Dr. Ben Payne személy
Idézetek
Az volt az egyik olyan perc, amikor tudtam, valóban tudtam, hogy az élet nem garantált. Én mégis annak veszem. Mindennap úgy ébredek, hogy holnap is felébredek. Pedig ez nem feltétlenül igaz.
122. oldal
– Még mindig Jacksonville az otthona?
– Aha. És magának?
– Atlanta. – Felém nyújtotta a névjegyét. ASHLEY KNOX.
– Ashley.
– Mindenkinek, kivéve apámat, aki Ashernek hív. Fiút akart, dühös volt anyámra, amikor rossz felszereléssel bukkantam elő, vagyis a jó felszerelés nélkül, ezért megváltoztatta a nevem végződését. Balett és softball helyett is taekwondóra vitt.
– Hadd találjam ki… Maga azon őrült emberek egyike, aki le tud rúgni valamit a másik ember fejéről.
Bólintott.
– Nem azért kérdezek ilyeneket, mert őszinte választ várok. Azt akarom, hogy a csillagot is hazudd le az égről. Mondd azt, hogy már csak egy kilométer van hátra akkor is, ha még száz lehet.
– Oké – nevettem el magam. – Figyelj, ha abbahagyod a szövegelést, indulhatunk is. Egy helikopter vár minket az első emelkedő után.
– Hozzák a Starbucksot is?
– Aha. Narancslét, tojásos szendvicseket, felvágottat, muffint, málnás sütit meg egy tucat csokis fánkot.
Megveregette a hátamat.
– Na, kezdesz ráérezni.
139. oldal
A légi utazás mindig csodálattal tölt el; nyugatra repülünk, hogy keletre érjünk.
Napóleon, mivel már kipihente magát, engem megelőzve ért az ajtóhoz, meglökte, és kiugrott, bele a hóba. A friss porhóban hasig elsüllyedt, és csak hasalt ott mozdulatlanul, elakadva akár a kocsi a keréknyomban. Felvettem, és az ölembe fogtam. Morgott a hóra, miközben gyalogoltunk. Hópelyhek hullottak az arcára, ő meg elkapta őket. Megvakartam a hasát, és azt mondtam:
– Tetszik a hozzáállásod.
209. oldal