Cselekményleírást tartalmazó szöveg
Az utolsó reggelen loholt elém a kocsis.
– Asszonyom! —Fehér ingben, kiöltözve állt előttem szolgálatkész szemekkel.
– Én viszem őket! – ordított oda neki Ostor, mielőtt bármit szólhatott volna.
– Szívesen megyek én is! – ajánlkozott készségesen Géza.
– Majd legközelebb! – válaszoltam kedvesen. Csalódás ült az arcán.
232. oldal