Danaé személy
Idézetek
Szimónidész: Danaé (Thrénosz-töredék)
– —- – —-
Hogy a szépmivü sajkában a szél
fütyülőn tovavitte, s a hánykódó tarajú víz:
rémület ülte szivét meg, az arcán könnye ömlött,
Perszeuszát megölelve kezével, így nyögött: „Fiam,
engem ez vész elemészt, te meg alszol,
tejízű feledés-nyügözött… …Szunnyadozol csak
ércszögü deszkakoporsód
mélyein, éj kormába takarva, lilás homályba…
Átcsap fölötted a víz: tajtéktaréjra,
fütyülő szélre te nem is hederítsz. Bánod is azt!
Csak szúnysz tünde biborhímü ruhádba' ….Csupán
csinos arcod kandikál ki.
Ha tenéked iszonyu volna ez
iszonyu vész: csöpp füled szómra kicsit figyelne!
Akarom: szúnyj, kicsi fiam! Aludjon a tenger
és e végtelen éji rém!”
Ó, Zeusz atya, küldenél bár mentő fordulatot reánk!
Ám, ha szerénytelen a szavam és merész:
a kis fiamért bocsáss meg nekem!
– —- – —-
Jánosy István fordítása
28. oldal, Szimónidész
The real story seems to be that the Danaids were an Argive college of fifty priestesses of the Barley-goddess Danae, who was interested in giving rain to the crops and was worshipped under four different divine titles; pouring water through a vessel with holes so that it looked like rain was their usual rain-bringing charm.
Robert Graves: The White Goddess A Historical Grammar of Poetic Myth
Nem láttam semmit, de nem vontam kétségbe, hogy Meg fényes pacái léteznek. Sok szellem veszi fel ezt az alakot. Egyszer még a saját apám, Zeusz is fényes pacává változott, hogy elnyerje egy halandó nő kegyeit. (Amúgy gőzöm sincs, hogy miért tetszett ez a halandó nőnek.)
32. oldal