Cristina Mendoza Rosales személy

Cassandra Clare: Lady Midnight (angol)
Cassandra Clare: Lord of Shadows
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony
Cassandra Clare: Árnyak ura
Cassandra Clare: Queen of Air and Darkness
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Idézetek

Beatrice8>!

– A törvény nem ezt diktálja, Emma. Ne feledd: A Törvény szigorú, de a Törvény a Törvény.
– Azt hittem, úgy szól, hogy „a Törvény bosszantó, de legalább szabadon értelmezhető.”

33. oldal, 1. A sír fenekén

Kapcsolódó szócikkek: Cristina Mendoza Rosales · Emma Carstairs
LaBelle >!

– Emma védelmében megjegyezném, hogy Cameron idegesítő, de szexi. – Julian szúrós pillantást vetett rá. – Mármint… elméletben… ha valakinek bejön egy olyan pasi, aki tisztára úgy néz ki, mint Amerika Kapitány vörös hajjal.
– Amerika kapitány kétségkívül a leghelyesebb Bosszúálló – jegyezte meg Cristina. – De nekem a Hulk a kedvencem. Szeretném begyógyítani az összetört szívét.
Nephilimek vagyunk – hangsúlyozta Julian. – Semmit se kéne tudnunk a Bosszúállókról. Egyébként is – tette hozzá –, nyilvánvalóan a Vasember néz ki a legjobban.

280. oldal, 12. Több volt mint soké (Könyvmolyképző, 2016)

Eszti_TDA>!

– Saját fegyvert akarok – mondta Kit. – Emmának ott van Cortana. Livvynek szablyái voltak. Ty a dobókéseket szereti. Julian nyílpuskát használ, Cristina pillangókést. Ha árnyvadász leszek, nekem is szükségem lesz majd saját fegyverre. (…)
– Nem kaptál semmilyen képzést, szóval az íjak, a nyílpuskák, meg a dobókések nem igazán jöhetnek szóba. Kerítek neked valamit. Valamit, amiről süt, hogy Herondale vagy.
– Maradhatnék a gyilkos humorérzéknél meg a lefegyverző sármnál.
– Na ebből süt, hogy Herondale vagy. – Jace láthatóan elégedett volt. – Christopher… Szólíthatlak Christophernek?
– Nem – felelte Kit.
– Christopher, a család számomra soha nem vér kérdése volt. Magam választottam meg, hogy kik a családtagjaim. Ellenben kiderült, jó, ha mégiscsak van rokonom ezen a világon.

578. oldal

Sushii>!

– És hol vannak a gyerekek?
Magnus levette a kabátját, és odadobta Alecnek, aki gyakorlott mozdulattal kapta el. Láthatólag rendszeresen így csinálták.
– Egy Cristina nevű kedves lánnyal hagytam őket. Azt mondta, szereti a gyerekeket.
– Te idegenekre hagytad a gyerekeinket?
– Mindenki más alszik – mondta Alec. – Aztán meg ismer altatókat. Spanyolul. Rafe beleszeretett.

Kapcsolódó szócikkek: Alec Lightwood · Cristina Mendoza Rosales · Magnus Bane
Sz_Flóra>!

– Nyugtalannak tűnsz – mondta Livvy. – Csak nem gyilkolni mentek?
– Rosszabb – felelte Emma, és odalépett Cristinához. – Vásárolni.

306. oldal

abstractelf>!

– Emma, emlékezz, mit mondtam! Arról beszélj, hogy te mit érzel!
Cameron még mindig karattyolt a vonal túlsó végén, valami olyasmit magyarázott, hogy személyesen kéne megbeszélniük a dolgot, Emma viszont tudta, milyen értelmetlen volna ez. (…)
– Én magamról beszélek, nem rólad – mondta a telefonba. Cristina bátorítóan mutatta fel a hüvelykujját. – Úgy érzem, hogy rosszul vagyok tőled. – Szélesen mosolygott, Cristina viszont a kezébe temette az arcát. – Szóval, nem lehetnénk megint csak barátok?
Kattanás hallatszott, ahogy Cameron véget vetett a hívásnak.

25. oldal, 1. A sír fenekén

Hirdetés
Weinhoffer_Petra>!

Mark mondott valami nyomdafestéket nem tűrőt arról, hogy felőle mit csinálhat a Klávé a gyanújával.
– Nem hinném, hogy ismerem ezt a kifejezést – szólt Cristina derűs képpel.
– Szerintem ezt még én sem ismerem – mondta Emma. – Pedig nagyon sok csúnya szót tudok.

Sushii>!

Max viszont úgy aludt, akár egy kőszikla – méghozzá egy imádni való, nagy szemű, foghíjas mosolyú sötétkék kőszikla. Amikor Cristina, Mark és Kieran lerohant a lépcsőn, és Alecet, Magnust meg a két gyereküket találták az Intézet szalonjában, Evelyn már ott morgolódott, amiért boszorkánymesterek tették be a lábukat a házba, meg mert a sötétkék szerinte nagyon nem kívánatos szín, ha valakinek a bőréről van szó.

Cheril>!

– Senki sem tökéletes, Emma.
– De vannak, akik tökéletesek egymás számára.

Kapcsolódó szócikkek: Cristina Mendoza Rosales · Emma Carstairs
Barbus87>!

Kopogtak. Ahogy elhúzódtak egymástól, már nyílt is az ajtó. Mindketten Kieranra számítottak – amikor aztán Magnus lépett be a szobába, Markon látszott a csalódottság. A boszorkánymester két gravírozott fémkulacsot hozott magával, és felhúzta a szemöldökét, amikor meglátta a fiú tekintetét.
– Nem tudom, kire számítottál, de sajnálom, hogy nem az vagyok – mondta szárazon. – Viszont kész az ellenszer.
Cristina azt hitte, végigsöpör majd rajta a megkönnyebbülés. Ehelyett azonban nem érzett semmit. Bal kezével megérintette fájó csuklóját, és Markra pillantott, aki a padlóra szegezte a tekintetét.
– Nem kell mindjárt a nyakamba ugrani – jegyezte meg a boszorkánymester, ahogy mindkettejüknek átadott egy-egy kulacsot. – A túlzásba vitt hálálkodás csak zavarba hoz, bár a készpénzadományoknak azért mindig örülök.

609. oldal, 26. fejezet - Bús, magányos út (Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2017)