Csíkszentmihályi Mihály személy
Csíkszentmihályi Mihály (Fiume, Olaszország, 1934. szeptember 29. – Claremont, Kalifornia, USA, 2021. október 20.) Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus. A flow-élmény, vagyis egy nagyon összpontosított elmeállapot pszichológia koncepciójának megalkotója. A Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszék professzora volt, előtte a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College szociológia és antropológia intézetének vezetőjeként dolgozott. A Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt.
Idézetek
The psychologist Mihaly Csikszentmihalyi (pronounced six-cent-mihaly) […]
A kiindulópontom az volt, amit Csíkszentmihályi mond, hogy az életnek önmagában semmi értelme nincsen. Tehát az élet értelme konstruált. És ezt minden embernek magának kell konstruálnia. Illetve, aki nem mer magának, az majd beáll valami ready made életértelme zászló alá, és azt viszi.
438. oldal, VII. fejezet - Élet az elválás után, rehabilitáció: Mi az élet értelme vajon?
Tisza Kata: Most. 95% Túlélő leszel, nem áldozat
A flow fogalmát a magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály alkotta meg 1970-es években. Mára széles körben elfogadottá vált, mint az élettel való elégedettség vagy a boldogság alapvető fokmérője. A flow-élmény során teljesen és önfeledten elmerülünk abban amit éppen csinálunk, legyen az szobrászkodás, zongorajáték, pilates, prezentáció egy konferencián, netán egy műtét végrehajtása. Csíkszentmihályi szerint ilyenkor „annyira benne vagyunk egy cselekvésbe, hogy semmi más nem számít”.
110. - 111. oldal
Csíkszentmihályi Mihály szerint kevésbé számít, hogy valaki valójában mennyire jómódú, sokkal többet nyom a latban, mennyire érzi úgy, hogy megengedheti magának azt, amire vágyik. Vagyis, boldogságunk szempontjából a szubjektíven értékelt anyagi helyzet lényegesebb az objektív vagyonnál. Az sem mindegy ugyanakkor, hogy a pénzhez hogyan viszonyulunk. Kedvezőtlen, ha az önértékelésünk zálogát látjuk benne, vagyis úgy gondoljuk, hogy a pénz vagy a pénzen vásárolható javak tesznek másoknál értékesebbé, fontosabbá. Szerencsésebb, ha csupán hasznos eszköznek tekintjük, amely biztonságérzetet nyújt számunkra. Viszonyunk a pénzhez azért fontos, mert döntően ez jelöli ki, hogy mire költünk. Ha versengésre „használjuk”, a pénz valóban nem boldogít, megfelelő önismeret és tudatosság birtokában azonban olyan célokra is fordíthatjuk, amelyekkel nemcsak a saját életünket, de másokét is jobbá tehetjük.
38. oldal
Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak? 84% Tények és történetek a pozitív pszichológia világából
„Az öröm akkor tűnik fel az unalom és aggodalom közötti mezsgyén, amikor a kihívás nagysága arányban áll az egyén cselekvési képességével.”
Csíkszentmihályi Mihály, pszichológus és a flow fogalmának megalkotója
168. oldal, 5. fejezet - Célkeresztben: A flow-érzés megtalálása (HVG Könyvek, 2018)
Megan Kaye – Deborah A. Olson: Siker: A teljesítmény pszichológiája 86% Hogyan legyünk eredményesek az élet minden területén?
Az egyik legnagyobb forgalmú, sokféle korosztályt, olvasói réteget és igényt kiszolgáló, központi helyen lévő budapesti közkönyvtár kölcsönzési statisztikája alapján a toplistán Feldmár András (Ébredések; Szabadság, szerelem), Csernus Imre (A Nő; A Férfi), Bagdy Emőke (Hogyan lehetnénk boldogabbak?; Mindennapi játszmáink), Tari Annamária (Z generáció) és Mérő László (Az érzelmek logikája) ugyanúgy előkelő helyen szerepel, mint Pál Ferenc (A magánytól az összetartozásig; A függőségtől az intimitásig) vagy Soma (Nemek igenje). A külföldi szerzők közül Allan Pease (Testbeszéd), Ann Gadd (Árulkodó szokásaink) és Frances Coombes (Önmotiváció) a legolvasottabbak. A könyvesboltok eladási toplistái legalább ekkora színvonalbeli szórást mutatnak: az említett szerzőkön kívül ott sorakozik még Popper Péter (Belső utakon; Párkapcsolatok; Érteni és elengedni), Müller Péter (Szeretetkönyv; Örömkönyv), Csíkszentmihályi Mihály (Flow, az áramlat), Kádár Annamária (Mesepszichológia I-II.) és Vekerdy Tamás (Jól szeretni), a külföldiek közül pedig Gary Chapman (Az öt szeretetnyelv) és Eric Berne (Emberi játszmák; Sorskönyv).
130-131. oldal
Béres Judit: „Azért olvasok, hogy éljek” 95% Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig
→ |
---|
Valódi nőnek lenni annyit tesz, hogy az ember képes az intimitásra, az önfeledt, spontán, játékos gyermeki énjének a kapcsolatba való beengedésére, hogy tud szerelemmel, szeretettel ölelni, és ahogy Csíkszentmihályi Mihály írja a Flow-ban, áramlatélményben át tudja magát adni a másiknak és a helyzetnek, nem félve, hogy visszaélnek vele.
Otthonról hoztuk 85% Családi mintáink és a párkapcsolatok
akárcsak Csíkszentmihályi, én is az európai tradicióból táplálkozom, és úgy vélem sok ember számára a tudomány eredményeinek megismerése és megértése többet segíthet, mint a kész receptek. Ezért a továbbiakban is megmaradok az eddigi hozzáállás mellett, amit egy korábbi könyvem egyik kritikusa „tudományos tárlatvezetésnek” nevezett.
119. oldal