
MissWenut>!

A terület két fő vízgyűjtője a Fekete-víz és a Krassó. A Fekete-víz a nyugati Mecsek vizeit gyűjti össze, és nagy kerülővel Drávaszabolcsnál ömlik a Drávába.

9. oldal (1979)

Kapcsolódó szócikkek: Dráva · Drávaszabolcs · Fekete-víz · Mecsek