Charlie személy

Nem szabad gondolkodnom többé. Soha, de soha többé.
Nem tudom, te éreztél-e már ilyet. Hogy ezer évig tudnál aludni. Vagy meghalni. Vagy elfelejteni, hogy létezel. Vagy valami ilyesmi. Szerintem ez elég morbid dolog, de ezt szeretném, amikor rám jön. Pont ezért nem próbálok gondolkodni.

107. oldal, 2. rész - 1991. december 30. (Alexandra, 2015)

– És a kedvenc könyved?
– Az Édentől messze F. Scott Fitzegeraldtól.
– Miért?
– Mert ezt olvastam utoljára.

29. oldal, 1. rész - 1991. október 6. (Alexandra, 2015)

És akkor megcsókolt. Olyan csók volt, amiről csak suttogva beszélhettem később, még a barátaimnak is. Olyan csók volt, amitől biztosan tudtam, hogy még soha életemben nem voltam ilyen boldog.

82. oldal

You can't just sit there and put everybody's lives ahead of yours and think that counts as love. You just can't. You have to do things.

Sam a kormányon ütötte a ritmus, Patrick kinyújtotta a karját az ablakon, és vitorlázott a kezével. Én meg csak ültem kettejük között. Miután a dal véget ért, megszólaltam.
– Úgy érzem nincsenek korlátaim.

43. oldal

Azt hiszem, ha lesznek gyerekeim, és mérgesek lesznek valami miatt, nem fogom azt mondani nekik, hogy az emberek éheznek Kínában, vagy valami ilyesmit, mert ettől nem nyugszanak meg. És még ha valaki másnak sokkal rosszabbul is megy a sora, ez semmit sem változtat azon, hogy neked az jutott, ami. Jó és rossz egyaránt. Mint amit a nővérem mondott nekem, amikor még bent voltam a kórházban. Bevallotta, hogy nagyon izgul a főiskola miatt, de ha azt nézi, hogy én min megyek keresztül, akkor nagyon hülyének érzi magát. Mondjuk, azt nem tudom, hogy miért érzi hülyének magát. Az ő helyében én is izgulnék. És tényleg, nem gondolom, hogy nekem jobban vagy rosszabbul menne a sorom, mint a nővéremnek. Nem igazán tudom. Neki egyszerűen más jutott. Néha talán jó távolról szemlélni a dolgokat, de szerintem az egyetlen megoldás az, ha nem vonod ki magad a dolgokból. Mint ahogy Sam mondta. Mert az nem baj, ha érzéseid vannak. És tisztán önmagad adod.

236-237. oldal (Alexandra, 2012)

– Te mindig ilyen sokat gondolkodsz, Charlie?
– Az baj?
Csak azt szerettem volna, ha valaki elmondja végre az igazságot.
– Nem feltétlenül. Csupán arról van szó, hogy néhány ember a gondolataiba menekül az élet elől.
– Az baj?
– Igen.
– Szerintem én nem menekülök az élet elől. Vagy nem úgy tűnik?

34. oldal

– Biztos szeretnék lenni abban, hogy az első ember, aki megcsókol téged, tiszta szívvel szeret.
– Jó.
Most már zokogott. És én is, mert ha sírni látok valakit, akkor nekem is kell, nem tehetek róla.

82. oldal

Csak azt szeretném, ha Isten vagy a szüleim vagy Sam vagy a nővérem vagy valaki más végre elmondaná, hogy mi a baj velem. Ha megmutatnák, hogyan legyek értelmes módon másmilyen. Hogy vége legyen ennek az egésznek. Hogy örökre magam mögött tudhassam.

156. oldal

238. oldal