Csontváros helyszín
Idézetek
167-168. oldal, Második rész: Alászállni könnyű - 10. Csontok városa
Zakariás testvér London utcáit járta. A városra szürke éj telepedett, az épületek egykori önmaguk megnyomorított maradványai voltak. Szinte mintha hamuból és csontból épült volna a város. Talán egy nap minden városból Néma Város lesz.
217. oldal, Mélyebb szeretet
A Néma Városban nem volt zene, nem volt nap, nem volt hajnal sem. Csak sötétség. Csak csend.
272. oldal, Bűnösök
Gondoljatok csak bele, milyen lehetett a Solomanciában a hosszú – hosszú éveken át, amíg zárva volt! – mondta Dru, és úgy csillogott a szeme, mintha a kedvenc horrorfilmjéről beszélne. – Fönt a havasokban, teljesen elhagyatottan, sötétbe borulva, tele pókokkal meg szellemekkel meg árnyakkal…
– Ha félelmetes helyre akarsz gondolni, akkor képzeld el inkább a Csontvárost! – mondta Livvy. A Csontváros a Néma Testvérek otthona volt: a mélyen a föld alatt rejtőző alagúthálózat falaiba beépítették az elhunyt árnyvadászok hamvait.
– Én szeretnék elmenni a Solomanciába – szólt közbe Ty.
– Nem olyan jó buli az – ellenkezett az ikertestvére. – A centurióknak nem lehet parabataiuk.
– Én akkor is szeretnék odamenni – makacskodott a fiú. – Te is jöhetnél, ha akarnál.
– Eszem ágában sincs a Solomanciába menni – közölte Livvy. – A Kárpátok mélyén van. Ott meg lehet fagyni, és még medvék is vannak arra.
Ty arca felragyogott, ahogy mindig, ha állatokról hallott.
– Vannak ott medvék?
– Elég a fecsegésből! – szólt rájuk Diana.
Úri rokonai
She wanted to say more, say the words they were forbidden to say, but she didn’t—just looked at him silently and thought them, wondering if anyone had thought these words before in the Silent City. If they had thought them like this: with equal hope and despair. I love you. I love you. I love you.