Celeste Watkins személy

[…] saját értékrendje szerint egy nő boldogsága korántsem a tündérmeseszerű szerelmi életétől függött.

17. oldal, 2. fejezet

– Olyan szerelmet és olyan életet választok magamnak, ami dacol minden korláttal. Ez Celeste ereje.

351. oldal

Ezt nem nevezném sálnak. Egy sál vastag és meleg, és csak télen van rá szükség.

104. oldal

– Légy a hős, Matty! Rajta! Ideje felvállalnod a hős szerepét. Romantikus hősnek kéne lenned.
– Tisztában vagyok vele – felelte Matt. Pillanatnyi habozás nélkül jelentette ki: – Julie, szeretlek. Teljes szívemből szeretlek.
– Helyes – bólintott Celeste elégedetten. – Most pedig ideje ugrani!

– A kettőnk kapcsolatát már rendbe tettük. Ez jelentős kezdet. Szeretlek, Matt. Fantasztikus báty vagy.
– Én is szeretlek téged. Csak légyszi, soha ne csinálj belőlem konfettit!
– Ezt megígérhetem.

326. oldal

– Á! Krémsajt és szalonna! Ez egy Mark Zuckerberg-burger!

21. oldal

Ám ahogy csillagokat keresett az égen, csak egyet talált. Még ezen a
derült éjszakán sem látszott több.
– Hát persze – suttogta magának. – Hát persze hogy csak egy
akad, amikor legalább ezerre volna szükségem.

29. oldal

– Celeste? Ó, szervusz, Matt! Te meg mit csinálsz itt? – Édesapjuk,
Roger lépett be a szobába. Még mindig ugyanazt a kordnadrágot
és kötött pulóvert viselte, amiben munkában volt. – Nem is
hallottam, hogy hazasettenkedtél, de… Ó, csak nem ételt hoztál?
Mi ez az illat? Hamburger? – Óvatosan becsukta az ajtót, és lábujjhegyen
odaosont hozzájuk. – Ide vele, ide vele!

24. oldal

– Már meg is vannak a zsanérjaid, igaz? Már csak használnod kell őket. Vagyis inkább csak egy zsanért. Egyetlen zsanérod van!

327. oldal, 26. fejezet

42. oldal, 4. fejezet (Könyvmolyképző, 2015)