!

Cohen, a barbár személy

Terry Pratchett: The Light Fantastic
Terry Pratchett: The Last Hero
Terry Pratchett: Bűbájos bajok
Terry Pratchett: A mágia fénye
Terry Pratchett: Érdekes idők
!

(c) Paul Kidby

!

(c) Paul Kidby


Idézetek

>!
takiko P

– Ó, egen, mészárlások – biccentett Cohen. – Mint mikor például a népesség kicsit késik az adó befizetésével. Akkor kiválasztanak egy várost, megfelelően nyugtalan népességgel, megölnek mindenkit, a helyet porig égetik, a falakat lerombolják, aztán az egészet beszántják sóval. Így megszabadulnak a bajkeverőktől, és az összes többi városban hirtelen mindenki fenemód udvariasan kezd viselkedni, és minden elmaradt adót valami hihetetlen ütemben befizetnek. Ami előnyös a birodalom szempontjából, ahogy arról értesültem. Aztán később bármikor, ha bajt kevernek valahol csak meg kell kérdezni tőlük: „Emlékeztek Nangnangra?”, vagy valami hasonló. Mire ők visszakérdeznek: „ Milyen Nangnangra?”, és akkor azt felelik nekik: „Pontosan.”

93-94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár
>!
psn P

– Gyújtogatás, égetés – válaszolta végül. – Abban elég jók. Könyveket meg ilyesmit. Mindig hatalmas máglyákat raknak.
Cohen megdöbbent.
– Máglyára vetik a könyveket?
– Igen. Hát nem szörnyű?
– Az – felelte Cohen. Felháborítónak találta a dolgot. Ha valaki egész életét nomádul a szabadban tölti, megtanulja értékelni a jó vastag könyveket. Egy vaskos kötet legalább egy évszaknyi tábortüzet ki kell tartson, feltéve, hogy elég óvatosan tépkeded ki a lapokat. Hány életet mentett már meg egy havas éjszakán egy maréknyi átnedvesedett gyújtós meg egy igazán száraz könyv! Ha kedved szottyan rágyújtani, s nincs nálad pipa, egy könyv mindig kapóra jön.

180. oldal (Cherubion, 1998)

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár
>!
psn P

– Én szeretem a trollokat – nyilatkozta Kétvirág.
– Nem, dehogy is! – szögezte le Széltoló határozottan. – Kizárt dolog. Nagyok és bütykösek és megeszik az embert.
– Nem, dehogy – mondta Cohen. Kínlódva lecsusszant a lováról, és a térdét masszírozta. – Ez egy általánoszan elterjedt tévhit. A trollok szoszem esznek meg szenkit.
– Nem?
– Nem, mindig kiköpik a falatokat. Nem tudják megemészteni az embereket, érted?

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár · Kétvirág · Széltoló
2 hozzászólás
>!
Tigrincs P

Allyg Hét Nap Alat Baribár Hösst Faraghok Belőled! Alatta, valamivel kisebb betűkkel, állt a név: Cohen, a Barbál

146. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár
>!
Victoria_Crane

– Kénytelen voltam észrevenni, hogy a fogad, khm, nem ugyanazt a földrajzi helyzetet foglalja el, mint a szád.

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár · Kétvirág
>!
Victoria_Crane

– Ki tudod venni a fogadat?
– Ó, igen. Több készletem van belőlük. Elnézészt… – nyeldeklő nesz hallatszott, és aztán immár szokásos hangján Kétvirág így szólt. – Magától értetődik, hogy roppant könnyen kezelhető és kényelmes.
Cohen hangja megdöbbenéssel vegyes bámulatot sugárzott, legalábbis annyi bámulatot, amennyit fog nélkül lehet, ami körülbelül ugyanannyi, mint foggal, csak sokkal kevésbé hangzik imponálóan.
– Magam isz úgy vélem – mondta. – Amikor fáj, akkor csak kiveszed, ész hagyod, hogy szenvedjen, mi? Jó lecke a kisz disznóknak, megtanulhatják, hol lakik az úriszten, milyen érzész egyedül fájni!

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár · Kétvirág
Hirdetés
>!
Victoria_Crane

Hát ilyen a jó öreg Kétvirág, gondolta Széltoló. Nem mintha nem értékelné a szépséget, csak a maga módján teszi. Úgy értem, ha egy költő megpillant egy nárciszt, jól megnézi, s ír róla egy hosszú verset, de Kétvirág biztosan eloson, hogy keressen egy alkalmatos botanikai szakkönyvet. És közben rátipor. Cohen igazat mondott: Kétvirág csak megbámulja a dolgokat, de amit megnézett, az többé már nem lesz ugyanolyan.

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár · Kétvirág · Széltoló
>!
The_General

– Milyen nagy a seregetek, barbár?
– El se hinnéd, mekkora – felelte Cohen, ami valószínűleg igaz is volt. – Egész országokat rohantunk már le. Teljes városokat töröltünk el a föld színéről. Ha az én seregem valahol átvonul, még a fű se nő ki utána,
– Ez legalább igaz – erősítette meg Szafalá úr is.
– Még sosem hallottunk rólatok! – mondta a hadurak egyike.
– Ja – bólintott Cohen. – Ennyire jók vagyunk.

319-320. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár
>!
Istris

Cohen hallott már a sportszerű küzdelemről. És réges-rég elhatározta, hogy meghagyja másoknak.

Kapcsolódó szócikkek: Cohen, a barbár
>!
revelácifa

– Úgy tűnik, már nem tudok úgy lehajolni, mint szoktam volt – mondta Cohen szégyenlősen. – Ész persze, az ember nem találkozik szok pedikűrösszel az én szakmámban. Tényleg kész röhej. Számát sze tudom, hány kígyópappal, őrült isztennel, harcifőnökkel találkoztam, de szoha egyetlen pedikűrösszel szem. Feltételezem, nem hangzana valami jól, de tényleg… Cohen a Pedikűröszök Ellen…
– Vagy Cohen És A Végzet Hátmasszőrjei! – javasolta Betán. Cohen kuncogott.
– Vagy Cohen És A Tébolyult Fogorvosok! – nevetett Kétvirág.
Cohen összeszorította a száját.

131. oldal, (Cherubion, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Betán · Cohen, a barbár · Kétvirág