Dodge tárgy
Idézetek
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Amióta csak az eszemet tudom, az apám világéletében háborút viselt, méghozzá saját magával. A háború csatáit láthatatlan ellenfelek és lelketlen tárgyak ellen vívta. Először öt éves koromban vettem észre: volt neki egy kocsija, amiről meg volt győződve, hogy élő, emberi lény. Egy 1963-as Dodge Dart volt az istenadta, de az apám csak úgy hívta, hogy a csaj. Az volt a baj ezzel a csajjal, hogy a műszerfala zörgött. Na, az is szemét egy disznó volt, az a zörej: az apám biztos volt benne, hogy a Dodge-gyárban direkt az ő számára találták ki, hogy kibasszanak vele. A zörejt egyébként egyedül ő hallotta, és senki más, kivéve az anyámat, aki úgy tett, mintha hallaná, ezzel próbálta megvédeni apámat a gutaütéstől.
Lacy odapillantott, és már éppen mondani akart valamit, amikor Hugo felüvöltött. Vakító fények közeledtek feléjük ijesztő sebességgel. Egy teherautó átjött a választóvonalon. Frontálisan ütköztek egymásnak, olyan erővel, hogy a Prius a levegőbe emelkedett és 180fokban megfordult. A Priusnál kétszer nehezebb, 2700 kg-os teherautó, egy 2500-as Dodge Ram, jobban jött ki az ütközésből. A keskeny út padkáján állt le, szétroncsolódott orra majdnem az árokba ért.
131. oldal
A Császár uralkodóhoz méltó torokköszörülést eszközölt.
– Jóember, minden pillanatért, amíg feltart bennünket, emberi szenvedéssel kell fizetni.
Az őr úgy gondolta, most éppen megfenyegették, vagyis remélte, mert akkor előveheti a fegyverét, és a keze már indult is a pisztolytáska felé, amikor csörgött a telefon a kapusfülkében.
– Maradjanak itt – utasította a vámpírvadászokat. Felvette a telefont, bólintott, majd a Marina Boulevard felé nézett, ahol egy barna Dodge parkolt. Letette a kagylót, és kijött a fülkéből.
– Bemehetnek – mondta, csöppet sem örömmel. Megnyomott egy gombot, a kapu felemelkedett, és az Állatok bementek. A Keleti Öböl felé vették az irányt. Két perc múlva a barna Dodge odaállt a kapuhoz.
Cavuto lehúzta az ablakot, és megmutatta a jelvényét.
– Kösz – mondta az őrnek. – Majd én szemmel tartom őket.
– Nincs mit. Lőtt már embert?
– Ma még nem. – Cavuto behajtott a kapun, lemaradva az Állatoktól, hogy ne vegyék észre.
32. Mindenki egyért, egy meg... na, tudjátok
„I'm being a lot nicer than I could be, Rick,” Jackson shot back. „What you're doing is bordering on earnings manipulation in a public company. Your people are shipping us cars we haven't ordered, sending us the bills, and then refusing to take the cars back.” Wagoner himself surely hadn't directed this, Jackson acknowledged. But with GM dealers choking on more than a million unsold cars and trucks on their lots that January, the pressure on the company's salespeople to push more cars onto dealers was intense. Jackson was fed up. „You're a public company, I'm a public company, and we can't do this,” he told Wagoner. „Stop stuffing my stores!”
Mike Jackson passionately denounced „channel stuffing,” which he viewed as a perverse threadmill. The companies built too many cars to keep their factories running. Dealers balked at buying them. The companies pressuted them with sticks (cutting their allotments of the hottest models) and carrots (wholesale discounts of up to $4,000 per car). The deep discounts, on top of the rebates to buyers, killed profits and devalued the reputation of Chevrolet, Dodge, Ford, and other once-venerable brands. So sales would drop further, discounts would get bigger, and losses would grow. The cycle, in Jackson's view, was putting the Big Three – well, the Detroit Three, now that Chrysler's sales trailed Toyota's – on the road to bankruptcy.
Bankruptcy? That couldn't really happen, could it? Especially not to General Motors, which had built America's industrial might, helped win its wars, and shaped every aspect of its culture from sexual mores to popular music to shopping habits. In 2007 it seemed as far-fetched as, well, an African American president of the United States. Detroit's executives got annoyed at the mere mention of the word. „I don't care which junior analyst on Wall Street or two years out of Harvard B-school says, 'General Motors is inevitably headed for banruptcy',” Lutz has declared. „That's a croc. It's not going to happen.”
Chapter 11? 193. oldal (Randon House, 2010)
Paul Ingrassia: Crash Course The American Automobile Industry's Road from Glory to Disaster
Vee kinyitotta1995-ös lila Dodge Neonjának ajtaját.
43. oldal
Ez afféle mindennapi szertartás volt: Spiro hangosan dudált, amikor elért a körülbelül ötven hektár kiterjedésű birtoknak a szélére, mire én meg a kutyák keresztülrohantunk az olajfaligeteken, hogy valahol a fasorban elkapjuk. Zihálva törtem ki az olajfaligetekből, a kutyák hisztérikusan ugattak előttem, feltartóztattuk a nagy, csillogó Dodge-ot, amelynek le volt hajtva a teteje, Spiro pedig csúcsos sapkájában terebélyesen, barnán és morcosan kuporgott a kormánykerék mögött.