cenzúra fogalom
Idézetek
A haditengerészet cenzorai különösen érzékenyek voltak a helységnevek iránt, akár volt katonai jelentőségük, akár nem. Hiszen ez a legbiztosabb. Egy ízben, amikor már kissé dühített a cenzúra, leadtam Herodotosznak a görögök és a perzsák i. e. 480-ban vívott szalamiszi csatájáról írott beszámolóját, s minthogy helységnevek szerepeltek benne – noha klasszikus formájukban – a haditengerészet cenzorai megölték az egész történetet.
11. oldal, Bevezetés
John Steinbeck: Volt egyszer egy háború 85% Haditudósítások
Nem, nem, a kormányoknak nem az a célja, hogy cenzúra által a vallást, a moralitást oltalmazzák, hanem hogy a nép fel ne világosodhassék, hogy vele baromként bánhassanak.
24. oldal
Ma a cenzúra az élet minden részletére vonatkozik: internet, újság, könyv, koncert, kiállítás. Megsemmisíti az egyén énképét és élettapasztalatát: az eszmékből alkalmazkodás lesz, a beszédből hízelgés, a létezésből szolgaság,
Tizenkilencedik fejezet - A legjobb élet
Még egyszer mondom, nem akarok cenzúrát, mert minden könyvkereskedő felelős azokért a művekért, amiket árul, és mert én nem akarok felelős lenni mindazokért az ostobaságokért, amiket kinyomtatnak, és nem akarom, hogy egy minisztériumi alkalmazott zsarnokoskodjon a szellem felett, és lenyesegesse a zsenik szárnyait.
57. oldal, A kormányzásról (Helikon, 2015)
Közben közölték velem, hogy ilyen formában nem is engedélyezik a könyvet, mert reakciós. Iván odarendelt egy hülye lúd tanácsosnőjéhez, ő maga lapított, és be se mert jönni a szomszéd szobából, mialatt a hölgy megmagyarázta nekem, hogy minek kell a könyvben lenni, és minek nem szabad benne lennie. Hogy minek kell, azt a Maga fantáziájára bízom. Hogy minek nem szabad, azt körvonalazom, mert odáig nem terjedhet a fantáziája: templomnak nem szabad benne lennie, mert akkor külföldön azt fogják mondani, hogy nálunk lerombolják a templomokat. Gólyának nem szabad benne lenni, mert az elzászi szimbólum, és nem magyar. Virágnak, madárnak nem szabad benne lenni, mert az másutt is van. Puszta, gémeskút, ökrös fogat, tanya tilos, mert ázsiai népnek tartanak bennünket. Nádas, az tilos, mert a dzsentrivilágra emlékeztet; csak úgy engedik meg, ha traktor áll a közepén (ez nem vicc, hanem véres komoly!). Búzaföld csak optimista gazdával van megengedve. A Mária Valéria utca képe tilos, mert „álmos ló van rajta”, az alkonyati pesti Duna-part tilos, mert nincs rajta vidám közönség.
151. oldal (Sárközi Márta levele Szabó Zoltánhoz, 1948. július 14.)
Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház 98% Sárközi Márta emlékkönyv
Az őskorban nem létezett cenzúra. Gondolatot, érzést, tapasztalást szabadon közlött az embernem egész a XV. század elejéig, midőn hatodik Sándor római pápa 1496-ban a cenzúrát kigondolta; utána X. Leó 1515-ben erősbítette, s nemsokára a világi fejedelmek közül II. Fülöp spanyol király követte. Mikor kezdődött nálunk, nem volnék képes megmondani, de bármikor hozatott is be e gonosz, a magyar nemes szabadsága akkor megszűnt szabadság lenni, és gyalázatos privilégiummá fajult. Egyébiránt ha Ádám hozta volna is be, és tartana maig, én legnagyobb jogtalanságnak mondanám.
Az újságolvasás a legrémisztőbb dolog a világon. Ha diktátor volnék, egyetlen napilapot adatnék ki, és egyetlen képes újságot, és persze mind a kettőt szigorúan cenzúráznám. A cenzúrát viszont csak az információra alkalmaznám, a véleményszabadságra nem.
260. oldal
– 1944. március 15-én Ady-estet tartottunk a Vasas-székházban. Be kellett adnunk a versek listáját; Zoliét úgy megcenzúrázták, hogy egyetlen szavalata se maradt. Ennek ellenére kijött a színpadra. Összenéztek a detektívek a nézőtéren… Zoli megállt egy halom papírral a kezében, ránézett az elsőre, kis szünetet tartott, majd meghajolt. Ez volt az első vers. Aztán ugyanígy a második és a harmadik…
339. oldal, Emlékezés - Gobbi Hilda (MSzI, 1980)