Debrecen helyszín

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Moldova György: Negyven prédikátor
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái
Szabó Magda: A csekei monológ
Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz
Móricz Zsigmond: Pillangó
Szabó Magda: A macskák szerdája
Halász Margit: Méz és szurok
Szabó Magda: Für Elise
Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Szabó Magda: Ókút
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Szabó Magda: Régimódi történet
Tar Sándor: A mi utcánk
Tar Sándor: Lassú teher
Terry Pratchett: Hölgyek és urak
Weöres Sándor: Psyché
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok
Fehér Klára: A tenger I-II.
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Grecsó Krisztián: Pletykaanyu
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Kemény István: Kedves Ismeretlen
Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések
Singer Magdolna (szerk.): Lelke rajta
Csalog Zsolt: Parasztregény
Latinovits Zoltán: Ködszurkáló
Latinovits Zoltán: Verset mondok
Gál György Sándor: Honthy Hanna
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A gavallérok
Petőfi Sándor: Útirajzok
Móricz Zsigmond: Pillangó / Árvácska
Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
Gyökössy Endre: Én vagyok az, aki veled beszélek…
Sas György: Újra veled ugyanitt
Darvas László – Felvidéki András: Grotex
Jókai Mór: A börtön virága
Jókai Mór: Szélcsend alatt
Szabó Pál: Isten malmai
Szabó Magda: Szüret
Ady Endre: Ady Endre összes költeménye
Bakó Ágnes: Vadóc gazdát keres
Lászlóffy Aladár – Kántor László: Házsongárd
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Móricz Zsigmond: Naplók 1924–1925
Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek
Boldizsár Ildikó – Sárközy Bence (szerk.): Körkép 2005
Keresztury Tibor: Reményfutam
Kolos Réka (szerk.): Móricz Zsigmonddal Budapesten
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Beck Mihály: Humor a tudományban
Bächer Iván: Íz-lelő
Gárdos Péter: Hajnali láz
Csokonai Vitéz Mihály: Vitéz Mihály ébresztése
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949
Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya
Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák
Mikszáth Kálmán: A lohinai fű / A két koldusdiák / A beszélő köntös
Gunda Béla: A rostaforgató asszony
Vécsey Aurél: Keserű magyar sors – Öngyilkosok klubja
Zilahy Gyula: Ötven év
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Szép Ernő: Dali dali dal
Bächer Iván: Sétatárs
Szép Ernő: A Hortobágy
Fodor András (szerk.): Verses országjárás
Bakó Endre: Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza
Szikora András: Katonagalambok, hírvivő galambok
Temesi Ferenc: Hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel
Debreczeni István: Arany János hétköznapjai
Robert Maklowicz: Café Museum
Kácsor Zsolt: Nem leszek áldozat
Juhász Gyula: Könyvek és könnyek
Krúdy Gyula: A macskavári sasok
Istenes József: „Szent a küszöb”
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Szegedi Péter: Riválisok
Andrássy Ilona: Mindennek vége!
Pákozdy László Márton: Az Ebed Jahweh Deuterojesaja theologiájában
Demcsák Zsuzsa – Bali Sándor: Példa-képek
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 1.
Jordán Tamás: Hátrametszés
Nádas Péter: Világló részletek
Földényi F. László: A melankólia dicsérete
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Tar Sándor: Vén Ede
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Gurul a sok-sok pillanat
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene
Szabó Magda: Üzenet odaátra
Vekerdi László: Így él Galilei
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca
!

Debrecen, Piac utca

!

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Debrecen város napja: április 11.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen


Idézetek

sztimi53>!

A Hortobágy beüzent Debrecenbe:
„Civis-urak, már holnap délelőtt
Nagy baj lészen.” És ijedt táncot roptak
Debrecenben a tatár-agyvelők.
„Civis-urak, már holnap nagy baj lészen:
Gőzösön jár ma már az ember-ész
S a Délibáb Délibábnak maradni
Nem akar már. És ennyi az egész.”
„Basahalmától ős Péterfiáig
Ájer pezseg. Úgy hívják: Gondolat.
Fütyöl ez a kerek, tatár fejekre:
Civis-urak, haboznak még sokat?”
„Majd holnap tán nem lesz idő megtérni,
Korrigálni az ősi nagy hibát:
Civis-urak, nagy baj lészen majd akkor,
Ha vörösen bejön a Délibáb.”

203. oldal, A Délibáb üzenete, Az Illés Szekerén, Osiris, 1997.

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · fata morgana/délibáb · Hortobágy
madárka>!

Széles utak, gömbakácok, téglajárdák, bukkantós macskakövek. Egyetemváros, Klinika-telep, Nagyerdő, Piac utca, Alföldi Palota, Svetich-palota, kis villamosok, keskeny sínek; egy új világ, és milyen jó kis világ.
A Nagytemplom, toronysisakjaival, elterpesztett tympanonjával, ahol még Kossuth beszélt a meszelt falak között; […]

50. oldal (Háttér, 1994)

6 hozzászólás
sophie P>!

A lány megállott a Nagytemplom előtt. Debrecen itt igazán Debrecen, még a világon sincs ilyen szép nagy tér, mint itt, távol, körül, a gyenge hóesésben, az alkonyatban, a nagy, emeletes házak apróknak látszanak, s mögöttük a Nagytemplom roppant oszlopaival, homlokával, ajtóival, tornyaival oly komoly és ünnepélyes, hogy dagad az igazi debreceni magyarnak a szíve. Nem büszkeség ez, nem kevélység, hanem valódi gőg. Neki semmije sincs ebben a városban, semmije a világon, a két tyúktollas párnáján, dunnáján és kevés fehér ruháján kívül, de azt, hogy ő debreceni, azt oda nem adná a világ minden kincséért.

139. oldal - Pillangó

Boglárka_Madar>!

Azt, hogy Debrecen megszól bennünket, úgy megszoktuk, mint hogy nyáron meleg van, ősszel meg esik az eső. Béla úr is itt született, a szülei is, nem ismeri még ezt a várost? Mi, akit valamire tartunk, azt megszóljuk. Idegennel nem foglalkozunk, az csináljon, amit akar.

125. oldal - Régimódi történet

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
Boglárka_Madar>!

Professzor úr Szilágyi, én unom azt, ami a Kollégiumban történik. Hány jeles tehetséget gyilkoltak ki már, megszámolták egyszer? Torkig vagyok a módszereikkel. Leszögezem, Csokonaihoz nem nyúlhat senki. Öt év múlva ő lesz a református Kisfaludy Sándor, és szívből remélem, ő lesz akkorra Kazinczy is, és végre nem szörnyszülött szavakkal gazdagodik a nyelv, hanem a mi tájszavainkkal, mert a fiú bűvöletesen tud magyarul. A fegyelmit befejeztük. Még egyszer mondom: ne bosszantsák örökké.

284. oldal - A macskák szerdája

csillagka>!

Diákkoromban Debrecen felé utaztam, s a vonaton Móricz Zsigmond: Galamb papné c. kisregényét olvastam nagy érdeklődéssel és izgalommal. Egyszer egy bozontos bajszú férfi megszólal velem szemben:
– Érdekes?
– Érdekes – válaszoltam –, de azért nem szeretnék olyan lelkész lenni, mint ez a gáti pap, Pap Énok. S bizony, másmilyen feleséget szeretnék, mint ez a Zádor Ica.
Nagybajuszú útitársam mosolygott. Sok mindenről kérdezgetett. A könyvet is meghánytuk-vetettük. Aztán azt is megkérdezte: – Ismered-e Móricz Zsigmondot? – Nem – válaszoltam.
– Én vagyok az – mondta huncut mosollyal.

5."Én vagyok az, aki veled beszélek..." Jn 4. 25-27

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · Móricz Zsigmond
Gregöria_Hill>!

Verik a költők Debrecent. A magyar költők java részét, mihelyt a pennája Debrecenhez ér, valami szokatlan méreg futja el, azonnal morogni kezd. Azoknak a költőknek, akik válogatott bókokkal hódolnak más városoknak, mintegy mindegyikben más természetű hölgyet látva, Debrecenre vetődvén tekintetük, hirtelen az jut eszükbe, hogy az asszony verve jó.

115. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · költő
1 hozzászólás
latinta P>!

    Este felé értünk Debrecenbe. A temető mellett jöttünk el, hol Csokonai pihen. Hamuszin fátyolként lebegett az alkonyat köde a költő fekete vasszobrán; szemeim oda tapadtak és mélyen gondolkoztam arról, ha majd más utazó fog így gondolkodni az én sírom mellett!

III. levél, Debrecen, május 14. 1847.

Kapcsolódó szócikkek: Csokonai Vitéz Mihály · Debrecen
Adrienne>!

PETŐFIESKEDŐ

Hírös város az Alföldön Kecskemét
azóta, hogy felavatták gleccserét.

Hírös város az Alföldön Debrecen,
mert a pulyka kibújik a ketrecen.

Hírös város az Alföldön Szombathely,
csak egy kicsit nyugatabbra pottyant el.

Hírös város az Alföldön Torontó,
csak nem látszik a csorvási toronytó’.

Hírös város az Alföldön Firenze,
de hazament tegnap este kilencre.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alföld · Debrecen · Firenze · Kecskemét · Szombathely · Toronto
cassiesdream>!

Budapest a[z ezernyolcszáz] nyolcvanas években kapott világvárosi képet. A lakosság hirtelen hétszázezerre emelkedett, ma felül van a millión. De igazi világvárosnak még ma sem lehet nevezni. Nem lehet, bár a szépirodalom már régen kinevezte annak. A Budapestről szóló regények úgy mutatják be ezt a várost, mintha Bécs lenne, vagy Berlin-Westend, vagy Párizs, vagy London, vagy New York. Ezzel szemben személyes tanulmányaim alapján azt hiszem, hogy Budapest még ma is egy igen nagy kisváros. Ahogy Debrecen százezer lakosával nagy parasztfalu, Budapest abnormálisan nagy kisváros.

84-85. oldal (Átszálltam a Nyugatinál, é.n.)

Kolos Réka (szerk.): Móricz Zsigmonddal Budapesten Riportalbum a 20. század első évtizedeiből

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Debrecen