Cole Stewart személy
Idézetek
– A legfontosabb az, hogy még vissza tudjuk szerezni a memóriakártyát.
– A legfontosabb… a legfontosabb az, hogy… Liam élete sokkal fontosabb, mint egy rohadt memóriakártya! – mondtam felháborodottan. Alig tudtam leplezni a felháborodásomat.
– Nahát, nahát! – szólalt meg kaján vigyorral. – Ha ebből jól sejtem, az én öcsikém nagyon jól csókol.
– Biztos vagy benne, hogy ez nem valami rémálom? – kérdezte halkan. – Biztos, hogy ebből nem lehet felébredni?
Néztem, csak néztem az utat, előrebámultam, figyeltem, ahogy a sivatag felől fújó szél halvány aranyló fénybe vonja az aszfaltot, és közben sötét felhők gyülekeznek felettünk.
– Igen – feleltem egy idő után.
Mert az álmodók, ha felébrednek, maguk mögött hagyják a szörnyeiket.
Liam felém fordult, oldalra biccentette a fejét.
– Csókolj meg még egyszer!
Megtettem. Puha, gyors puszi volt, ajka szélére, ahol egy kis fehér heg húzódott. Az arckifejezésemet látva hozzátette:
– Lepergett előttem az életfilmem. Arra nem elég ennyi csók.
Cole felhorkant, de egész teste feszült volt még a dühtől, amit képtelen volt elengedni.
– Nahát, öcsém! Ez szokatlanul ügyes húzás tőled.
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Szeretném megjegyezni, hogy ez nagy kibaszás.
– Jegyeztem – felelte Cole, azzal felcsukta a plató ajtaját.
– Fel kell állnod, el kell indulnod, Kicsi Gyémántom – mondta halkan, hátat fordítva a gyerekeknek. – Ki kell menned innen. Nem csak értük, hanem magadért is. Kérlek! A saját lábadon kell kimenned innen.
– Dagi és én lemegyünk, oké? Biztosan csak elszakadt a csoporttól.
– Nincs az a pokol, amiért visszaengednélek oda – közölte Cole. – Ha még egy lépést teszel az ajtó felé, szétrúgom a seggedet!
– A Zöldek tényleg a Liga legjobbjait is felülmúlták ezzel… Meg kell mondanom, nem számítottam arra, hogy kiszámolják a siker statisztikai valószínűségét vagy… – A kezében tartott javaslatra hunyorgott. – Szentséges ég, azt sem tudom, mit jelent ez a szó!
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Hallottam, hogy Jarvin beszél a többiekhez, de csak azért, mert üvöltött.
– Kapcsoljátok már fel azokat a rohadt lámpákat! Nem érdekel, mit kell csinálnotok, kapcsoljátok fel! Valami nincs rendben. Valami történik. Valaki adna nekem egy kibaszott fényt?
Kellemes déli akcentus válaszolt:
– Persze, testvér. Fedezlek.
Csattanás hallatszott. Egyetlen hang. Aztán apró fény gyűlt a sötétben. Cole Stewart dühös arcát világította meg.