Choler, a Sötét Láng Ura személy

[…] Sang leemelte a fémlapot, és sakktábla vált láthatóvá egy félbehagyott játszmával.
    – Olyan ez, akár az élet – duruzsolta Sang. – Sötét és világos. Mintha Choler sötét erői küzdenének a világosság apostolának, Melannak a hadai ellen. Mindkettő támad, mindkettő csak pár lépésre van a győzelemtől… Mit gondolsz, melyiknek sikerül? Ki nyer, a sötét, vagy a világos?
    Leon megpróbálta átlátni a helyzetet.
    – Bonyolult állás – vélte egy idő után. – Szerintem egyenlők az esélyek.
    – Úgy? Lássuk, mit lépnél a sötéttel!
    […]
    – És most – sürgette Sang – lássuk, mit lépsz a világossal!
    – Én? – képedt el Leon. – Tudom, mit terveztem a sötéttel, tudom, hogy lehet kilépni belőle. Ha szándékosan helytelenül lépek, a sötét nyer, viszont ha a világossal játszom jobban, akkor az lesz a győztes. Ez így nem érdekes.
    […]
    – Ha én irányítom mindkét felet, az nyer, akit én akarok.
    Sang kegyesen legyintett.
    – Lássuk!
    […]
    Míg ő az egyoldalú játszmát játszotta, Sang mormogott.
    – Na látod, fiacskám, ez a játszma emlékezetes marad számodra, mert mély értelmű és tanulságos. Most csak a bábukat rakosgatod, és már rájöttél, ugye, hogy mindig az van nyeregben, aki a játszmát irányítja… ugye?
    […]
    – Ilyen egyszerű játék ez, barátocskám, ha két fél játssza. Világosnak és sötétnek is a táblán vannak a bábui, kiszámítható minden mozdulatuk, és kedved szerint irányíthatod őket. De… de most figyelj, pici bogaram, megmutatom neked, mi a helyzet akkor, ha a játékot nemcsak ketten játsszák! A harmadik félnek nincsenek bábui, következésképp nem láthatók a lépései, és van olyan ravasz, hogy a végére tartogatja egyetlen látható húzását. Nézd csak, barátocskám, ennyi az egész!
    Sang felemelte a lábát, és könnyed mozdulattal felrúgta az asztalt. […]
    […]
    […] Hamarosan kezdődik egy sakkjátszma, amelyet te irányítasz. Kedved szerint húzgálhatod a sakkfigurákat. Azonban ne feledd, hogy még ha kezedben tartod is a királynőt, én a közelben leszek, és felrúgom az asztalt, ha nem a kedvem szerint alakulnak a dolgok. […]

27-28. oldal, Harc az Éj Kövéért (2001.)

– Vezesd a seregemet győzelemre! Pusztíts! Erre való a hatalom, amit magadban hordozol.
– Mégis… melyik ellenséged ellen induljak elsőként?
Choler félrehajtotta fejét, mintha töprengene.
– Azt sem tudom, kik az ellenségeim. Tisztába kell még jönnöm az itteni dolgokkal… túl sok időt töltöttem odabent. Háborút akarok. Harci zajt és halálhörgést, hogy kiűzze a fejemből az urna süket csendjét. Az Éj újra leszáll Cherubionra, és mi vagyunk a hírnökei.

331. oldal