Deák Ferenc személy

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Varnus Xaver: Folytatás
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Gulyás Emese (szerk.): Tudatos vásárlók könyve
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Vas Gereben: Adomák
Daša Drndić: Leica formátum
Szilasi László: A harmadik híd
Berkes Péter (szerk.): Tanárszöveg / Diákduma
Légrádi Gergely: Szemben
Eötvös Károly: A hiánytalan asszony
Jolsvai András: Nincsen számodra hely
Bauer Barbara: Az aranyműves fia

Idézetek

gesztenye63 P>!

Másnap hajnalban, mire a költő álmosan kibotorkált a Horváth-ház elé, ahonnan a gyorskocsi indult, már mind a tizenkét ülés foglalt volt. Deák a kocsis mellett ült, fenn a bakon, és látszólag sajnálkozva szólt le a barátjának.
– Bizony, amice, így járnak a későn jövők! Nincsen számodra hely!
A költő megkövülten állt egy pillanatig, aztán elmosolyodott, a belső zsebéből elővett egy apró irónt, és feljegyzett néhány szót a mandzsettájára.

162. oldal

Ceri>!

Nálunk 1867 óta, rövid epizódoktól eltekintve, a politikai vezetés az „én vagyok a kisebb rossz!” felkiáltással próbált – többnyire sikerrel – tömegtámogatást szerezni magának. Deák Ferenc kiegyezése kisebb rossz, mint a Habsburg-abszolutizmus. Horthy 1919-ben már a fehér lóról azt kiabálta a tiszteletére felsorakozott budapesti tömegnek, hogy ő kisebb rossz, mint Kun Béla. Aztán a harmincas években még egyszer felült időközben némelyest megvénült lovára, és azt suttogta – kiabálni ugyanis már nem volt tanácsos –, hogy ő a kisebb rossz, mint Hitler. Bukása után két abszolút kiváló uralkodó következett, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalmat követően bevonult Budapestre Kádár, nem fehér lovon, hanem vörös tankban, és mihelyt ki merte dugni belőle a fejét, azt kiabálta, hogy ő a kisebb rossz, mint Rákosi.

259-260. oldal

egy_ember>!

Deák Ferencet olykor Franjo Deaknak nevezik, ami zavaró és illetlen familiarizmus. Deák Ferencnek nem volt közvetlen kapcsolata ezzel a várossal, habár a horvát-magyar kiegyezés során, 1868-ban szorgalmazta a horvátok pénzügyi autonómiáját, miközben a Horvát Királyi Küldöttség horvátja összeszarták magukat, és a már akkor meggyökeresedett horvát alázatosságot, horvát szervilizmust gyakorolták, és semmiféle autonómiát nem szorgalmaztak. Az utcát 1876-ban nevezték el Deákról, a színtiszta, hamisítatlan hízelgés alapján. Tekintettel arra, hogy Deák Ferenc rendszeresen elutasította a kitüntetéseket, tisztségeket és magas posztokat, kétségtelenül kellemetlen meglepetésként érte volna őt, sőt talán még fel is dühítette volna, hogy ezt az utcát, mely a maga korában a legszebb itteni utca volt, a párizsi sugárutakra hasonlított, róla nevezték el, de ezen nem múlott, hiszen Deák Ferenc akkor már halott volt. Mikor az emberek meghalnak, mindig akadnak olyanok, akik azt művelnek a nevükkel, amit akarnak, mindenféle disznóságot.

142. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1868 · Deák Ferenc
2 hozzászólás
Chöpp P>!

Úgy vagy vele, mint Deák Ferenc. Az ebéd egy szükséges rossz a fekete és a füstmacskák eregetése előtt.

71. oldal Kotyogós I.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
estherlamm P>!

A hagyomány szerint Deák Ferenc egy ízben kedvelt pesti kávéházában ült, amikor egy fiatal újságíró az öreg miniszterelnök kalapja mellé akasztotta saját kalapját. Néhány perc múlva távozott, s csak egy sarokkal arrébb vette észre, hogy Deák kalapját nyomta a fejére. Loholt vissza, s lihegve szabadkozott:

– Bocsásson meg, miniszterelnök úr, de tévedésből az ön kalapját vittem el. A fejünk körülbelül egyforma.

Deák lakonikusan válaszolt:

– Körül lehet, de belül biztos nem.

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Amapola P>!

Pontban három órakor Deák órájára nézett, s a titkárnak szólt. Ez volt a jeladás arra, hogy az uraknak távozni kell. Azok el is siettek, s egy perc alatt üres volt a társalgó terem. Deák nyugodtan leült asztalához, és írt.
Amint egyszer gondolataiba mélyedve a legnagyobb buzgalommal dolgozik, szobájának egy sarkából rettenetes hortyogás üté meg fülét. Odanéz haragos szemöldökkel, s látja, hogy a kényelmes karosszékben Klauzál Gábor ül és aluszik. Feje hátraszegve, jóságos komoly arca a plafont felé fordulva, hortyog hatalmasan. Ő bizony még akkor aludt el a nagy melegben, mikor ott volt a társaság, s mikor az »öreg úr« kizárta barátait, ő észrevétlenül ott maradt a sarokban, s aludt tovább. Deáknak egy futó mosoly vonult el ajkai körül. Fölkelt, odament Klauzálhoz, forradalmi minisztertársához, megfogta vállát, megrázta becsületesen s midőn Klauzál fölébredt, ezt monda neki:
– No eredj Gábor te is a többi után, orgona kíséret mellett nem szokás feliratot készíteni.

69. oldal

Eötvös Károly: A hiánytalan asszony ügyvéd-világ Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Marcsi061>!

Lehet, hogy kis ország vagyunk, lehet, hogy nem vagyunk sokan. De a miénk Ady, Feszty Árpád vagy Kodály. Itt élt Deák és Kossuth. Nekünk mondta Berzsenyi, hogy „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”, és írta Eszterházy, hogy „A kokárda helye a szív fölött van kijelölve.” Nekünk van nemzeti Egerünk, és legyőzhetetlen Csodakancánk. Nekünk írt mesét Benedek Elek. A mi földünket védte Zrínyi, Hunyadi és Dobó.

283. oldal

Chöpp P>!

– Kit ábrázol?
A tanító is megszólal vélekedésképpen:
– Nem Deák Ferenc?
– Nem – feleltem olyan hangon, amilyenen egy mellbe szúrt ember felelhet –, ez napnyugvás fog lenni. Csak most kezdtem.

233. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc
Carmilla >!

Széchenyi megőrült, s a közönség nagy része leverten hallá a hirt. Azonban mint mindig, akadtak kétkedők, s hol itt, hol ott, kérdezkedtek, hiszed-e? nem hiszed-e?
Deák Ferenc egy körben állva beszélgetett a szomoru eseményről, s P… M… hevesen kérdi Deáktól:
– Aztán Ferkó, hiszed azt, hogy ez az ember megbolondult.
Az öreg némi sértődéssel, de mind a mellett szokott kedélyességével feleli:
– Ilyenek vagytok ti, édes jó barátim? – mig ennek az embernek megvolt az esze, azt mondtátok róla, hogy ez bolond; s most mikor megőrült: nem hiszitek.
Nagyon is meggyőző volt az igazság, – többé senki sem kételkedett.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc · Széchenyi István
BakosJuci>!

Az anekdota szerint Deák Ferenc egyszer kiragadott egy kisgyereket egy elszabadult lovas szekét útjából. Mint utóbb kiderült, a megmentett lurkó a közeli hentes fia volt, aki egy jó tanáccsal hálálta meg a tettét: „Nyáron sose egyen tormás virslit!”

75. oldal - Hús - Mi micsoda a húsiparban

Gulyás Emese (szerk.): Tudatos vásárlók könyve Víz, zöldség-gyümölcs, hús, energia, vegyi anyagok, közlekedés, utazás

Kapcsolódó szócikkek: Deák Ferenc · hentes · torma · virsli