!

csángó szómagyarázat

Lükő Gábor: A magyar lélek formái
Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940–1944
Lackfi János – Szabó T. Anna: Ikertükör

Idézetek

>!
Chöpp 

… már a „csángó” szó is elkóborlót, messzire szakadtat jelent.

15. oldal A sorompók szomorúsága

Lackfi János – Szabó T. Anna: Ikertükör Élő versek – Utazás a világ körül

Kapcsolódó szócikkek: csángó
>!
scriba

A telepítés mint megoldás már Bálint József később parlamenti képviselő 1939-es plánumában is felbukkant, aki a 18. században, a történelmi Magyarország határiain Splényi Gábor és Hadik András bukovinai kormányzó által letelepített székelyeket akarta visszahozni Erdélybe. A már említett 1940. októberi erdélyi értekezleten aztán magas rangú pártolói akadtak az ügynek: Mikó Imre vagy Teleki Pál miniszterelnök mellett, akik a székelyek és csángók mellett a romániai nagyvárosokban élő magyar szórványok hazahozatalát is szorgalmazták, Ravasz László dunamelléki református püspök egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „Erdélynek egyik létkérdése, hogy a tiszai magyarság és a székelység magyarsága között élő kapcsolat létesüljön”. Teleki maga úgy képzelte a dolgot – ama „földkóstoló bizottság” jelentéséig –, hogy a bukovinai székelyeket a Szatmárnémeti –Nagykároly térségében lévő volt román telepítések helyére hozza be az országba. A Felső-Szamos völgyében ugyan nem, de Szatmárban lett volna elég terület, a majdani telepítés helyéről azonban végül politikai döntés született: a telepítésnek a frissen visszakerült délvidéki területek adtak helyet. Az 1941 júniusában megérkezett 12 672 fő itt talált átmeneti otthonra – hogy aztán a háború végével kénytelen legyen továbbmenekülni Tolna és Baranya azon településeire, ahonnan a magyar hatóságok elűzték a német őslakosságot.

162-163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csángó
4 hozzászólás
Hirdetés
>!
Arianrhod MP

A falusi 'magyarság sok helyen ma is úgy tudja, hogy a halottból eltávozott lélek szél alakjában jár-kél a földön. A dévai csángók hite szerint az ember halála után „a lélek szele” hazajár, mégpedig kutya, macska és más állatok képében. A szalontai örgek már másként tudják. Szerintök „a világ végén lakik egy vénember. Ennek van egy hordója, oszt ebbe vannak a szelek bézárva. Ha meghal valaki, eldobja a hordó dugóját, oszt a szél mindaddig fuj, míg meg nem tanálta.”

Ha nagy szél fuj, azt mondják: jaj de csunya tátos szél fuj.

Kapcsolódó szócikkek: csángó