Celeste Watkins személy

Éld az életedet, amit elképzeltél magadnak.

340. oldal, Magasabb szinten

– Jó jelnek tartom, hogy van olvasnivaló. Barátságos atmoszférát érzékelek itt.

121. oldal

– …Úgy hallom, jól sikerült a kiselőadásod. A barátaidnak is tetszett?
– Azt mondanám, egyenesen csodásan sikerült. Dallas barátnőm utána félrevont, hogy hosszasan gratulálhasson.
– Ez csúcs, Celeste. – Matt felhajtotta a fél üveg jeges teát.
– Aztán adtam neki egy nagy taslit.
A fiú félrenyelte az italt, és kétségbeesetten próbált levegőhöz jutni.
– Tessék? Hogy mit csináltál?
Húga oldalra hajtotta a fejét.
– Taslit adtam neki.
– Ez… ez tuti nem stimmel. – habogta Matt. – Legalábbis nagyon remélem.
– Felemeltük az egyik kezünket, és belecsaptunk egymás tenyerébe. – Értetlenül nézett a fiúra. – Erre nem a tasli a helyes kifejezés?
– Jaj, nem, hála istennek, dehogyis. Szerintem te arra gondolsz, hogy adtál neki egy ötöst, vagyis egy pacsit.

22. oldal, A világrengető tasli

– Egyvalami viszont aggaszt – mondta Celeste lassan.
– Mi az? Mi a baj a sráccal?
– Seth számomra roppant ellenszenves tulajdonsága az, hogy jelenleg éppen romantikus és talán szexuális kapcsolatot létesít a fiatal hölggyel, akibe te egyre jobban belebolondulsz.
Matt szinte felhorkant.
– Uramisten! Jó éjszakát, Celeste! Talán egy kiadós alvás majd észhez térít.
– Talán egykiadós alvás majd észhez térít téged! – közölte Celeste magától értetődően.

54. oldal

– A normális emberek is nagyon idegesítővé válhatnak, ha idegesítő helyzetbe kerülnek.

38. oldal, 4. fejezet

234. oldal

Celeste: Bugyirózsaszín a hajam. Ha falfesték lenne, „halvány fehérneműpinknek” hívnák, és senki sem ezt választaná dekoráláshoz.
Justin: Én imádom a halvány fehérneműpinket. Ritka és igenis megbecsült árnyalat. Talán én is olyan színűre festem a hajamat, csak hogy passzoljunk egymáshoz.

105. oldal

– Édes istenem, ez meg mi volt? Te most tényleg pukedliztél valakinek? – Matt megpróbált visszanézni, hogy lássa, vajon ki lehet mögöttük, Celeste azonban az arcára nyomta a tenyerét, hogy ne fordíthassa hátra a fejét.
– Ez a te hibád! Miért kellett viktoriánusnak nevezned? Nézd meg, mit műveltem! Ez egyszerűen kriminális és… és… abszurd volt! – Dühösen viharzott tovább. – Szerencsésnek érezheted magad, hogy még mindig hajlandó vagyok hazafuvarozni téged.
– Na és lovaskocsival megyünk, vagy…
– Ezt csöppet sem nevezném viccesnek!

63. oldal, Amelyben felbukkan egy fiú

– Van rá esély… tudod, nem lehetséges, hogy talán, esetleg… belezúgtál a srácba?
– Tessék? Nincs nekem időm belezúgni senkibe.

99. oldal

– Miért lennél ideges?
Justin megszorította a kezét.
– Mert meg foglak csókolni. – Mosoly játszott az ajkán. – És ügyesnek kell lennem, mert azt akarom, hogy élvezd.
Celeste remegő hangon válaszolt.
– Biztos vagyok benne, hogy élvezni fogom.
– Honnan tudhatnád előre?
– Onnan, hogy te fogsz megcsókolni.

193. oldal