David Hughes személy
Idézetek
– Jaj, szia! – Blake a könyökére támaszkodott, miközben
leeresztettem a lábát. – Nem is láttalak, David.
– Milyen… – mutatott rá Blake testére. Lassan nyelt egyet, és
látható érdeklődéssel szemlélte.
– …fáradt vagyok? – nevette el magát Blake, aztán megfogta a
kezemet. – Ian nagyon tudja, hogyan dolgozzon meg.
Kis híján röhögésben törtem ki a David arcán átvillanó dühtől.
139. oldal
Menj! – léptem hátra. – Vár a pasid.
– A pasim itt áll előttem.
– Már nem – suttogtam még egy utolsó pillantást vetve arra a szájra, azokra a szemekre. El kellett fordítanom a fejemet. – Legyél boldog!
– Te az vagy?
– Mi? – kaptam fel a fejemet. David már csak másfél méterre járt tőlünk, és egyre közelített.
– Boldog.
– Számít? – kérdeztem, miközben Davidnek Blake köré fonódott a karja, és megpróbálta magához húzni, hogy megcsókolja.
350. oldal, 34. fejezet