Christian Prescott személy
Idézetek
– Hahó, kisember, lógsz velem? – kérdezi tőle, Christian, és a baba boldogan gőgicsél válaszul.
347. oldal
– Jó-jó, de szűzen halt meg, nem? – kottyantja közbe a terem végéből Tucker.
Angela habozás nélkül fejtegetésbe kezd a szűz királynőről, arról, ahogy Erzsébet a szüzesség képével igyekezett tetszetősebbé tenni férjezetlen voltát.
Tucker a hátsó falnak támaszkodva vigyorog.
– Sir Tucker! – szólok rá hirtelen, félbeszakítva Angelát.
– He?
– Úgy hiszem, a helyes válasz igen, felség – mondom a leggőgösebb hangomon. Mégsem hagyhatom ugyebár, hogy az egész osztály előtt hülyét csináljon belőlem.
– Igen, felség – feleli gúnyosan.
– Vigyázat, Sir Tucker, nehogy a kalodában találja magát kegyelmed!
Fintorogva néz Mr. Eriksonra.
– Ugye azt nem teheti? Nem ő parancsol az osztálynak, hanem Brady.
– Ma ő a királynő – mondja Mr. Erikson, és hátradől a székén. – Én ilyen helyzetben inkább befognám a számat.
– Megfoszthatod a rangjától – indítványozza Brady, akit ezek szerint egyáltalán nem zavar, hogy elbitorlom a trónját. – Tedd jobbággyá!
– Ja – helyesel Christian. – Jobbággyá. Az elég kemény.
Szegény Christian, jobbágy lévén, már többször is életét vesztette a töriórákon. Mindjárt az első nap elvitte a pestisjárvány, azután éhen pusztult, egy cipő ellopásáért mindkét kezét lecsapták, majd az ura merő passzióból agyontapostatta a lovával. Nagyjából az ötödik életét fogyasztja.
– Vagy végképp megszabadulhat tőle. A londoni Towerba vettetheti. Kibeleztetheti és fölnégyeltetheti. Esetleg kínpadra vonathatja. De a tűzforró beöntés se rossz – neveti el magát Mr. Erikson.
Igazán csodálatra méltó, ha egy tanár tűzforró beöntés általi halált javasol.
– Talán bocsássuk szavazásra a kérdést – mondom, és hűvös tekintettel nézek Tuckerre, mert eszembe ötlik, hogy boszorkányság vádjával máglyára akart küldeni. Mily édes a bosszú.
– Aki támogatja, hogy Sir Tucker eretnekségért halállal lakoljon, emelje föl a kezét! – vezényel gyorsan Angela.
Körülnézek az osztályban. Kezek erdeje. Egyhangú voksolás, leszámítva Tuckert, aki karba tett kézzel áll a terem végében.
– Tehát tüzes beöntés – döntök.
– Följegyzem – közli kárörvendően Mr. Erikson.
– Most, hogy ezt elrendeztük – néz rám szúrósan Angela –, hadd szóljak a spanyol Armada vereségéről.
Diadalmas pillantást vetek Tuckerre. A szája szöglete mosolyfélére görbül. Biccent, mintha azt mondaná: Talált, süllyedt!
Claránál a pont.
Akarsz még kikezdeni velem, öcsi?
191-193. oldal - 9. Sokáig éljen a királynő! (Maxim, 2011)
– Ez a legdurvább – mondja. A bizonyosság hiánya.
190. oldal
– Tucker csak benézett. Nem úgy terveztem, hogy te is…
– Lássam? – fejezi be helyettem a mondatot. – Remek. Köszi, hogy kíméled az érzéseimet!
283. oldal
– Nem sikerült az eBayen licitálnod arra az ókori írásra, amit keresel? – kérdezi
Christian.
– Bravó, Humor Harold! – néz rá mérgesen Angela.
