Delia Peabody személy

J. D. Robb: Halálos összeesküvés
J. D. Robb: Halálos látomás
J. D. Robb: Halálos alkotás
J. D. Robb: Halálos születésnap
Botlás az éjszakában
J. D. Robb: Halálos származás
J. D. Robb: Halálos szertartás
J. D. Robb: Halálos csábítás
J. D. Robb: Halhatatlan a halálban
J. D. Robb: Halálos képmás
J. D. Robb: Halálos idegen
J. D. Robb: Halálos ártatlanság
Szenvedély téren és időn túl
J. D. Robb: Halálos üdvösség
J. D. Robb: Halálos emlék
J. D. Robb: Halálos hasonmás
J. D. Robb: Halálos menekülés
J. D. Robb: Halálos hűség
J. D. Robb: Halálos születés
Nora Roberts – J. D. Robb: Emlékek boltja
J. D. Robb: A halál szemtanúi
Csöndes éj
J. D. Robb: Mámoros halál
J. D. Robb: A halál fényében
J. D. Robb: Halálos bosszú
J. D. Robb: Halálos ünnep
J. D. Robb: Halálos ítélet
J. D. Robb: Halálos árulás
J. D. Robb: Halálos válás
J. D. Robb: Halálos ígéret
Éjféltájt
A 606-os lakosztály
J. D. Robb: Halálos rokonság
J. D. Robb: Halálos képzelet
Eltűntek
J. D. Robb: Halálos élvezet
J. D. Robb: Halálos hitszegés
J. D. Robb: Halálos utazás
Megszállott
J. D. Robb: Halálos híresség
J. D. Robb: Halálos káprázat
J. D. Robb: Halálos számítás
J. D. Robb: Halálos hálátlanság
J. D. Robb: Halálos rejtekhely
J. D. Robb: Halálos karácsony
J. D. Robb: Halálos rögeszme
J. D. Robb: Halálos kötődés
J. D. Robb: Halálos testvériség
J. D. Robb: Halálos növendék
J. D. Robb: Secrets in Death
J. D. Robb: Halálos visszhangok
J. D. Robb: Vendetta in Death
J. D. Robb: Halálos sötét
J. D. Robb: Golden in Death
J. D. Robb: Halálos hatalom
J. D. Robb: Halálos vendetta
J. D. Robb: Shadows in Death
J. D. Robb: Halálos arany
J. D. Robb: Forgotten in Death
J. D. Robb: Abandoned in Death
J. D. Robb: Halálos felejtés
J. D. Robb: Halálos elszántság
J. D. Robb: Halálos ráadás

Idézetek

Vivinniec>!

Nyílt az ajtó. Amikor odapillantott, abban a ritka élményben lehetett része, hogy látja Roarke döbbent arcát, majd az érdeklődést a szemében. És nyaktól felfelé elvörösödött, amitől a férje tekintete azonnal csillogni kezdett.
– Mit bámulsz?
– Magam sem tudom pontosan – lépett beljebb Roarke, és becsukta az ajtót.
– Mennünk kell. Negyedóra múlva kezdődik az ünnepség.
– És csak ötperces séta az út odáig. Fordulj körbe.
– Nem fordulok – és Eve érezte, hogy ismét elpirul. – Nem láttál még rendőrt egyenruhában?
– A feleségemet még soha. Nem is tudtam, hogy neked is van.
– Persze hogy van. Mindenki kap egyet. Csak sohasem hordom. Ennek ellenére… Fontos. Ennyi az egész.
– Nagyon… – simított végig Roarke az egyik fényes rézgombon. – Nagyon szexi. Bámulatos.
– Ó, hagyd már abba.
– Komolyan – hajolt előre Roarke, hogy jobban szemügyre vegye. És úgy vélte, az egyszerű, kék ruha valósággal csodát tett a feleségével.
A szolgálatteljesítés közben szerzett kitüntetések valósággal szikráztak a merev anyagon. Eve még a cipőjét is kifényesítette – amit eddig valószínűleg a szekrénye legmélyén rejtegetett.
Úgy ragyogott, akár a tükör. A fegyverét a derekára csatolta, és még a sapkát is feltette a fejére.
– Hadnagy – dorombolta Roarke. – Ezt odahaza is fel kell venned.
– Miért?
Roarke elvigyorodott.
– Találd ki.
– Beteg ember vagy.
– Játszhatnánk rabló-pandúrt.
– El az utamból, te perverz.

373-374. oldal, Huszonharmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · Roarke
kiruu P>!

– Ennyire ki akarod próbálni, milyen érzés, amikor a bakancsom olyan mélyen fúródik a fenekdbe, hogy csiklandozza a manduládat?

336. oldal, Huszonegyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas
gesztenye11>!

Talán neked is egy kisvárosban kellene ragadnod, hogy rádöbbenj, a karácsony ott él a szívedben.

114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · karácsony · kisváros · szív
Szelén>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Hát, nem valami nyugis tengerparton sétifikált – nyögte ki Eve.
– Azt látom. Pontosan mit láttál?
– Két, főleg meztelen férfit és egy hatalmas, szaténnal bevont ágyat – fújt nagyot Eve, és letette a VR-t. – Ki gondolta volna, hogy szexuális fantáziálás közben szeretett relaxálni?
– Ó, hadnagy. Én vagyok a segédje, és ennél fogva azt hiszem, az én kötelességem ellenőrizni a készüléket. Persze csak azért, hogy pártatlanul írhassunk róla a jelentésben. Eve megnyalta az ajkát.
– Peabody, nem hagyhatom, hogy ilyen nagy kockázatot vállalj.
– Rendőr vagyok, hadnagy. A veszély az életem.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas
Kiera>!

– Nem, nem. McNab tisztességesen elvégzi a rá bízott feladatokat – dobolt Eve ujjaival az asztalon, miközben beszélt. – Csak itt ez az ügye Peabodyval…
Feeney válla meggörnyedt.
– Erre még csak gondolni sem akarok.
– Nos, én sem – de Eve úgy vélte, ha neki szenvednie kellett, legalább ennyi kijár Feeneynek is. – Elvitte valami rózsaszínű filmre.
– Micsoda? – sápadt el Feeney, és csaknem kiesett a szájából a rágcsálnivaló. – Egy szirupos akármire? Peabodyt?
– Én is pontosan ezt mondtam.
– Ó, Krisztusom – szállt le Feeney az asztalról, és rövid, görbe lábain járkálni kezdett az irodában fel és alá. – Erről van szó. Ez már a vég. A fiú elveszett. Legközelebb majd virágot is visz neki.
– Már megtörtént.
– Ne beszélj marhaságot, Dallas – fordult Eve felé Feeney, és könyörögve nézte. – Ne ültesd a bogarat a fülembe. Már így is elég rossz a helyzet, hogy tudom: látták egymást meztelenül.
– Rajtad kívül senki más nem hallgat meg – bólintott Eve boldogan, mert látta, hogy talált magának egy lelki társat. – Roarke szerint ez az egész nagyon kedves.
– De nem neki kell velük együtt dolgozni, vagy igen? – csattant fel Feeney. – Nem neki kell úgy végeznie a munkáját, hogy tudja, ezek ketten állandóan összekacsintanak, fogdossák egymást, és a jó ég tudja, hogy még mit művelnek. De eddig azt hittem, hogy Peabody le sem tudja venni a szemét arról a bárcásról. Monroe-ról.
– Hol az egyikkel, hol a másikkal tölti az estét.
Feeney az ajkaiba harapott, majd leült, és Eve felé kínálta a cukrozott mandulás zacskót.
– Ezek a nők.
– Aha, mi van velük? – markolt bele Eve a mandulába, és kezdte magát határozottan jobban érezni.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Charles Monroe · Delia Peabody · Eve Dallas · Ian McNab · Roarke · Ryan Feeney
Kiera>!

– Biztosan nagyon megerőltető lehet szép ruhába bújni, magadra aggatni néhány gyémántot, és pezsgőt inni, meg homárt enni a világegyetem legcsinosabb férfija mellett. Nem tudom, hogy voltál képes egyáltalán túlélni a napot, amikor ilyen szörnyű teher nehezedik a válladra, Dallas.
– Fogd be.
– Ezzel szemben itt vagyok én, aki McNabbal szorong a szomszédos pizzériában, és igazságosan megosztozik vele a tésztán és a számlán – csóválta meg Peabody a fejét. Egyensapkája alól kilógó, sötét tincsei egyszerre lendültek jobbra balra. – Nem is tudod, mekkora bűntudatot érzek ezért.
– Keresed a bajt, Peabody?
– Nem, hadnagy – és Peabody igyekezett a lehető legjámborabb arcot vágni. – Csak ebben a nehéz órában is igyekeztelek biztosítani az együttérzésemről.
– Csókold meg a seggem – indult kifelé Eve bosszankodva, amikor jelezni kezdett az asztalán a link.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas
Kiera>!

– Szeretném, ha felhívnád Roarke-ot, és megkérdeznéd tőle, hogy érzi magát Summerset.
– Reggel elutazott nyaralni. Még a naptáradba is feljegyezted. Piros betűs ünnep, trombitaszó, tűzijáték.
– Eltörte a lábát.
– Micsoda? Mikor? Jézusom.
– Reggel legurult a lépcsőn. Szerintem csak azért csinálta, hogy engem bosszantson vele. Komolyan. Roarke-nak pedig mondd meg, hogy én is felhívom, amint lesz egy kis időm.
– És jobbulást kívánsz, meg minden – és Peabodynak sikerült megőriznie a komolyságát, még akkor is, amikor Eve csaknem átdöfte a tekintetével. – Tudni fogja, hogy nem igaz, de az emberek ilyen esetben efféléket szoktak mondogatni.
– Csináld, ahogy akarod – lépett be Eve az üzletbe.

23. oldal, Második fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · Lawrence Charles Summerset · Roarke
Szelén>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Mellesleg…
– Mi az, Peabody?
– Az a bájos tetoválás. Friss?
Eve összeszorította a fogait, és olyan méltóságteljesen indult az ajtó felé, amilyen méltóságteljesen csak tudott.
– Látod? – bökte meg az egyik ujjával Roarke mellkasát, amikor már a folyosón jártak. – Mondtam neked, hogy az a rózsabimbó egyszer még megalázó helyzetbe fog hozni.
– Legyógyszereztek, leütöttek, meztelenül odakötöztek egy oltárra, de egyedül a fenekedre tetovált rózsa miatt érzed magad megalázva?
– A többi része a munkámnak. A tetoválás viszont személyes.
Roarke nevetve ölelte át a vállát, és közelebb húzta magához.
– Krisztusom, hadnagy, hogy én mennyire szeretlek.

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · Roarke · tetoválás
Szelén>!

– A technológia a barátunk is lehet. És mint minden barátság, ez is folyamatos törődést és megértést kíván.
– Ehhez nagyon értek – lépett melléje Eve, és öklével kétszer rácsapott a lemezmeghajtóra. Az egység csuklott, és ismét normálisan kezdett működni. – Látod?
– Rendkívül finoman tudsz hozzányúlni, hadnagy. A fiúk a karbantartásnál pontosan ezért használják a képed céltáblának, amikor dartoznak.
– Még mindig? Krisztusom, hogy lehetnek ennyire haragtartóak – vont vállat Eve, és letelepedett az íróasztala sarkára.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas
Cicu>!

– Nem terveztél valamit tegnap estére? – kérdezte Peabody.
– De, Roarke rendezett valami táncos jótékonysági akármit Kelet-Washingtonban. Mentsük meg a vakondokokat, vagy hasonló.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Delia Peabody · Eve Dallas · jótékonyság · Roarke