Celaena Sardothien személy

– Sajnálatos módon az olvasás mostanára már kiment a divatból.
– Semmi baj. Annál több jut nekem.

83. oldal, 8. fejezet

    – Menjen innen! Mindjárt meghalok – nyöszörögte Celaena a párnájának.
    – Egy szép hölgy nem halhat meg egy szál magában – jelentette ki Dorian, és megsimogatta a lány kezét. – Szórakoztassalak egy érdekes történettel a halálod pillanatában? Miről olvassak neked?
    Celaena elrántotta a kezét.
    – Szívesen meghallgatnám a fafejű herceg történetét, aki nem akarta békén hagyni az orgyilkost.
    – Ó, imádom azt a mesét! Annyira szép a vége. Tudtad, hogy az orgyilkos csak színlelte a betegséget? Így akarta felhívni magára a herceg figyelmét. Ki gondolta volna? Milyen dörzsölt nőszemély. A hálószobai jelenet pedig egyszerűen lenyűgöző. Érdemes elolvasni a végét is, pedig előtte mennyi ostobaságot fecsegnek!

348. oldal 34. fejezet

    – Ébredj! – hallotta Chaol dühös hangját. – Szedd össze magad!
[…]
    – Mennyi ideig aludtam? – suttogta. Nem kapott választ. – Mondjad, már, mennyi ideig aludtam?
    Ekkor viszont észrevette, hogy a kapitány arca is enyhén piros.
    – Te is elaludtál?
    – Csak egy kicsit, de aztán felébredtem. Te viszont összenyálaztad a vállamat.

381. oldal, 37. fejezet

– Sajnos az előbbi kis mese miatt kénytelen leszel úgy tenni, mintha kedvelnél. Különben az emberek átlátnak a szitán.
    – Úgy tűnik, hogy ugyanolyan kifacsart humorérzéked van, mint a koronahercegnek.
    – Lehet, hogy ő lesz a legjobb barátom, téged meg kirekesztünk, csak hogy megpukkadj a sárga irigységtől.

110. oldal, 10. fejezet

A könyvtárakban a legkülönfélébb gondolatok rejtőztek. Ezek némelyike veszélyesebb és erősebb volt még a legfélelmetesebb fegyvernél is.

83. oldal, 8. fejezet

– Egyetértek. De ne gondold azt, hogy én bármi miatt is szégyenkeznék.
– Ki beszélt itt szégyenről? – Celaena a takaró alatt meztelen testére mutatott. – Őszintén szólva, meg vagyok lepve, hogy nem hordod fenn az orrod, és nem vágsz fel mindenütt velem! Én biztos, hogy ezt tenném, ha magamat lefektetném.

227. oldal

– Miért sírsz?
– Mert – suttogta remegő hangon –, mert arra emlékeztetsz, hogy a világnak milyennek kellene lennie, hogy milyen lehetne.

224. oldal

– Nem ismerlek, de szívesen megismerkednék veled.
– Sajnos foglalt vagyok – felelte Rowan mosolyogva.
– Kár – […] – Ritka szép lány lehet, ha ilyen hűséges vagy hozzá.

270. oldal

– Akkor én csak dísznek vagyok itt?
– Örülj neki, hogy méltó kelléknek talállak.

72. oldal, 7. fejezet

    – Sam – mormolta a melléhez simulva.
    – Hm?
    Celaena kibontakozott az öleléséből, és hátrébb lépett.
    – Ha bárkinek, bármikor elmondod, hogy átöleltelek… akkor leszúrlak.
Sam rámeredt, aztán hátraszegett fejjel felnevetett.

95. oldal - Az orgyilkos és a kalózok fejedelme: 10. fejezet (Könymolyképző, 2015)