!

Cayetano Delaura (atya) személy

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Idézetek

>!
psn

Kettőnkért születtem, élek javadra, érted kell meghalnom s érted halok meg.

114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cayetano Delaura (atya)
>!
zöldszemesostoros

– Elég volt a könnyekből. – És Garcilasóval folytatta:
– Elég az, amennyit érted elsírtam.

170. oldal

>!
psn

Úgy találta, hogy a nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.

99. oldal (Magvető Könyvkiadó, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: Cayetano Delaura (atya)
>!
encsy_eszter

– De messze vagyunk – sóhajtott fel.
– Mitől?
– Saját magunktól.

123. oldal (Magvető, 2003)

>!
encsy_eszter

Delaura lenyűgözve nézte a szobában feltornyozott temérdek könyvet. Abrenuncio észrevette, és átvitte őt a patikájába, ahol még több könyv volt, a mennyezetig érő polcokon.
– Te jóságos Szentlélek! – kiáltott fel Delaura. – Ez Petrarca könyvtára.
– És még kétszáz kötet – mondta Abrenuncio.
Hagyta, hogy Cayetano hadd nézegesse őket kedvére. Voltak olyan könyvritkaságok, amelyekért Spanyolországban börtön járt volna. Delaura rájuk ismert, mohó élvezettel lapozgatta őket, aztán fájó szívvel rakta vissza a polcra. Egy díszhelyen, az örök Gerundio barát mellett ott sorakozott a teljes Voltaire-kiadás franciául és a Filozófiai levelek latin fordítása.
– Voltaire latinul – ez már majdnem eretnekség – tréfálkozott Delaura.

145-146. oldal

>!
encsy_eszter

– Tudja, hogy ez a könyv be van tiltva?
– Mint az elmúlt századok legjobb regényei – mondta Abrenuncio.

147. oldal

>!
encsy_eszter

Delaura ráébredt, hogy ő egy külön felhőben lebeg, és ebben a felhőben az e világnak is meg a túlvilágnak is minden dolga hidegen hagyja, csak a Sierva María ördögien eltorzult arcának rettenetes látványa nem. Bemenekült a könyvtárba, de olvasni nem tudott. Kétségbeesett hittel elmondott egy imát, elénekelte a tiorbán kísért dalt, könnyeinek forró olaját hullatta, melyek égető fájdalommal szakadtak fel belőle.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cayetano Delaura (atya)
>!
encsy_eszter

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Bevallotta a kislánynak, hogy nincs olyan pillanat, amikor ne őrá gondolna, hogy minden falatjában és minden korty italában az ő ízét érzi, hogy ő az élet mindenütt és minden órán, ami pedig csak Isten jussa lehetne, és hogy szívének az a leghőbb vágya, hogy ők ketten együtt haljanak meg.

162. oldal

>!
encsy_eszter

Cayetano az ujjai begyével pásztázott végig a bőrén, alig érve hozzá, és életében először élte át azt a csodát, hogy úgy érzi, mintha egy másik lény testébe költözött volna. Egy belső hang megsúgta neki, milyen messze volt ő az ördögtől a latinnal és göröggel átvirrasztott éjszakákon, a hit elragadtatott pillanataiban, a tisztaság sivatagaiban, miközben a kislány körül ott tombolt a szabad szerelem a rabszolgák barakkjaiban.

165. oldal