Daphne Bridgerton személy

– Hát, vesztesnek is kell lennie – jegyezte meg Colin vigyorogva. – Ez hagyomány.
– Igaz – helyeselt Daphne. – Nagyon vérszomjasak vagyunk, de a hagyományt betartjuk.

– […] A férfiakkal sokkal könnyebb bánni, ha megértünk néhány alapvető dolgot a természetükről.
– Mik ezek? – érdeklődött Kate.
Daphne közelebb hajolt, tenyeréből tölcsért formálva súgta: – Nem olyan okosak, mint mi, nincs olyan ösztönös megérzésük, mint nekünk és a felét sem kell tudniuk, hogy mit csinálunk

– Én… én mindig tudtam, hogy nem olyan nő vagyok, akiről a férfiak ábrándoznak. De sosem gondoltam volna, hogy valaki inkább a halált választhatja, mintsem feleségül vegyen engem.

– Simon! – kiáltott.
Simon összehúzta a szemöldökét.
– Igen?
– Mit csinálsz?!
– Próbállak elcsábítani. Szerinted sikerülni fog?
Az asszony elpirult.
– Valószínűleg – dünnyögte.
– Csak valószínűleg? A fenébe! Úgy látszik, lankad a csáberőm.

– Elég jól el tudok aludni bárhol, bármikor, amikor csak akarom. Utazásaim során megtanultam, mennyire hasznos.
– Ez adottság – dünnyögte. – Nagyon is hasznos és kellemes adottság. – Behunyta szemét, és közel három órán át alvást tettetett.
Daphne nézte. Csak tetteti az alvást. Hét testvére volt, ismert minden trükköt, minden színlelést, és pontosan tudta, hogy Simon nem alszik.

– Bocsáss meg – mondta Daphne –, ha elég udvarias vagyok ahhoz, hogy elnézést kérjek anyám egészen nyilvánvaló manipulációiért. Azt hittem, a mi kis tervünk célja az, hogy kiragadjon téged a házasságszerzésre ácsingózó anyák karmai közül.
Simon erre a megjegyzésre csak legyintett, és még kényelmesebben elhelyezkedett nyugágyán.
– Ez csak akkor lenne probléma, ha nem érezném jól magamat.
Daphne megrezzent a meglepetéstől.
– Ó! – mondta (saját megítélése szerint elég ostobán). – Ez remek.

147. oldal, 8. fejezet

– Tudom, hogy ti, férfiak azt hiszitek, ti tartjátok kézben a dolgokat, de…
– Álmodni sem merném, hogy mi, férfiak tartjuk kézben a dolgokat – jegyezte meg Colin, nem teljesen gúnyosan.

– Nos, ha elég bátor ahhoz, hogy Pall Mallt játsszon a Bridgertonokkal, szeretném, ha a barátnőm lenne – mondta.

– Egészen biztosra kell mennünk, hogy Anthony elveszti a labdáját a vízben – mondta Daphne. – Sosem bocsátom meg neki, amit a múltkor tett. Azt hittem, Benedict és Colin meghal a nevetéstől. És Anthony volt a legrosszabb mindannyiunk között. Csak állt ott és vigyorgott. Vigyorgott! – Zavartan, méltatlankodva nézett Kate-re. – Senki sem tud olyan gúnyosan vigyorogni, mint a bátyám.
– Én már csak tudom – dünnyögte Kate, mintegy magának.

– Bezárom az ajtót.
– Ó, szentséges ég! Tudni fogják, mit csinálunk.
Simon határozottan bezárta az ajtót és a homlokát ráncolva fordult hitvese felé.
– És kinek a hibája ez?
Daphne elhúzódott. Csak egy kicsit.
– Semmiképpen nem fogom a lányaimat olyan tudatlanul házasságba engedni, amilyen tudatlan én voltam ezen a téren.
– Bájosan tudatlan voltál – mormogta Simon, azzal visszatért hitveséhez és megfogta a kezét.
Daphne hagyta, hogy talpra állítsa.
– Nem gondoltad olyan bájosnak, amikor azt feltételeztem, hogy férfiként tehetetlen vagy.
– Sok dolog van az életben, amely visszatekintve bájosabb – felelte a férje, s arca megvonaglott az emléktől.