Dan Cahill személy
Idézetek
Mennyi szülő halhatott meg itt, akiknek gyászoló gyermekei árvaságra jutottak. Dannek nem kellett megmagyarázni, mit jelent az árvaság. Ismerte a megválaszolatlan kérdéseket, a kétségbeesést és a szörnyű érzést, hogy nincs többé helyed a földön.
29. oldal
Amy dörömbölni kezdett a cella ajtaján:
-Segítsen valaki! – kiabálta.
Dan kukucskált be a rácsok között:
-Bármit is követtél el, én elhiszem, hogy ártatlan vagy! – mondta.
-Ne játszd a jófejet, inkább szólj az őröknek, hogy nyissák ki! – kiabálta Amy.
Dan meglökte az ajtót, mire az lassan kinyílt.
Csak mert valaki zseni, nem biztos, hogy tudja használni a bilit.
119. oldal
– Hát nem csodálatos?! – lelkesedett.
– Mire gondoltál? A homokra, a homokra vagy a homokra? – kérdezte Dan.
– Hogy itt vagyunk, olyan földön, amelyen már évezredekkel ezelőtt is jártak. Azt olvastam az útikönyvben…
Dan feltartotta a kezét:
– Vigyázat, kiselőadás-riadó!
– …hogy ezt a templomot a királynő építésze, Szenenmut tervezte a XVIII. dinasztia idejében. Később Ramszesz lerombolta…
100. oldal, 12. fejezet
Amy sírva fakadt, Dan szemei megteltek könnyel.
Ez már mindkettejüknek sok volt: egy segítség, ami nem segítség, egy szövetséges, aki talányokkal traktálja őket, és célzásokat tesz a szüleikre és Grace-re.
Dan érezte, hogy a talaj megmozdul a lába alatt. Megint. Senkiben sem bízhatnak, sehol sincsenek biztonságban. Még otthonuk sincs, ahová hazamehetnének.
141. oldal, 13. fejezet
– De ki más lehetett volna…? – meregette a szemét Dan. – Csak nem ő? A kis Puki… – mutatott a császári köntösbe bújtatott kisfiúra.
Amy elfintotodott.
– Pu Jinak hívták, és Kína császára volt, nem bélgáz.
9. oldal
Előttük épp egy masszív, barna téglás épület állt. A bejárati ajtó mindkét oldalán zászlók lengtek, az ajtó feletti márványtáblán a „Perpustakaan Umum”- felirat állt. És bár sosem jártak erre azelőtt, az a furcsa érzése támadt, hogy pontosan tudja, mi ez az épület.
– Beugorhatnánk – vetette fel.
Dan arca egy árnyalattal sápadtabb lett.
– Ó, hi-hi, csak nem egy könyvtár? Biztos csak engem akarsz idegesíteni. Mert más okod nincs rá, hogy könyvtárba menj, ugye? Nem kell kutatásokat végeznünk Peoriáról.
32-33. oldal, 4. fejezet