csirke állat

Susanna Clarke: A Hollókirály
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Truman Capote: Álom luxuskivitelben
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Esterházy Péter: Termelési-regény
Wendy Northcutt: Darwin-díjasok II.
Chris Stewart: Egy optimista Andalúziában
Vladimir Nabokov: Pnyin professzor
H. Jackson Brown: Újabb kis útmutató az élethez
Gabrielle Keng-Peralta: Varázslatok evőpálcikákkal
Terebess Gábor: Ezerízű Kína
Paul Theroux: A vén patagóniai expressz
Laini Taylor: Lips Touch – Csókra várva
Elaine N. Aron: Szuperérzékeny vagyok?
D. Major Klára (szerk.): Minerva évkönyv 1975
David Servan-Schreiber: Búcsúzni többször is lehet
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv
Cser Andor – Imrecze Zoltánné – Pálfy Sándor: Matematika I. az általános iskola 8. osztálya számára
St. Hilaire Jozéfa: Képes pesti szakácskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi – Kalauz
Tracey Garvis Graves: Kötelék
Szalai Vivien: Zuschlag János
Fehér Béla – Szécsi Noémi: Hamisgulyás
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Hidas Judit: Seb
Orosz Mihály: Csirkék vs. Kacsák
Michael Greger – Gene Stone: Hogy ne halj meg
Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete
Alessandra Torre: Hollywoodi mocsok
Jim Robbins: Azok a csodálatos madarak
James R. Tuck: Venom: Halálos Védelmező
Adam Kay: Ez fájni fog
Whitney Scharer: A fény kora
Kun Csilla: Mennyország Zrt.
Tarja Kauppinen: A nép igazsága
Leiner Laura: Bízz bennem
Michael Greger: Hogyan éljük túl a járványokat
Michel Houellebecq: Anéantir

Idézetek

Dorka_9>!

Óda Máday nénihez:
Máday néni csirkét süt. Én már alig várom,
hogy kész legyen, mert így is odakozmált,
legalább három.
Ne aggódjon, van időnk – ah, rengeteg.
Hisz a következő tanév, oh, még mennyi
mindent rejteget.
– süthet csirkét s meleget.
by: Máday-Nagy Zsolt

169. oldal, 4.fejezet - Jelenetek az SzJG-ből (L&L, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: csirke · Máday Emília · Nagy Zsolt
Razor P>!

– Na, eriggy inkább csirkét belezni – vetette oda neki a halálbrigád feje, miután a legény, berekedvén, felült, és taknyát nyomorult képpel sikkes bőrkabátja ujjába törölgette.
Megszívta erre csak az orrát Leiden, csirkét belezni!
Csirkét!
Élő, mozgó, ellenállást tanúsító, védtelen háziszárnyasokat!

42. oldal, Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: csirke · Leiden Ahnenstolz
12 hozzászólás
Hickory>!

– Mit esznek a csirkék? – kérdezte.
– Nem tudom. Te vagy a tanár. Te mondd meg!
– Én irodalmat tanítottam. Egy nagyvárosban.
Ettől elnevettem magam.
– Fogalmam sincs, mit esznek. – Lehajoltam a karám mellett, és így szóltam: – Jobb, ha tojsz, mert most te csak egy újabb éhes száj vagy, és ha nem szereted a kókuszt, a kenyérgyümölcsöt és a halat, akkor nem fog neked itt tetszeni.
Meg mernék esküdni, hogy a csirke bólintott.

Kapcsolódó szócikkek: Anna Emerson · csirke
TiaManta>!

– Emlékezz csak, Lancelot: te még kevésbé vetetted meg a bort annak idején. Egyszer Mr. Sixsmith-nél vacsoráztunk, és utána jó éjt akartál kívánni az összes csirkének. Kimentél az udvarra, és egyenként kihúzogattad őket a ketrecekből. Rémülten menekültek előled, szétszéledtek az udvarban, és a fele állományt elkapták a rókák. Soha nem láttam Antoinette-t annyira mérgesnek, mint akkor.

Kapcsolódó szócikkek: csirke
Molylány_FP>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– De most komolyan, mit kerestél a csirkeólban, Vivi? – nevettem megállás nélkül.
– Éppen a baromfiudvarnál voltunk, amikor megláttam az egyik csirke nyakában valamit – magyarázta. – És azt hittem, hogy a feladattal kapcsolatos… – mesélte. – Úgyhogy persze el akartam kapni. De elfutott előlem.
– És mi volt a nyakában? – kérdeztem.
– Fogalmam sincs, mert pont, amikor sarokba szorítottam volna, Dominik szólt, hogy megvagytok a feladattal. Én meg ott álltam, terpeszben, lehajolva, két kézzel a csirke felé nyúlva, aminek a tekintetét mellesleg soha a büdös életben nem fogom elfelejteni, ahogy rám nézett, és akkor Dominik mondja, hogy mehetünk, mert megtaláltatok Tahi nyomát. Mondom, jó, de akkor én mégis mi a halált csinálok egy csirkeólban?

382-383. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csirke · Felcser Vivien (Vivi) · Major Sára · Pap Dominik
zsofigirl>!

Ne feledd: aki tojást lop, egyúttal elviszi a csirkét is.

64.

Kapcsolódó szócikkek: csirke · lopás · tojás
SteelCurtain>!

Egy másik kislány sült csirkét hozott, hogy egyék meg a buszon, csak éppen elfelejtette kibelezni a csirkét, úgy sütötte meg. Bobbit kisasszony anyja azt mondta, hogy ő nem bánja, a csirke így is, úgy is csirke – emlékezetes szavak, hiszen ez idáig semmiről sem mondott semmit.

Gyerekek születésnapi díszben

Kapcsolódó szócikkek: csirke
gesztenye11>!

VÁSÁRHELYI TAMÁS
Előfordult olyan, hogy megkérdeztek egy magyar gyereket, mi borítja a csirke testét, és azt mondta, hogy nejlonzacskó. Mert életében nem látott mást, csak bontott csirkét.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csirke · gyermek · magyarok, magyarság
1 hozzászólás
Belle_Maundrell>!

Hihetetlen, milyen aranyos volt a kiscsibe! Sárga tollai pöttyösek voltak, fekete gombszemeit rám meresztette. Soha nem tágított mellőlem, és ha egy pillanatra szem elől vesztett, nyomban félénk csipogásba kezdett. Akár vécére mentem, akár a tévé előtt ültem, vagy ha lefeküdtem aludni, akkor az ágyam mellett, de Robin mindig velem volt. Csak iskolaidőben kellett nehéz szívvel magára hagynom a kicsit, ám amikor hazaértem, minden alkalommal annál nagyobb örömmel üdvözölt. Csakhogy ez a bensőséges kötődés túlságosan megterhelő lett számomra. A fivérem megszánt, és időről időre átvette a gondozást, hogy néha ezt-azt Robin nélkül is tudjak csinálni, de aztán neki is elege lett belőle. Végül az időközben fiatal csirkévé cseperedett Robin egy egykori angoltanárhoz került, aki nagy állatbarát volt. A férfi és a tyúk gyorsan összebarátkozott, és még sokáig láthattuk mindkettőjüket a szomszédos faluban, amint sétálni indultak: a tanár gyalogszerrel, Robin a vállán.

21. oldal, Az emberek iránti szeretetről

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete Szeretet, gyász, együttérzés – egy rejtett világ csodái

Kapcsolódó szócikkek: csirke · tyúk
Dórica P>!

Ma, amikor a repülőgépek és a hajók már a Föld minden pontjára eljuttatják a magvakat, magától értetődőnek vesszük, hogy az étel, amit megeszünk, egy valóságos geográfiai kotyvalék. Ha megvizsgálunk egy jellegzetesen amerikai gyorséttermi fogást, abban találunk majd csirkét (amit először Kínában háziasítottak), burgonyát (az Andokból) vagy kukoricát (Mexikóból), fekete borssal ízesítve (Indiából), a desszert pedig alighanem egy csésze etióp eredetű feketekávé lesz. Igaz, már a 2000 évvel ezelőtti rómaiak is jobbára idegenből származó zagyvaságon éltek. A római termények közül csak a zab és a mák volt őshonos Itáliában. A rómaiak fő táplálékát a Termékeny Félholdról származó csomag jelentette, a kaukázusi eredetű birsalmával, a Közép-Ázsiában nemesített kölessel és köménnyel, az indiai uborkával, szezámmal és citrusfélékkel, valamint a kínai eredetű csirkével, rizzsel, sárgabarackkal, őszibarackkal és muharral kiegészítve. Jóllehet, a római alma legalább tényleg Nyugat-Eurázsiában volt őshonos, termesztése csak a metszés technikájának köszönhetően volt lehetséges, ami viszont szintén Kínából származott.

206-207. oldal