!

Debrecen helyszín

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Szabó Magda: A csekei monológ
Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz
Móricz Zsigmond: Pillangó
Szabó Magda: A macskák szerdája
Halász Margit: Méz és szurok
Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Szabó Magda: Ókút
Szabó Magda: Régimódi történet
Tar Sándor: Lassú teher
Terry Pratchett: Hölgyek és urak
Weöres Sándor: Psyché
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok
Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések
Singer Magdolna (szerk.): Lelke rajta
Latinovits Zoltán: Ködszurkáló
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / A beszélő köntös
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A gavallérok
Petőfi Sándor: Útirajzok
Móricz Zsigmond: Pillangó / Árvácska
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
Darvas László – Felvidéki András: Grotex
Jókai Mór: A börtön virága
Ady Endre: Ady Endre összes költeménye
Bakó Ágnes: Vadóc gazdát keres
Móricz Zsigmond: Naplók 1924–1925
Boldizsár Ildikó – Sárközy Bence (szerk.): Körkép 2005
Kolos Réka (szerk.): Móricz Zsigmonddal Budapesten
Beck Mihály: Humor a tudományban
Bächer Iván: Íz-lelő
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Szép Ernő: A Hortobágy
Fodor András (szerk.): Verses országjárás
Temesi Ferenc: Hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel
Robert Maklowicz: Café Museum
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái
Szegedi Péter: Riválisok
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Tar Sándor: Vén Ede
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene
!

Debrecen, Piac utca

!

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Debrecen város napja: április 11.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen


Idézetek

>!
Eszter01 P

Az olvasó most nyilván fölteszi a kérdést: na jó-jó, de honnan szerezzen turbolyát a turbolyaleveshez? Akárhonnan. A turbolya ott van mindenütt: kerítések tövében, árokparton, hegyen, völgyön, réteken. A turbolyát könnyű fölismerni: éppen olyan, mint a petrezselyem, csak turbolyább. Ha az előbb felsorolt helyek valamelyikén olyan nagyobb csomókban zöldellő fűre leszünk figyelmesek, amely kísértetiesen hasonlít a petrezselyemre, de mégsem az, akkor az a turbolya (Anthryscus cerefolium). Ha tavasszal leszakajtunk belőle egy maréknyit, és a szárat az orrunkhoz dörgöljük, akkor jellegzetes, kissé az ánizshoz közelítő illat csapja meg felelős érzékszervünket.
Turbolya található például a debreceni Nagyerdőn, szinte az egész Gellért-hegyen, nagy mennyiségben találkoztam vele a László Kórház labdarúgópályáján, de hogy ne kelljen messzire menni: betevő turbolyánkat leszedhetjük a Moszkva téren is, ahol harsányan zöldell a 18-as és a 61-es villamosok pályájának partoldalán.
Sajnos a turbolya könnyen összetéveszthető a vadpetrezselyemmel, más néven béreggel (bürökkel). Ha levesünket abból készítjük, akkor az pech, mert a béreg igen mérgező. A béreget az állatok sem legelik le, legokosabban tehát akkor járunk el, ha turbolyaszedéshez egy tehenet vagy kecskét is viszünk magunkkal a Moszkva térre.

Turbolyaleves

Kapcsolódó szócikkek: bürök · Debrecen · Debrecen, Nagyerdő · Moszkva tér · petrezselyem · turbolya
5 hozzászólás
>!
Dün SP

Voltál már Debrecenben, barátom? Láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, épen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak.

III. levél, Debrecen, május 14. 1847., Úti levelek Kerényi Frigyeshez

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
2 hozzászólás
>!
MagyarIldikó

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Házasfelekké a szó igazi értelmében egész nászútjuk négy hete alatt nem váltak, Jablonczay Lenkét Majthényi Béla, aki azonnal új erőre kap, ahogy meglátja a közeledő Nagytemplomot, a Füvészkert utca 22. szám alatt időközben berendezett debreceni lakásukban teszi feleségévé. Miután elrohanna, alig mer ránézni, az az érzése, ezzel az erővel meg is ölhette volna, úgy fekszik azon a feldúlt ágyon, mint egy áldozat.

323. oldal

>!
Gregöria_Hill

Verik a költők Debrecent. A magyar költők java részét, mihelyt a pennája Debrecenhez ér, valami szokatlan méreg futja el, azonnal morogni kezd. Azoknak a költőknek, akik válogatott bókokkal hódolnak más városoknak, mintegy mindegyikben más természetű hölgyet látva, Debrecenre vetődvén tekintetük, hirtelen az jut eszükbe, hogy az asszony verve jó.

115. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · költő
1 hozzászólás
>!
Andukaphar

Hej, Debrecen, Debrecen,
Virágtalan város,
Ködös képpel kérdezem:
Mit kezdjek itt már most?
Öreg pallóid porán
Csüggedezve járok,
Vén sikátorid során
Ásitozva nyitja rám
Torkát minden árok.

Vén kapunkban nem köszönt
Pipás régi gazda,
Agg ákác se, üdezöld,
Áldott ága aszva.
Vinkós Sesta ó borát
Sehol se találom,
Orros kancsót, csutorát,
Öreg kocsmák bútorát
Kótyavetyén látom.

Ama leányasszonyok
Asszonyfővel járnak,
Kik miatt még felzokog
Szívemben a bánat.
Új pár ül a kis padon,
Diák, bakfis, látom,
Ó, hiába tagadom,
Oda sok szép tegnapom,
Édes ifjuságom.

Akkor voltam fiatal,
Hogy elmentem innen,
Egy-két zsenge diadal
Űzött nagyra mennem,
Jártam büszke hegyeken,
Hazajöttem mármost,
S kijózanít hidegen
Most ez a nagy, idegen,
Virágtalan város.

Hej, Debrecen

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
>!
krlany I+SMP

Léteznek emberek, akik képesek beülni egy zsúfolt debreceni bárba, és éltetni ott a nyíregyházi focicsapatot. De még ők is úgy vélnék, hogy bakkecskéket emlegetni egy troll füle hallatára meglehetősen tapintatlan dolog.

196. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
>!
Sli SP

(…) én az igazgató-bizottmány székhelyét a vidékre, Szegedre vagy Debreczenbe s nem a fővárosba tenném. Igen sajnos dolognak tartom, hogy a közösügyes kormány czentralistikus irányának visszahatása folytán a főváros csaknem minden, a vidék úgyszólván semmi.

212. oldal, Levél Herman Ottóhoz (Lampel, 1902)

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · Szeged
>!
Deersandowls

Milyen nagy város ez a Debrecen, csak azok látják egymást, akik szeretik egymást.

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen
>!
latinta SP

    Este felé értünk Debrecenbe. A temető mellett jöttünk el, hol Csokonai pihen. Hamuszin fátyolként lebegett az alkonyat köde a költő fekete vasszobrán; szemeim oda tapadtak és mélyen gondolkoztam arról, ha majd más utazó fog így gondolkodni az én sírom mellett!

III. levél, Debrecen, május 14. 1847.

Kapcsolódó szócikkek: Csokonai Vitéz Mihály · Debrecen
>!
Izolda P

AMA PROPOSITIORÚL,
MI SZERINT NEM KELL MINDEN KÖZSÉGNEK
KÜLÖN NEVEZET.

Hatvan Miskolcz, hatvan Hatvan,
Debreczen meg hatvanhat van.
Minek nékünk hatvan-hatvan,
Jobb, ha csak egy Hatvan hat, van!

Weöres Sándor: Psyché Egy hajdani költőnő írásai

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · Hatvan · Miskolc