Csang Lin személy
Idézetek
– Na és a dobozszállóban? Amikor felkeltem, ott aludtál közvetlenül mellettem. Halljam, mivel magyarázod, hogy éjszaka a matracod odaosont az én matracom mellé?
– Hogy kicsit elcsúszott a matracom, arról igazán nem tehetek.
371. oldal
– Ticca, Ticca, imádom, hogy ennyire hülye vagy, de most az egyszer hallgass a józan eszedre. Meneküljünk!
– Hova?
– Bárhova! Lopjunk egy új siklót, vágjunk neki a sivatagnak, tűnjünk el a világ elől Szibéria radioaktív szavannáin, vagy csatlakozzunk egy neoiszlamista közösséghez Dél-Afrikában, én simán csadorba öltözöm egy életre, mindegy, csak menjünk el valahova, ahol nem akarnak megölni minket! – könyörgött a srác Ticca vállát rázva. Az egy ideig tűrte, majd óvatosan ráfogott a csuklójára, kicsit eltolta magától.
– És te hülyézel le engem? – kérdezett vissza higgadtan.
LXXVI.
– Te jó ég, mit csinálsz? – kiáltotta, amint elég levegőhöz jutott.
– Nem hagyhattalak magadra. Visszatekertem a háztömb másik oldalán, láttam ott állni a gazdátlan siklót, működő motorral, és felszálltam rá. Aztán elgázoltam a fickót, téged meg felszedtelek.
– Nem ezt kérdeztem, hanem hogy tudsz-e siklót vezetni?
– Ja, azt nem.
– … kit érdekel az a vacak biztonsági szolgálat? Az már tényleg nagyon veszélyes lehet, de én ugyan nem vágok bele még egy ilyen baromságba. Ilyen hülye nem leszek! – szögezte le Ticca haragosan, mire Lin csak sóhajtva rázta meg a fejét.
– Neked még nem tűnt fel, hogy általában pontosan ezzel a felkiáltással szoktál belevágni ennél jóval veszélyesebb hülyeségekbe is?
470. oldal
Gyors esküt tett, hogy most már meg sem szólal, kivéve, ha eszébe jut valami értelmesebb. Aminek az esélye nulla. A srác jóképű volt, kedves, műszerésznek tanul, ráadásul ért az elsősegélyhez.
23. oldal
Ezen a környéken feltehetőleg biztonságosabb bemenni, bármiféle sárkánytól is tanultál táncolni.
Lin mindig úgy vélte, hogyha egyszer, esetleg, valami végtelen mázli folytán a császár elé járulhatna, akkor mélyre hajolva, végtelen udvariassággal köszöntené, illendő kifejezésekkel, és megtiszteltetésnek venné, hogy a nagyszerű ember egyáltalán ránéz. Nos, itt volt előtte a nagyszerű ember. Legszívesebben felpofozta volna.
182. oldal XL. fejezet