Cole Colter személy
Idézetek
– Nagyon kedves lány, Booker! – érvel Cole. – Mellesleg úgy gondoltam, talán jót tenne neki, ha kicsit kimozdulna, és emberek között lenne. Véletlenül hallottam, amint a többi nővér azt tárgyalta, hogy nincsenek barátai, és egyedül él. – Beleharap egy nagyon gusztusos eperszeletbe.
– Azért lakik egyedül, mert az összes korábbi szobatársa már belehalt mellette az unalomba – dühöng Booker. – Lehet, hogy le is kéne tartóztatnom gyilkosságért…
– Az éjszaka fantasztikus volt! – simítom végig mutatóujjammal az ajkát.
– Orvos vagyok, Lilah, elég jól eligazodom a női anatómián, de csak várd ki, hogy visszajöjjön az erőm! – brummogja bele a nyakamba sok apró csók között.
409. oldal
– Nem bőbeszédű – folytatom, mintha meg sem hallanám, mit mondott. – Szinte harapófogóval kell kihúzni belőle a szavakat. – Két hallgatag ember randija felér egy kisebb katasztrófával, ezt már megtapasztaltam…
– Talán inkább neked kéne ezzel a lánnyal randiznod, Booker – javasolja Maggie. – Akkor egyfolytában beszélhetnél a kedvenc témádról, és senki sem vágna közbe.
– És melyik témámra gondolsz? – húzza ki magát Booker, mint aki felveszi a kesztyűt.
Maggie feláll, és Seth mellé lép, mintegy a férfit használva pajzsul kettejük között, mielőtt megszólalna: – A „Booker” címűre… – vágja ki Maggie. Booker felkap egy zsömlét, és Maggie-hez vágná, de Seth elkapja. – Szép próbálkozás.
– Sportolni? Jézusom, a pasas sétálni is alig tud anélkül, hogy néhány öltésre ne lenne szüksége utána.
125. oldal
– Azt akarod, hogy két-három napig kórházi egyenruhában legyek?
Booker szájában megáll a falat. – Doki, hülyéskedsz, vagy mi? Nyolc éve ismerlek, és még nem láttalak másban, mint orvosi cuccban. Ha nem lenne rajtad az a kötés – mutat Cole bal csuklójára, ami tényleg be van kötve, eddig észre sem vettem –, akkor ma nem is ismertelek volna meg!
– Ez így biztosan nem igaz – hárít Cole kissé sétetten, és sóhajtva felnéz a mennyezetre.
146. oldal
– Hát ez meg mi? – mutatok a rózsaszín holmira.
– Hello Kitty-s pizsi, Magpie-től kaptam karácsonyra. – feleli magától értetődően.
Kézbe veszem, megszemlélem. – Még rajta az árcédudal – állapítom meg.
– Csak nem gondolod, hogy valaha felvettem? – kérdezi egy kicsit gyanús csillogással a szemében, és fülig ér a vigyora.
– És jól sejtem, hogy másod nincs?
– Jól. Rossz kisfiú voltam, nem mostam, tehát vagy Hello Kitty, vagy a kis feszes, fehér alsógatyád… És ne is álmodj arról, hogy pucéran alszol az én lepedőmön…
163. oldal
– […] Miért nem foglalkoztok Booker kiházasításával inkább? – javaslom kissé bosszúsan.
– Ó, hogyne… És mégis hol találnánk ezen a földön olyan nőt, aki megfelel Bookernek? Nagyon kíváncsi leszek arra a nőre, aki végül lekapja őt a tíz körméről – nevet Maggie. – Annak legalábbis szentnek kell lennie.
– Így igaz, egy szimpla halandó nekem sohasem lenne elég – lép a szobába Booker lendületesen.