Deák Ferenc személy

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Varnus Xaver: Folytatás
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Molnár Gál Péter: A Páger-ügy
Gulyás Emese (szerk.): Tudatos vásárlók könyve
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Bary József: A tiszaeszlári bűnper
Móricz Zsigmond: Forr a bor / Rokonok
Vas Gereben: Adomák
Daša Drndić: Leica formátum
Nógrádi Gábor: Ide nekem a címlapot is!
Deák Ferencz-adomák
Kocsis István: Történészek a kereszten avagy Az áldozatok bosszúja
Szilasi László: A harmadik híd
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Berkes Péter (szerk.): Tanárszöveg / Diákduma
Légrádi Gergely: Szemben
Eötvös Károly: A hiánytalan asszony
Jolsvai András: Nincsen számodra hely
Bauer Barbara: Az aranyműves fia
Szilasi László: Tavaszi hadjárat
Fábián Janka: A szabadság szerelmesei

Idézetek

Almost_Zed>!

ARANY JÁNOS ÉS AZ ÉRDEMKERESZT. 1868-ban Arany Jánosnak küldönc hozta szállására az Akadémia épületébe a Belügyminisztériumból a sárga papírba csomagolt, spárgával átkötött, hatszorosan lepecsételt selyemdobozt az arany érdemkereszttel. Ferenc József adományozta, a belügyminiszter előterjesztésére. Arany János Deák Ferenc és a kiegyezés hívei közé számított, de a szabadságharc és Petőfi emlékétől sohasem szakadt el és Ferenc Józsefet nem állhatta, mint ahogy a Walesi bárdokból is kiderül. Azonnal értesítette a belügyminisztert: az érdemrendet nem fogadja el, mire az visszaüzent: nem teheti, a kitüntetést a Hivatalos Lap előző nap már közölte. Ezután Arany sem tehetett egyebet, minthogy az érdemkereszt csomagolópapírjára ezt írta:

Hasfájásban szenvedek,
Érdemkeresztet küldenek,
Ha csak egyet tojhatnám,
Száz keresztért nem adnám.

A versikét évtizedekig titkolták, bár lassanként mégis elterjedt. arról viszont senki sem tudott, hogy Arany halála után fiókjában felbontatlanul találták a spárgával átkötött, hatszoros pecséttel ellátott selyemdobozt. Nem próbálta fel hajtókáján a tükör előtt, mikor egyedül volt, sőt meg sem nézte. (Vámbéry Rusztem közlése New Yorkban, 1942 táján.)

172-173. oldal (Magyar Világ KIadó, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: 1868 · Arany János · Deák Ferenc
Alvarando P>!

– Kossuth nem tud nem vehemens lenni – mosolygott Deák. – Aki személyesen ismeri, jól tudja, hogy ez a rebellis magaviselet a lényéből fakad. Ám emellett lenyűgöző szónok, és igen vonzó külsejű férfiú, ezért sokakat meggyőz, és könnyedén maga mellé állít. De vele szemben Széchenyi, Eötvös vagy akár Apponyi főkancellár is befolyásos, bölcs férfiú, és úgyszintén a nemzet javát akarják. Ha egyikük irányába sem lendül ki az inga, előbb-utóbb egyezségre juthatunk, nemcsak a célokban, de az eszközökben is. Háborút, vérontást senki sem óhajt. mint ahogy felségsértés sem fordul meg senkinek a fejében, ebben biztos vagyok.

187-188. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc · Kossuth Lajos
gesztenye63>!

Másnap hajnalban, mire a költő álmosan kibotorkált a Horváth-ház elé, ahonnan a gyorskocsi indult, már mind a tizenkét ülés foglalt volt. Deák a kocsis mellett ült, fenn a bakon, és látszólag sajnálkozva szólt le a barátjának.
– Bizony, amice, így járnak a későn jövők! Nincsen számodra hely!
A költő megkövülten állt egy pillanatig, aztán elmosolyodott, a belső zsebéből elővett egy apró irónt, és feljegyzett néhány szót a mandzsettájára.

162. oldal

gesztenye63>!

Ezen elmélkedett lefekvés előtt Ágota és Ádám, erről a majdani Deák Ferencről, és az is eszükbe jutott, hogy ők ugyan tényleg nem szerették meg az itteni magyarokat, de azért ha itt mindenki Deák Ferenc lenne, ha hirtelen mindenki átalakulhatna kehidai Deák Ferenc Antallá, nagyon is remek lenne hamarjában ez a nyomorult ország, a Döbrögiek, a Zsiványok és a Toldi Györgyök birodalma – meg hát végeredményben mit is jelent az, hogy magyar.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
labe>!

Maguknak, magyaroknak, bizonyosan rokonszenves a mi szabadságharcunk – fordult felénk Probhat babu –, maguk is harcoltak az osztrákok ellen. Ismerem történelmüket, Kossuthot, Dicket, de önök már kivívták függetlenségüket, és boldog jólétben élnek.
Törtem a fejemet, hogy ki volt az a Dick nevű magyar hazafi, akit a könyvtáros Kossuth mellett említett? Csak hosszas gondolkozás után ismertem fel benne Deák Ferenc angolosan kiejtett nevét.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Niki_néni_olvas P>!

De itt volt Deák Ferenc is, aki szokása szerint egy félreeső sarokban álldogált, és nemigen vegyült a tátsasággal, valamint Posmaniczky gróf, aki éppen ellenkezőleg, a legnagyobb vendégkoszorú kellős közepén állt egy pezsgőspohárral a kezében, és a szemöldökét összevonva, hevesen gesztikulálva magyarázott valamit.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Ceri>!

Nálunk 1867 óta, rövid epizódoktól eltekintve, a politikai vezetés az „én vagyok a kisebb rossz!” felkiáltással próbált – többnyire sikerrel – tömegtámogatást szerezni magának. Deák Ferenc kiegyezése kisebb rossz, mint a Habsburg-abszolutizmus. Horthy 1919-ben már a fehér lóról azt kiabálta a tiszteletére felsorakozott budapesti tömegnek, hogy ő kisebb rossz, mint Kun Béla. Aztán a harmincas években még egyszer felült időközben némelyest megvénült lovára, és azt suttogta – kiabálni ugyanis már nem volt tanácsos –, hogy ő a kisebb rossz, mint Hitler. Bukása után két abszolút kiváló uralkodó következett, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalmat követően bevonult Budapestre Kádár, nem fehér lovon, hanem vörös tankban, és mihelyt ki merte dugni belőle a fejét, azt kiabálta, hogy ő a kisebb rossz, mint Rákosi.

259-260. oldal

egy_ember>!

Deák Ferencet olykor Franjo Deaknak nevezik, ami zavaró és illetlen familiarizmus. Deák Ferencnek nem volt közvetlen kapcsolata ezzel a várossal, habár a horvát-magyar kiegyezés során, 1868-ban szorgalmazta a horvátok pénzügyi autonómiáját, miközben a Horvát Királyi Küldöttség horvátja összeszarták magukat, és a már akkor meggyökeresedett horvát alázatosságot, horvát szervilizmust gyakorolták, és semmiféle autonómiát nem szorgalmaztak. Az utcát 1876-ban nevezték el Deákról, a színtiszta, hamisítatlan hízelgés alapján. Tekintettel arra, hogy Deák Ferenc rendszeresen elutasította a kitüntetéseket, tisztségeket és magas posztokat, kétségtelenül kellemetlen meglepetésként érte volna őt, sőt talán még fel is dühítette volna, hogy ezt az utcát, mely a maga korában a legszebb itteni utca volt, a párizsi sugárutakra hasonlított, róla nevezték el, de ezen nem múlott, hiszen Deák Ferenc akkor már halott volt. Mikor az emberek meghalnak, mindig akadnak olyanok, akik azt művelnek a nevükkel, amit akarnak, mindenféle disznóságot.

142. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1868 · Deák Ferenc
2 hozzászólás
Bla IP>!

Választási tréfa.

Töredék egy ujra jelölt 1861-ki képviselő beszédéből:
„Tisztelt választók! Hogy engemet mennyire szeret Deák Ferencz, azt mindjárt elmondom.”
Én mindig gyülés után almát szoktam venni a muzeum szögletén a kofától. Egyszer elfelejtettem, s a mint a vendéglőben összetalálkoztunk Deákkal, a nagy hazafi egy almát vett elő zsebéből és mondá: „láttam, hogy ma elfelejtettél almát venni, ime, én vettem a számodra, s utánad hoztam.”

Az ellenjelölt jónak látta ily előzmények után visszalépni.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Chöpp>!

Úgy vagy vele, mint Deák Ferenc. Az ebéd egy szükséges rossz a fekete és a füstmacskák eregetése előtt.

71. oldal Kotyogós I.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc