Curran Lennart személy

– Here, kitty, kitty, kitty.
(…)
– What kind of a woman greets the Beast Lord with 'here, kitty, kitty'? – he asked.
– One of a kind.

Felálltam és indulni készültem, de aztán megtorpantam.
– Még valami, Felség! Szeretnék egy nevet, amit megemlíthetek a jelentésemben, de valami rövidet, mert a Déli Alakváltók Seregének Ura kissé hosszú lenne. Hogyan szólíthatlak?
– Őfelségének.
A szememet forgattam.
Megvonta a vállát.
– Szerintem elég rövid.
Nehéz éjszakának néztem elébe, és nem úgy tűnt, hogy egyhamar vége lesz. Átmásztam a romhalmazon. Jimnek nyoma sem volt.
Valami megérintette a vállamat. Megfordultam, és Őfelsége állt ott, alig pár centire tőlem.
– Curran – mondta, mintha valami kegyben részesítene. – Hívj Currannek!

80. oldal

A salátámat böködtem, majd amikor felnéztem, láttam, hogy Crest a hátam mögé néz.
– Valami baj van?
– Az a férfi le nem veszi rólad a szemét – felelte. – És ez már túlmegy a jó ízlés határán! Azt hiszem, megyek, és megkérdezem, mi a gond.
Megfordultam, és két asztallal odébb ismerős arcot pillantottam meg. Félig megfordult ültében, hogy jobban rálásson az asztalunkra. Curran volt az.
De miért bámul engem?
Egy fekete koktélruhát viselő, döbbenetesen szép ázsiai nő ült az asztal másik oldalán. A nő idegesnek tűnt, karcsú ujjaival a szalvéta sarkát morzsolgatta. Olyan riadt pillantást vetett rám, akár egy gazella az itatónál, majd gyorsan elkapta a tekintetét. Úgy tűnt, Currant teljesen hidegen hagyja.
Amikor találkozott a pillantásunk, Curran elvigyorodott.
– Nem tartom jó ötletnek – mondtam.
– Csak nem az exed az?
– Isten őrizz! Pusztán munka kapcsán ismerem.
Odaintettem magamhoz a pincért.
– Igen, hölgyem?
Curran felé bólintottam.
– Látja ott azt a rövid hajú férfit azzal a gyönyörű nővel?
– Igen, hölgyem.
– Odavinne neki egy csésze tejet, és átadná neki jókívánságaimat?
A pincér rezzenéstelen arccal vette tudomásul a kérést.

225. oldal

– Mi történt az alfa-farkassal?
– Támadt egy kis nézeteltérése a legókkal.
– A legókkal? – ismételtem meg. Kínaiul hangzott az egész. Egy mitológiai alak sem jutott eszembe ezzel a névvel. Vagy ezek valami szigetlakók?
– Az alagsorba ment le, a mosógépekhez, kezében egy kosár szennyessel, amikor rálépett a gyerekei által szanaszét hagyott legókra, és leesett a lépcsőn. Két bordáját törte el. Két hétig szolgálaton kívül lesz. – Curran megrázta a fejét. – Remekül időzített. Ha nem lenne szükségem rá, már rég kitekertem volna a nyakát!

192-193. oldal

– A fenébe! – hördült fel Curran. – Nem tudtam, hogy álarcosbálba vagyunk hivatalosak.
Hangja megtörte a varázslatot. Összecsaptam a kezem.
– A fenébe, én is elhozhattam volna a francia parasztlány jelmezemet!

297. oldal

– Elég legyen! – hördült fel Mahon, mire mindketten elhallgattunk. – Úgy viselkedtek, mint a gyerekek. Curran, te még nem meditáltál, pedig szükséged lenne rá. Kate, neked pedig ott a szobádban a bokszzsák. Használd!
– És miért nem én meditálok, míg Curran használja a zsákot? – motyogtam kifelé menet.
– Azért, mert Curran tönkreteszi őket – jött a válasz.

286. oldal

313-314. oldal

312. oldal