Dózsa György személy

Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Makoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budapest
Paál Zoltán: Arvisura – Igazszólás
Miért nem bírják a magyarokat?
Szalai Sándor – Erdődy János (szerk.): A forradalmi Ady
Pamela Meyer: Verj át, ha tudsz!
Komor Zoltán: NERekció
Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye
!

Makfalvi Dózsa György (németül: Georg Dózsa, románul: Gheorghe Doja, szlovénül: Juraj Dóža, horvátul Juraj Doža;[1] Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) az 1514-es parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője.
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy

!

Madarász V. olajfestménye a Délmagyarországi Történeti és Régészeti Múzeum-Társulat Temesvári múzeumában


Idézetek

fülcimpa>!

Egy népszerű régebbi vicc jól érzékelteti a magyarok viszonyát tragikus történelmük iránt:

Bemegy egy magyar egy New York-i kalapüzletbe. Kalapot szeretne venni, de nincs elegendő dollárja, ezért megkérdezi, fizethet-e forintban.
– Még sosem láttam magyar forintot – mondja a boltos. – Mutassa! – A magyar előkotor egy papír tízforintost.
– Ki ez a fickó? – kérdi a boltos.
– Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költő. Egyike volt a márciusi ifjaknak, akik kirobbantották az 1848-49-es szabadságharcot. A segesvári csatamezőn esett el, amikor az osztrákok és az oroszok leverték a függetlenségi harcot.
– Istenem, micsoda szörnyűség… Na és ki ez itt a húszforintoson?
– Ő Dózsa György, aki egy parasztlázadás élére állt a 16. században. A lázadást leverték, Dózsát kivégezték, izzó trónon megégették…
– Na jó, jó. És ki van az ötvenesen?
– Rákóczi Ferenc, egy másik sikertelen függetlenségi harc vezére. Törökországi száműzetésben kellett leélnie az életét.
– Gondolhattam volna… És a százason?
– Ő Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja. A háború leverése után menekülnie kellett…
– Jól van, drága barátom – vág a szavába a boltos –, fogja, itt a kalap ingyen, vigye csak.

Kapcsolódó szócikkek: Dózsa György · kalap · Kossuth Lajos · Petőfi Sándor
Carmilla >!

[…] A Dózsa-tragédia Magyarország millióinak a legigazibb tragédiája. Megsütnek és egymással falatnak ma is föl bennünket Magyarország tulajdonosai.

116. oldal, La Barre - Dózsa György - 1906 (Népszava, 1945)

Kapcsolódó szócikkek: Dózsa György · Magyarország
mcgregor P>!

…a gyárak vezérigazgatói székébe proletárokat ültettek, de a tudósokat Recskre küldték követ törni; az egyetemek padsorait mezítlábas, tudásra éhes nyomorultakkal, Dózsa György unokáival töltötték meg, de szolgáknak próbálták nevelni őket, s aki megtanult gondolkodni, rögtön gyanússá vált; a nép verejtékét, ezt a mindennél drágább, mindennél értékesebb „valutát” siserehadak gyűjtötték össze, de nem osztották szét újra az emberek között, hanem a hozzá nem értés, a közöny, a hamis tudta csatornáin valami Holt-tengerbe ömlesztették… nagy cápák és kicsi piócák martalékául.

221-222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dózsa György · Recsk
Carmilla >!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

     – Dózsa György ott baszta el, hogy a kínai ebayről rendelt masszázsfotelt, de az már az első használat során a kettes fokozatra kapcsolva lángra gyulladt, és vele égett a parasztvezér.

80. oldal, Űr-Koppány és a kozmikus pókok (KKAO, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Dózsa György
gesztenye11>!

– Szapolyai… No, az ő alkalmatosságát nálad senki jobban nem ismeri. Hisz együtt harcoltatok a talpasok ellen. De úgy hallottam, hogy jobbára te harcoltál, a vajda meg leginkább azzal volt elfoglalva, hogy miként tegye a tüzes koronát Székely György fejére, meg hogyan étesse meg a húsát a legényeivel.

178. oldal

Qedrák P>!

Dózsa hírszolgálata így északabbra került és nem vette észre, hogy a délerdélyi nemesi sereg Szászvároson és a Zsil-völgyén át a Szörényi bánságon átkelve a Vaskapu szorosán Lugos, Mező-Somló irányából Temesvár alatt termett, Ezzel megszűnt Zápolya semlegessége, mert korszerű seregével 1514. július 15-én a déli harangszó után, meglepetésszerűen egyenes vonalba fejlődtetve seregét, 2 óra múlva váratlanul rajtaütött Dózsa seregén. Borzasztó hőség uralkodott. Trombitaharsogás, sípszólamok mellett, dobpergés között Zápolya serege az ulicsi mezőre érkezett. Dózsát a Temesi-vár őrfigyelői ébresztették fel. Azonnal talpra ugrott és jelt adott a kürtősnek, akivel riadót fúvatott és gyorsan rohamot vezényelt, s ezzel jelt adott a csatára. Lovas ezredeit riasztotta és gyalogos ezredeit rohamoszlopokból támadó-vonalba vezényelte. Segítségére volt ebben az öccse, Dózsa Gergely, akit a töménye csak Gecsőnek becézett, Mészáros Lőrinc és 16 kispap a csörsz-sereg helyettesek 1-1 hadnagyukkal, középen Dózsa György, az elválaszthatatlan Kurdbabábal, aki éppen a 325-ik Arvisura részére lerótta a 15-i létszámot: 75 625 fő, 8 928 átképzőssel Temesvár; 84553 fő Nagykállói kurucok; 43 745 fő, hajdúk; 27 312 fő Gubacsról útban; 20 874 fő egyéb.

1035. oldal

1 hozzászólás
KingucK P>!

A székely kurtán fölpillantott. Lesuhintotta a vért az ujjai hegyéről. Amaz beletette a nagyfészkű tenyérbe a magáét.
– Palotai Czibak Imre a nevem.
– Dózsa György, Dálnokról.

II. Kötet - Sas-szárnyak alatt II.

Kapcsolódó szócikkek: Czibak Imre · Dálnok · Dózsa György · székely
KingucK P>!

Várad alatt csakugyan Dózsa katonái álltak. A temesvári vesztett csata után ide vonult vissza seregeivel Mészáros Lőrinc pap, a rettegett alvezér, hogy Várad várát elfoglalva Biharban újra szervezze hadait és rettenetes bosszút álljon legyőzőin. Nagybotú Lőrinc maga ekkor még Palota alatt harcolt ugyan, de a tüzérsége és ostromcsapatai haladék nélkül Várad megvívásához láttak.

II. Kötet - Sas-szárnyak alatt XVIII.

KingucK P>!

Nem mozdult senki.
Nem fizetett senki.
Egyedül a pápa hirdetett keresztes hadjáratot és vezérül kinevezte Tomory Pált. A nuncius Pünkösd havának huszonnegyedik napján be is mutatta a pápai iratokat a tanácsban.
De Dózsa György véres örökségéből igazán senki se kért többé. Se a barát, se az ország, se a rendek, legkevésbé a magyar paraszt.
*
A szultán pedig ezalatt megérkezett Szófiába.

III. Kötet - Hunyó parazsak IX.

MissWenut>!

Mátyás király halála után nehéz idők következtek Buda várára és az egész országra. A legtöbbet a szegény emberek szenvedtek. Az elégedetlenek Rákos mezején gyülekeztek. Ezek élére állt Dózsa György.

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dózsa György · Mátyás király