Csányi Vilmos személy
Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_Vilmos
Idézetek
Hankiss Elemér: Mit szeretsz a legjobban az életben vagy a világmindenségben?
Jelenits István: A nevetést.
Csányi Vilmos: Megfigyelni.
Fehér Márta: Azt, hogy van benne szeretet.
Pléh Csaba: Én legjobban a gondolatok változatosságát és ennek következtében a KÖNYVEKET.
147. oldal
Hankiss Elemér – Csányi Vilmos – Fehér Márta – Jelenits István – Pléh Csaba: Az ember és az antilop Beszélgetések a szabadságról, a szépségről és sok minden másról
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm Csányi Vilmos professzornak, hogy megmutatta, merre van a könyvtár az etológia tanszéken.
Hankiss Elemér: – Ha egyetlen mondatban kellene meghatároznunk a legfontosabb különbséget ember és állat között, mi lenne az egyetlen, legfontosabb különbség?
Fehér Márta (tudományfilozófus): Hajlok arra, hogy azt mondjam, hogy az öntudat vagy az önreflexió. De morfondíroztam, hogy ne a humorérzéket válasszam-e. Már amelyik embernek van.
Pléh Csaba (pszichológus, nyelvész): Az ember képes más embereket személynek tekinteni.
Jelenits István (teológus, filozófus): Az öntudatnál én is szívesen kikötnék, de ehhez hozzákapcsolnám, hogy az ember nincs kiszolgáltatva a pillanatnak, hanem emlékezik a múltra, és előrenéz a jövőre.
Csányi Vilmos (humánetológus): Az ember el tud képzelni nem létező dolgokat.
11. oldal
Hankiss Elemér – Csányi Vilmos – Fehér Márta – Jelenits István – Pléh Csaba: Az ember és az antilop Beszélgetések a szabadságról, a szépségről és sok minden másról
Hankiss Elemér: A szokásos körkérdéssel kezdem. Szeretitek-e a hatalmat?
Fehér Márta: Így általánosságban nem tudom megválaszolni a kérdést, de ha mégis egy szóval kellene rá válaszolni, akkor azt mondanám, hogy nem.
Csányi Vilmos: Mint az emberi természet részét, természetesen igen, ha velem szemben nyilvánul meg, akkor helyzettől függ.
Pléh Csaba: Ha kezdeményezni tudok mások életét illetően, és másokat befolyásolni tudok, akkor szeretem.
Jelenits István: Én szeretem a hatalmat. Vállalni kell a kockázatait, mert különben az emberi létnek a legizgalmasabb vonatkozásáról mondanánk le.
103. oldal
Hankiss Elemér – Csányi Vilmos – Fehér Márta – Jelenits István – Pléh Csaba: Az ember és az antilop Beszélgetések a szabadságról, a szépségről és sok minden másról
Ezért aztán – ahogy Csányi Vilmos rámutat – egyszemélyes csoportokban élünk, így keressük azokra a problémákra a megoldásokat, amelyekre egyébként csak emberi kapcsolódásokban találhatnánk rá. Párkapcsolatban, családban.
222. oldal
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors 91% Családi sebek és a gyógyulás útjai
Csányi Vilmos: Az egytagú csoportok a kulturális evolúcióban is új színteret nyitottak. Korábban a személyiség harmonikusan illeszkedett a csoporthoz és a csoport kultúrájához. Most nincs mihez illeszkedni, a szocializáció nem biztosítja az ellentmondásmentes ideák átvételét, a lelki békét és harmóniát. A gyermeket nem csak a család, hanem a szomszéd gyerek, az iskola és a televízió is neveli. Értékei átvett, sokszor egymásnak ellentmondó, összevissza komponensek. Kialakult a modern személyiség, amely – ha nem indul túlságosan rosszul – valamennyire képes saját maga kiválogatni azokat a kulturális komponenseket, amelyek a saját elméjében ellentmondásmentes rendszert hozhatnak létre.
Ötödik beszélgetés - Miért legyek én tisztességes?
Csányi Vilmos: A modern társadalmak egytagú csoportok szövetségeiből épülnek fel. Elég megnéznünk például azt, hogy mit ajánlunk a fiataloknak az önálló élet kezdésekor. Nem azt, hogy légy hűséges a csoportodhoz, a családodhoz, az életed is áldozd fel értük, hidd el, amit az idősek mondanak, és rendezd életedet a csoportod érdeke szerint. Inkább valami ilyesfélét mondunk nekik: terveid, céljaid vannak, meg akarod valósítani önmagad. Keresd meg ennek a módját, harcolj és köss jó kompromisszumokat! Párod, ha lesz, ő is önmagát akarja majd megvalósítani, egyezz meg vele, ha nem tartja be az egyezséget, menj a magad útján! Ezek bizony a csoportok közötti egyezségek mechanizmusai. Elveszett a lojalitás, az önfeláldozás, a morális támogatás, és még a közös akciók is korlátozottak, amelyek korábban a csoport-, valamint a párkapcsolatokat létrehozták és jellemezték. Maradtak a kompromisszumok, a szüntelen védekező állapot, a csoportok közötti kapcsolatok racionális taktikái, lojalitás helyett az egyezkedés kultúrája.
Ötödik beszélgetés - Miért legyek én tisztességes?
Az az elme, amely képes elképezelt konstrukciókat létrehozni, képes azokat működtetni, fel tudja találni a pontot, a vonalat, a síkot, absztrakcióra képes. És ez az elme képes elképzelni tündéreket, démonokat, istent és minden egyebet ami abból adódik, hogy a közösség egy olyan létező, ami az egyén előtt is volt és az egyn után is lesz. (Csányi Vilmos)
65. oldal
Révai Gábor: Isten arcai Révai Gábor beszélgetései
Hankiss Elemér: – Vilmos, az imént azt mondtad, hogy genetikailag az emberiség nem változott az elmúlt öt-tízezer évben.
Csányi Vilmos: – Elég nehéz pontosan megbecsülni, de valószínűleg az elmúlt harminc-negyvenezer évet is lehet mondani. Ezen vitatkoznak, de nem valószínű, hogy jelentős lenne a változás.
Hankiss Elemér: – Tehát itt ülhetne most öt kőkorszakbeli ember, és nagyjából így nézne ki, nagyjából így tudna gondolkozni, mint mi, ha a megfelelő mai iskolákat kijárta volna?
Csányi Vilmos: – A válasz az, hogy ha egy harmincezer évvel ezelőtti csecsemő ma feltámadna és kijárná a mai iskolákat, ugyanígy tudna beszélgetni, mint mi. Ez az általános vélemény a genetikusok között.
69-70. oldal