David Freymen személy
Idézetek
– Rendben. De van egy feltételem – mosolyodott el.
– Mi lenne az? – mosolygott rá David is játékosan.
– Az egyik előbbi mondatodat kitesszük valami jól látható helyre.
– Azt, amikor azt mondtam, hogy nem vagy gyerek?
– Honnan tudtad, hogy arra gondolok?
– Minden gyerek azt szereti a legjobban hallani, hogy ő már felnőtt.
251. oldal
Minden háború ilyen: túl kell lépni a vesztett csatákon, és a tanulságokat levonva tovább kell küzdeni.
245. oldal, 13. fejezet - Judy (Animus, 2008)
David dolgozta fel hamarabb a hallottakat.
– Mondtam, hogy ne kezdjünk természettudóssal. Képesek a legkellemesebb beszélgetést is fizikai kínná változtatni – mondta Tobbeltnek.
– Te kérdezted! – csóválta a fejét Judy.
– Igen, de ilyen mélységben nem voltam kíváncsi a válaszra.
242. oldal
– Nem szeretnék titkos és hősies életet élni. Nem akarok úgy élni, hogy bármikor joggal börtönbe zárhatnak, és nem tartom magam alkalmasnak arra, hogy évekig vagy évtizedekig színészkedjek. Egyébként is túlságosan félnék, és nem akarom az életemet félelemben élni.
Giin elcsodálkozott a fiú bátorságán: vajon hány húszéves lenne képes nyíltan bevallani, hogy fél, hogy nem akar kalandot, csak egy „unalmas” életet?
347. oldal (Shremeya, 2012)
– Sosem tudom eldönteni, kit találok gusztustalanabbnak – kezdte a férfi minden bevezetés nélkül. – Azt, aki azért támad azokra, akik közül származik, mert nem akarja, hogy őt bántsák, vagy azt, aki meggyőződésből csinálja ugyanezt.
3. fejezet
– Mire gondolsz? – kérdezte Judy feszengve, amikor David nem folytatta rögtön.
– Arra, hogy a puszta együttélés helyett megpróbálhatnánk elfogadni egymást. Közeledni egymáshoz. Hátha sikerül.
…
Talán az én életemből, a miénkből sincs már sok hátra. Nem szeretném úgy eltölteni, hogy még csak azt sem tudom, kivel kötöttem egész életre szóló szövetséget. De ez nem működik egyoldalúan.
…