Csendes-óceán helyszín
Idézetek
– Ön is felkutathat egy eltűnt nagy tudóst. Pontosan két év előtt bejárta egy hír a világsajtót, hogy elveszett a Csendes-óceán szigetvilágának nagy kutatója, Gustav Bahr, az Angol Királyi Földrajzi Társaság tagja stb. Utoljára egy kannibál törzs étlapján említették a nevét valami savanykás körettel kapcsolatban, azóta nyoma veszett.
– Azt hiszem, jó nyomon járok, ha az étlap alapján…
2. fejezet
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred közbelép 86% Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
Még délebbre hajózva egy zegzugos csatornát találtak, amely átvezetett a másik óceánba. Ott végeláthatatlan, napsütötte, sima víztükröt látott Magellán. Ezért az új óceánt elnevezte Csendes-óceánnak. Akkor még nem tudhatta, hogy a földkerekség legviharosabb tengerének adott ilyen nevet.
139. oldal
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember 96% Képes gyermekenciklopédia
A lazacok életük nagy részét a Csendes- és az Atlanti-Óceánban töltik, de ötéves koruk körül elhagyják a tengert, és rejtélyes, talán a mágneses mezőt érzékelő navigációs rendszerükkel visszatalálnak abba a folyóba, ahol a világra jöttek. Sokszor többezer kilómétert úsznak, mire rátalálnak szülőfolyójukra, majd felúsznak az árral szemben, míg elérnek ugyanahhoz a kavicsos mederszakaszhoz, ahol kikeltek az ikrából.
70. oldal - Édesvizek
Fölöttünk az azúrkék ég szikrázott, alattunk a végtelennek tűnő Csendes-óceán hullámzott.
39. oldal - Második levél a szigetről
Vujity Tvrtko: Aloha 89% Túl minden határon
Zenkali szigete a Baktérítőn fekszik, keresztben az Indiai- és a Csendes-óceán merőben önkényes határvonalán, a 11. hosszúsági és a 20. szélességi fokon. Szerencséjére kívül esik a ciklonok és hurrikánok övezetén, így a körzet többi szigetéhez képest békés életet élvezhet. Nagyjából két évszaka van: a forró meg a nagyon forró. Ezek a széljárástól függően egybeolvadnak, de általában a forró évszak januártól júniusig tart, a másik a többi hónapokban. A sziget száz mérföld hosszú, legnagyobb szélessége huszonöt mérföld. A szájával lefelé forduló nagy C betűre emlékeztető sziget topográfiai nevezetessége a két kialudt vulkán, a Timbalu és a Matakama, melyek közül az utóbbi a nagyobb, s a kráterében jókora krátertó rejlik. Tekintettel a nagy fölfedezések elsõ korszakában a tengerészekre oly jellemző szexuális kiéhezettségre, a kiemelkedő csúcsok arra késztették az arabokat (akik elsőként fedezték föl a szigetet 1224-ben), hogy Zenkalit a „Hurikeblek Szigeté”-nek nevezzék. Az őket követő portugálok (1464) nem voltak ennyire költői lelkek, ezért csupán a „Két Kebel Szigeté”-nek hívták. Az 1610-es hódítást végrehajtó hollandok nem sok fantáziáról tettek tanúbizonyságot, amikor „Hausfrau Klinglé”-nek keresztelték a szigetet. Mindazonáltal ez arra vall, hogy ők is fölismerték a táj biológiai jellegű elrendezését. Amikor a hollandok 1700-ban elhagyták a szigetet, a franciák vették át a hatalmat, akik föltehetően úgy vélték, hogy aligha jobbíthatnak az emlős elnevezésen, így hát Isle de Poitrine-nak nevezték új birtokukat. Végül a britek hódították el a szigetet a franciáktól (1818), és átkeresztelték Istenhozta Szigetre. Ma a sziget az eredeti tulajdonosai által adományozott nevet viseli, s ez Zenkali, mely annyit tesz, hogy Kellemes Sziget, s a sziget valóban az is.
20-21. oldal (Európa 1987)
A csendes, derült idő kedvezett az utasoknak, a miért is Magellan, Balboának a vihartól ment „déli tengerét” "csendes oceánnak" nevezte el, mely elnevezés mai napig is föntartotta magát, de a tenger sajátossága által koránt sincsen igazolva.
200. oldal, A föld első körülhajózása (Stampfel Károly, 1884)