Caul Reszket személy
Idézetek
– Megbékéltem magammal.
– Jó neked. Azt a csatát a legnehezebb megnyerni mind közül.
– Azt nem mondtam, hogy megnyertem. Csak nem harcolok tovább.
– Egy bölcs ember egyszer azt mondta nekem, hogy reálisan kell szemlélni a dolgokat. Különös, milyen gyorsan képesek vagyunk megváltozni, ha muszáj.
– Ahhoz képest, hogy milyen esetlenül bánsz a szavakkal, kicsit sokat beszélsz, nem? Tudod én mit hiszek?
– Mit?
– Az emberek akkor beszélnek sokat, amikor nincs mondanivalójuk.
Reszket felsóhajtott.
– Csak azon vagyok, hogy a holnap kicsit jobb legyen, mint a ma. Egy olyan izé vagyok. Van erre valami szó, ugye?
– Hülye?
Reszket a szeme sarkából pillantott a nőre.
– Nem erre gondoltam.
– Optimista?
– Az az! Optimista vagyok.
– És hogy vált be eddig?
– Nem valami jól, de a remény hal meg utoljára.
– Ilyenek vagytok ti, optimisták. Semmiből sem tanultok.
129-130. oldal
Túl sok rossz ember van északon, és ha hinni lehet a beszámolóknak, Caul Reszket
közülük is a legrosszabbak közé tartozik. Márpedig a rossz emberek társasága
rettenetes átok – egészen addig a pillanatig, amig valaki bajba nem kerül, mert
akkor nagyon jól jön, ha ott van egy mellettünk. Akkor senki nem lehetne náluk
jobb társaság.
232. oldal
Vezess az igazak ösvényén. Akkor jó és gazdag is leszel.
– Kezdek kételkedni benne, hogy egy ember mindkettő lehet egyszerre.
166. oldal
Biztonsággal kijelenthette, hogy az élet egyáltalán nem úgy alakult, ahogy remélte.
142. oldal
– Mindig is én voltam a saját legnagyobb ellenségem – suttogta. Mint kiderült, túlságosan is büszke volt, meg aztán a csinos nők is a gyengéinek bizonyultak. Ki gondolta volna?
140. oldal
Rikke apja a maga ezüstös borostáját vakarta feszengve hadurai között.
Nehézkenyér szokás szerint aggodalmas képet vágott, Vörös Süveg szokás
szerint komor képet vágott. Oxel a maga sunyi tekintetével a szeme sarkából
lesett, mintha a hírnöklovag egy másik ember báránya volna, amivel épp
elszelelni készül.
Reszket pedig egyszerűen olyan volt, mint Reszket, ami azt jelentette, hogy a
társaságból valószínűleg leginkább ő adott okot aggodalomra.
341. oldal