Diomédész személy

Homérosz: Íliász
Arisztotelész: Rétorika
Madeline Miller: The Song of Achilles
Madeline Miller: Akhilleusz dala
Homérosz: Homeros Iliásza
!

Diomédész

!

Diomédész szobor a müncheni Glyptothekben (i. e. 440-430 körül készült görög mű római másolata)


Idézetek

Flore>!

A királyok láthatóan szívesen beszélgettek és időztek velünk a hajó korlátjánál. Egymás szájába adták a szót, történeteket meséltek a tengeri utazásaikról, a háborúkról, arról, hogyan nyertek versenyeket a réges-régi sportjátékokon. Akhilleusz érdeklődve hallgatta őket, és rengeteg kérdése volt.
– Ezt hol szerezted? – kérdezte Odüsszeuszt, és a lábán lévő hegre mutatott.
– Ó! – Ithaka hercege a tenyerét dörzsölte. – Ez egy igen érdekes történet. Ám mielőtt elmesélem, beszélnem kell a kapitánnyal. – A nap felé intett, amely alacsonyan, fáradtan csüngött a horizont felett. – Lassan le kell táboroznunk valahol.
– Majd én megyek – mondta Diomédész, és ellökte magát a korláttól. – Legalább annyiszor hallottam ezt a történetet, mint a nászágyasat.
– Sajnálhatod – szólt utána Odüsszeusz. – Ne is törődjetek vele! A felesége egy istentelen szajha. Az ilyesmi bárkinek megkeserítené az életét. Nos, az én feleségem…
– Esküszöm – kiáltott vissza Diomédész a hajó túlsó feléből –, ha befejezed ezt a mondatot, átdoblak a korláton, és úszva jöhetsz Trójáig.
– Látjátok? – Odüsszeusz a fejét rázta. – Megkeseredett.

159. oldal

Brigitta_Báró>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Azért jöttem, hogy apám helyébe lépjek – szakítja félbe a tanácskozást egy tiszta hang.
A királyok mind a sátor bejárata felé fordítják a fejüket. Egy fiú áll az ajtóban. Haja világosvörös, akár a láng, szép, de hűvös, mint a téli reggel. Ostoba, aki nem tudja, milyen apáról beszél. Minden egyes arcvonása rá emlékeztet, annyira hasonlít rá, hogy megkönnyezem. Csak az álla más, hegyes ívű, akár az anyjáé.
– Akhilleusz fia vagyok – jelenti be.
A királyok döbbenten néznek rá. Legtöbbjük azt sem tudta, hogy Akhilleusznak gyermeke van. Csak Odüsszeusznak van elég lélekjelenléte, hogy feleljen.
– Megtudhatjuk Akhilleusz fiának a nevét?
– A nevem Neoptolemosz. Pürrhosznak szólítanak. – Azt jelenti, tűz. De a haján kívül semmi sincs benne, ami a tűzre emlékeztetne. – Hol az apám helye?
Idomeneusz foglalta el. Feláll.
– Itt.
Pürrhosz végigméri a krétai királyt.
– Megbocsátom szemtelenséged. Hiszen nem tudtál az érkezésemről. – Elfoglalja a helyét. – Mükéné királya, Spárta királya. – Alig láthatóan biccent a fejével. – Ajánlom magam a seregetekbe.
[…]
Tizenkettő. Tizenkét éves.

348-349. oldal, 33. fejezet (General Press, 2020)

Lélle P>!

Két mértékkel mért teneked Kronos isteni sarja:
Néked adá a királypálczát, hogy a népet igazgasd,
Ám nagy erőt nem adott, pedig ez több a hatalomnál.

142. oldal, IX. ének - Követség Achilleshez (Lampel, 1902)

Kapcsolódó szócikkek: Diomédész
Lélle P>!

majd pedig így szólt harcban-erőshangú Diomédész:
„Nesztór, hős szivem és lelkem nagyon ösztönöz engem,
hogy behatoljak a trójai ellenség csapatába,
mely közelünkbe tanyáz: de ha bajnok társam akadna,
bátrabban mennék, még több bizalommal az útra.
Mert hol kettő jár, hamarabb meglátja az egyik,
hogy mi a jó; a magányos meg, ha talál is egyet-mást,
mégiscsak lomhább eszü és gyöngébb leleményű.”

180. oldal, X. ének - Dolón elfogása (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Diomédész · társ
Lélle P>!

Egy másik érv egyaránt szolgálhatja a vádlót és a védőt; mivel egy cselekedetet több célból lehet elkövetni; a vádlónak rosszhiszeműnek kell lennie és rosszra kell magyaráznia a tettet, a védőnek pedig jóra. Azt például, hogy Diomédész* Odüsszeuszt választotta társául, az egyik fél azzal magyarázhatja, hogy Odüsszeuszt tartotta a legderekabbnak, a másik éppen ellenkezőleg, mert egyedül az nem lehetett versenytársa, lévén hitvány alak.

* Vö. Iliasz 10, 242.

219. oldal, III. könyv - 15. fejezet (Gondolat, 1982)

Kapcsolódó szócikkek: Diomédész · Odüsszeusz / Ulysses · tett
anemona P>!

“Bragging about your new ship again?” Diomedes had joined us. His hair was lashed back with a strip of leather, and it made his face look sharper even than usual.
“I am.”
Diomedes spat into the water.
“The king of Argos is unusually eloquent today,” Odysseus commented.

Chapter Fifteen

Kapcsolódó szócikkek: Diomédész · Odüsszeusz / Ulysses