Dani O'Malley személy
Idézetek
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Kísérd el a kölyköt, hogy kurvára mosakodjon meg, és megszabaduljon ettől a bűztől.
– Rendben, főnök. – Lor csúnyán néz rám.
Én is rá.
Lor lemutat az üvegpadlón keresztül.
– Látod odalent azt a szőkét, nagy dudákkal? Majdnem lefektettem.
– Először is, túl fiatal vagyok, hogy ilyeneket halljak, másodszor pedig nem látok nálad bunkósbotot, amivel leüthetnéd, akkor meg hogy tervezted?
Ryodan felnevet mögöttem.
– Tönkreteszed az estém, kölyök.
– Dettó. Hát nem király az élet a Chester'sben?
216. oldal
– Ha azt akarod, hogy eláruljam, hogyan teheted ezt a helyet biztonságossá – figyelmeztetem – ajánlom, hogy vigyázz a biztonságukra.
– Azt hittem, undorítónak találod a klubomba járó embereket.
– Akkor is emberek.
Megint megnyomja a gombot.
– Aki kimegy, meghal. Aki zajt csap, kiküldöm. Ne bosszantsatok fel.
414. oldal
– […] Ráadásul én is csak ember vagyok.
Ryodan hirtelen pár centire van tőlem, az állam alá nyúl, és az arcához vonja az arcom.
– Sohasem leszel csak valami. A szökőár soha nem lehet „csak” egy hullám.
– Engedd el az állam.
– Ezt szeretem benned. A hullámok banálisak. A cunamik viszont átformálják a Föld felszínét. Kedvező körülmények között akár egész civilizációkat is.
Pislogok.
– Egy nap pokoli nő lesz belőled, Dani.
277. oldal
– Nem. Győztél. Meg.
A könnyeimen keresztül haragos pillantást vetek rá.
– Nem is akarlak. Én senkit sem győzök meg semmiről. Elfogadsz így, vagy békén hagysz! De nem változom meg sem miattad, sem senki másért, és nem is tettetem magam, és ha azt hiszed, hogy bármit elérsz azzal, hogy egyesével eltöröd a csontjaimat, azon kívül, hogy eltöröd őket, hát sok szerencsét hozzá!
371. oldal
Szerintem a halogatás a hármas számú tétel a hülyeségek listáján. Így is pontosan ugyanott köt ki az ember, ahol nem akar, pontosan ugyanazt teszi, amit nem akar, csak annyi a különbség, hogy közben elfecsérli azt a sok időt, ami alatt valami élvezeteset tehetett volna. És ami még rosszabb: valószínűleg egész idő alatt stresszeli magát és szar a hangulata. Ha tudjuk, hogy valami elkerülhetetlen, gyürkőzzünk neki, és legyünk túl rajta. Lépjünk tovább. Az élet rövid.
77. oldal
– Most meg Barronsért vagy oda? Azt hittem, V’lane-ért őrülsz meg.
– Mindkettőért. De amikor Barrons felbukkant és elvitt innen, haver, látnod kellett volna, hogyan nézett rád!
– Nem vagyok a haverod. Felejtsd el. – Nem fogom megkérdezni. – Tehát, hogyan nézett rám?
– Mintha születésnapja lenne, és te volnál a torta.
Ezt a „tortát” legalább nem kente a plafonra. Úgy néz ki, végül megkapta a tortáját, és el is fogyasztotta.
94. oldal
“Dude. Post-apocalyptic world. Who does job applications anymore?”
“I do.” I squint at it, then him.
“What are you paying me?” I angle.
“Dude. Post-apocalyptic world. Who does money anymore.”